Hétfőn tartotta évbúcsúztatóját a Magyar Úszószövetség a Bálnában, az eseményen pedig bemutatták a 2020-as budapesti úszó Európa-bajnokság kabaláját, Alfrédot, a hódot is.

Az állatot éppen 150 nappal a kontinensbajnokság kezdete előtt leplezték le a szervezők, és bár egy nappal korábban debütált, mint a budapesti vízilabda Európa-bajnokság kabalája, a fura, tangás Vízipók-csodapók, egyáltalán nem vette a szájára a nép. Egyrészt, mert a szervezők még nem verték nagydobra a létét, másrészt, mert

ez végre jól sikerült.

Alfréd nem csak rajzként, de plüssfiguraként is működik, ami kevés korábbi, nemzetközi versenyre készült kabalánkról mondható el.

Water Willy és Water Lily például a 2017-es vizes világbajnokság előtt a szürreális és nyomasztó Bol-dog váltópárjaként próbálta visszaállítani az úszószövetség megtépázott tekintélyét, őket viszont a szerencsétlen névválasztással alázták meg. A figurákat a tervezőjük, Tatai Tibor eredetileg Lilinek és Lalának keresztelte el, ám a névadást a szervezők házon belül felülbírálták, így kapták a figurák az angolos neveket. Arra azonban nem gondoltak, hogy a willy szó angol nyelvterületen fütyit jelent, s water willy fantázianévvel számos, az előbbi jelentésre utaló pajzán termék került már forgalomba.

Hajós Alfréd a névadó

A hód az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd után kapta a nevét, aki úszásban (100 és 1200 méter gyors) nyert két aranyérmét 1896-ban, Athénban. Alfréd egyébként lehetne akár a magyar labdarúgó-válogatott kabalájának is a neve, hisz Hajós szövetségi kapitányként irányította a nemzeti tizenegyet, még ha csupán két mérkőzésen is.

A 2020-as Eb hódjába tehát nagyon nehéz belekötni, de a magyar szurkolóban okkal él a félelem, mi történik akkor, ha a hód életnagyságban is odasétál a medencékhez?

Megkérdeztük erről Csurka Gergelyt, a vizes sportokat tömörítő európai szövetség, a LEN, egyben a MÚSZ sajtófőnökét, aki azt mondta, valószínű, hogy készül majd Alfrédból ember méretű jelmez is, hiszen a kabalákkal szeretnek fotózkodni a rajongók. De az biztos, hogy Vízipók és Bol-dog után jóval körültekintőbben járnak majd el a jóváhagyásakor.

Azt is elmondta Csurka, hogy Alfréd egy több körös pályázat során született meg, és a figura kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy jól mutasson kézbe fogható formában is.

Alfréd egyébként nem az Európa-bajnokság, hanem az úszószövetség kabalája, a magyar úszósport jelképe lesz – a nagyközönség elé csak a következő napokban tervezték tárni –, de felhasználják a budapesti eseményen is.

Ha nagyon fogást akarunk találni Alfrédon, megjegyezhetjük, hogy az igazi vidrának nem három, hanem öt ujja van, de a korábbi kabalaállatok okozta sokkhatások miatt ez a tény szinte már elhanyagolható.

Ráadásul megszületése határozottan jót tesz a 2019-es évnek, amikor Vízipók, a csodapók előtt még a budapesti junior úszó-világbajnokságra készült, totálisan értelmezhetetlen, kezes-lábas, gombfejű úszó Rubik-kockával, Cubemannel is tesztelték a magyar szurkolókat.

A Magyar Úszószövetség november 16-i eseményén egyébként beiktattak négy új tagot a Magyar Úszó Hírességek Csarnokába. Temes Judit (ő posztumusz került be, a lánya vette át a szobrot), a kiváló edző, Petrov Anatolij, az 1992 és 2016 között hét paralimpián érmet szerző Vereckei Zsolt, és az olimpiai bajnok Szabó Joe került be a hírességek közé.

A jelen hőseit is elismerték, a kvangdzsui világbajnokok közül Milák Kristóf vehette át a világcsúcsáért járó FINA-diplomát, Rasovszky Kristóf pedig megkapta a 2018 legjobb európaijának járó LEN Awardot.

Update: A MÚSZ még nem kezdte el promózni Alfrédot, a bemutatásáról pedig csak idegen nyelveken született sajtóközlemény. Ezekben – olaszul és angolul is – vidrának nevezték.