Az endometriózisban, mellrákban, méhnyakrákban vagy petefészekrákban érintett nők 2019. január 1-étől adókedvezményre jogosultak. Ez azt jelenti, hogy az érintettek súlyosan fogyatékos magánszemélynek minősülnek, így – ha erről orvosi igazolásuk van – az állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeget (idén 7450 forintot) vonhatják le adójukból, éves szinten ez 89 400 forintos adóvisszatérítést jelenthet.
A tartós betegségek listája már tíz éve nem változott, tavaly azonban összefogott több női betegségekkel foglalkozó civil szervezet, a kormányrendelet-módosítás megvalósulhasson. Így jött létre a Női Liga. Mindegyik alapítványt vagy egyesületet a személyes érintettség miatt hozták létre, tagjai tehát megtapasztalták, milyen problémákkal szembesülnek a női betegségekkel küzdők.
A. Noor / BSIP / AFP
A szervezetek külön-külön már évek óta próbálkoztak, hogy a fent említett betegségek is felkerülhessenek a tartós betegségek listájára, de nem jártak sikerrel. Tavaly, március 8-án aztán bejelentették az összefogást, az elsődleges célkitűzésük pedig az volt, hogy kiharcolják az érintetteknek az szja-kedvezményt. Közösen adták be a kérelmet, tavaly karácsonykor pedig kiderült, hogy a benyújtott dokumentumokat – hosszú egyeztetések után – döntéshozói oldalról is jogosnak gondolták. A női betegségeken kívül egyébként a hererák valamint a prosztatarák is felkerült a listára.
Hogy néz ki ez a gyakorlatban?
Az endometriózis, a mellrák, a méhnyakrák, a petefészekrák tehát a kedvezmény igénybevétele szempontjából mostantól a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek közé tartoznak: a betegség megfelelő BNO-kódja (a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer) alapján, a diagnózis felállításának dátumától, a szakambulancia, kórházi osztály szakorvosa, illetve a rendeletben meghatározottak szerint a háziorvos jogosult az igazolás kiadására, mely az adókedvezmény igénybevételének alapdokumentuma. A kedvezmény nem függ az állapot előrehaladottságától, viszont jövedelemhez kötött. Azoknak jár, akik dolgoznak, vagy más egyéb forrásból van olyan jövedelmük, amely szja-köteles.
Vannak azonban még tisztázatlan kérdések: például, hogy mikortól és meddig érvényesíthető a kedvezmény (tünetmentességig, vagy élethosszig?), valamint, hogy visszamenőleg is igénybe vehető-e. Mivel a Női Liga nem talált végrehajtási utasítást, a nem egyértelműen megítélhető kérdésekkel kapcsolatban megkereste a NAV-ot, és más irányító hatóságot is: azt remélik, néhány napon belül a szükséges információk birtokába jutnak. Az alapítványok és egyesületek az elejétől fogva azt kérték, hogy a kedvezmény folyamatos legyen, hiszen hiába gyógyult meg valaki, a költséges problémák még vele maradnak.
B. Boissonet / BSIP / AFP
Az említett betegségek egyrészt akár élethosszig tartó, érdemi életminőség-romlást okoznak, másrészt fizikai és lelki vonzatuk is van, mivel sokszor végleges lenyomatot hagynak az élet minden területén: a párkapcsolaton, a munkán, a nemi életen, a gyermekvállaláson, a nőiség megélésén. „A Női Liga tagjai által beadott kérelmek, kiadványok mind szakértők közreműködésével készülnek. Velük együtt vettük sorra ezeket a betegcsoportokat, és minden esetben, a stádiumtól függetlenül is lehetetett látni, hogy milyen súlyos anyagi terhet jelentenek” – mondja Salamon Adrienn, a Női Egészségért Alapítvány elnöke.
Együtt élni a következményekkel
A havi 7450 forint a felmerülő költségekhez képest mérsékelt összeg, de Salamon Adrienn és Tóth Icó, a Mályvavirág Alapítvány elnöke ennek is nagyon örülnek: azt mondják, reális célokat kellett kitűzni ahhoz, hogy egyáltalán bármilyen eredményt is elérhessenek.
Az alapítványok elnökei maguk is érintettek voltak női betegségekben, saját gyógyulásuk óta azért harcolnak, hogy támogassák a nők egészségét, érdekérvényesítését. Tóth Icó életét lényegében a második gyermeke mentette meg. A szülést követő hetekben a teste furcsa dolgokat produkált, és úgy érezte: valami nem stimmel. A környezete nyugtatni próbálta azzal, hogy csak a hormonok dolgoznak benne.
