Az UNICEF 41 uniós és OECD-országot rangsorolt aszerint, hogy mennyire folytatnak az adott államban pozitív családpolitikát. A 41 ország közül azonban csak 31-et tudtak teljeskörűen vizsgálni, mert tíz államban - köztük az Egyesült Államokban, Japánban vagy Törökországban - nincsenek megfelelő adatok a helyi gyermekgondozási programra vonatkozóan. Így ezek az országok automatikusan a rangsor utolsó tíz helyére kerültek.

A maradik 31 állam közül viszont Svédország, Norvégia, Izland, Észtország és Portugália a legcsaládbarátabb államok, míg Görögországban, Cipruson, Svájcban, Angliában és Írországban van a legnehezebb dolga azoknak a felnőtteknek, akik gyereket akarnak vállalni.

A rangsor összeállításához a családpolitika különböző összetevőit pontozták, majd ezeket átlagolták. Figyelembe vették, hogy az anya szülési szabadsága mellett mennyi szabadság jár az apáknak, illetve, hogy milyen gyermekgondozási program áll rendelkezésre. Azaz, hogy például mekkora arányban van a szülőknek lehetősége arra, hogy még az általános iskola megkezdése előtt a gyereket a társas kompteneciákat fejlesztő, a szülőket némileg tehermentesítő minőségi edukatív intézménybe, bölcsődébe, óvodába járassák.

Az UNICEF álláspontja egyébként az, hogy ideális esetben az apáknak és az anyáknak is legalább hat hónap fizetett szabadságot kellene kapnia gyerekvállalás esetén, és mindenki számára garantálni kellene a minőségi és anyagilag megengedhető gyermekgondozási programokat, intézményeket a gyerek 0 éves korától egészen az iskolakezdésig.

Az anyáknak járó szülési szabadságot tekintve Magyarország jól teljesít: 72 héttel áll a második helyen, és a 85 hetes anyasági szabadságot garantálva csak Észtország előz meg minket. Utánunk Bulgária következik 65 héttel. Ebből a szempontból az Egyesült Államok siralmas pozícióban van, itt ugyanis nem jár fizetett szülői szabadság sem az apáknak, sem az anyáknak.

Az összes pontszámot figyelembe véve a 16. hellyel Magyarország a középmezőnybe tartozik, nincs rajta az első tíz legcsaládbarátabb ország listáján. Az itthon garantált egyhetes apasági szabadság sokat ront a helyzetünkön, mert például Portugáliában 12,5 hetet, Ausztriában 6,9 hetet, de Szlovéniában is 2,6 hetet kapnak az apák. A közép-európai régióban viszont nem teljesítünk olyan rosszul: Magyarországot csak Szlovénia előzi meg, Szlovákia, Románia, Lengyelország és Csehország is mögöttünk végzett. Utóbbi országban egyáltalán nincs apasági szabadság.

Három éves kor alatt a magyar gyerekeknek a 16 százalékát iratják be valamilyen intézménybe a szülők, ez az arány Dániában 70, Portugáliában is 50 százalék. Az UNICEF szerint a szülők, főként az anyák, bátrabban mernek gyereket vállalni, ha tudják, hogy már akár a gyerek egészen pici korában is visszamehetnek dolgozni.

Az UNICEF megjegyzi azt is, hogy hiába van egyes országokban biztosítva az apasági szabadság, sokan még mindig nem élnek vele. Japánban például hat hónap fizetett szabadság jár az apáknak, mégis 2017-ben 20-ból csak egy élt a lehetőséggel.