De a tünetek egyre csak erősödtek, ezért szövetmintavételre küldték, és kiderült, egy négycentiméteres daganatot találtak a méhnyakon. „Átestem egy Wertheim-műtéten, ahol eltávolították a méhemet, a petevezetéket és a kismedencei nyirokcsomót is, illetve kaptam harminc sugár- és kemoterápiát is.”
AFP / Philippe Huguen
Tóth Icó a családjából, a gyerekeiből merített erőt, miattuk tudott a gyógyulásra koncentrálni. „Egy ilyen betegség alatt és után mind a lelki, mind a fizikai dolgokkal nehéz megküzdeni, ráadásul egymást generálják: ott a halálfélelem, hogy fel tudom-e nevelni a gyerekeimet. És ha más méhnyakrákos nőre gondolok, akinek nincs gyermeke és elveszíti a méhét: amellett, hogy nagy traumát kell feldolgoznia, kérdés az is, megmarad-e a párkapcsolata? Hiszen itt az anyaság kérdéséről, a nőiség megéléséről is szó van” – fogalmaz Tóth Icó hangsúlyozva, hogy ezeknél a női betegségeknél – így jelen esetben konkrétan a méhnyakrákot tekintve az alapvető funkciók sérülnek, sérülhetnek: a vizelés, a székelés és a szexualitás. Ezeket gyakran teljesen újra kell tanulniuk a betegeknek.
„Az utolsó mondat általában, amit egy orvos elmond a gyógyulás után, hogy »éljen úgy, mint előtte!«. De mi nem tudunk ugyanúgy élni! Én is haspréssel pisilek, hiszen nem érzek vizelési ingert, de nagyon sokunk – akár már harmincévesen – katéterezi magát. Vagy ott a másik súlyos probléma, az inkontinencia, amihez betétekre van szükség. Mikor kicsit helyreállunk a műtét után, hogy életben tudtunk maradni, akkor pedig a sok-sok fizikai problémával szembesülünk.”
A. Noor / BSIP / AFP
A Wertheim-műtét során ráadásul eltávolítanak a hüvelyből egy 1-2 centiméteres részt, és a petefészket is, amely többek között a hüvely síkosságáért is felel. „A szexuális életünkkel kapcsolatban is felmerülnek tehát bizonyos kérdések: oké, túléltem, de fogok-e tudni újra szexelni? És ha fogok tudni, fájni fog-e? Az érintettek egy részénél nyiroködéma is kialakulhat, ami fáslizást, vagy nyirokmasszázst igényel ahhoz, hogy ne súlyosbodjon. De rendesen megterheli a pénztárcát az is, ha valaki úgy dönt, hormontablettát szed a menopauza miatt. A lelki részét illetően pedig szükség lehet pszichológusra, szexuálterapeutára is, ezek mind pénzbe kerülnek.”
Fontos a tudatosság
Salamon Adrienn számára a 2009-es év élete egyik legnagyobb fordulatát hozta, azok után, hogy két éven át borzalmas fájdalmai voltak a menstruáció alatt, miközben minden orvos azzal igyekezett nyugtatni, hogy majd ha szül, a panaszai is elmúlnak, kiderült, hogy negyedik stádiumú endometriózisa van és komoly bélműtét vár rá. Semmit nem tudott enni, ekkorra már 39 kilóra fogyott. A hét és fél órás műtét során az érintett bélszakasszal együtt eltávolították Adrienn egyik petevezetékét is. Féléves hormonkezelés és szigorú életmódváltás következett, pár évvel később pedig, mikor a férjével eldöntötték, hogy gyereket szeretnének, kiderült, hogy az épen maradt petevezetéknél van egy ciszta, így azt is el kellett távolítani. „Így már csak a lombik jöhetett szóba. Nagyon szerencsések vagyunk, mert elsőre sikerült, és most másodjára is próbálkozunk" – fogalmaz Salamon Adrienn.
GARO / PHANIE / AFP
"Amikor mindezt diagnosztizáltak, iszonyúan kiborultam: igazságtalannak éreztem, hogy folyamatosan jártam az orvoshoz, próbáltam megértetni, hogy nem hisztizek, hanem valódi fájdalmaim vannak, mindent megpróbáltam és mégis itt vagyok" – mondja a betegségen túljutott nő, hozzátéve: "nyilván minden nőt, akinek fáj a hasa menstruációkor, nem lehet megműteni, de én akkor úgy éreztem, sok olyan pont volt a folyamat alatt, amikor kiderülhetett volna".
