A magyar gyerekek 15 százaléka játék nélkül nő fel

Az Örökbe Fogadok Mozgalmon keresztül már nemcsak hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó óvodákon, de lakásotthonokban, gyerekházakban élő fiatalokon, kisgyerekeken is lehet segíteni.

  • hvg.hu hvg.hu
A magyar gyerekek 15 százaléka játék nélkül nő fel

Tavaly írtunk róla, hogy három édesanya kezdeményezése nyomán mozgalom indult a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket nevelő óvodákért. Az Örökbe fogadok egy ovit mozgalom mostanra szépen kinőtte magát: már háromezernél is több örökbefogadó több mint 450 halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő óvodát, így közel 30 ezer gyereket segített a kezdeményezésen keresztül.

Olyan is volt – írják közleményükben –, hogy valaki nagyobb tételben is segített: egyszer 10 ezer euró értékű felajánlás érkezett az egyik tisztálkodási szereket gyártó cégtől, amit 17 raklapnyi tisztálkodási eszközből álló adományt jelentett. „A nemzetközi vállalat magyarországi divíziójától érkező adománycsomag az összes, a rendszerünkben regisztrált, nagy létszámban HH-s, HHH-s gyermekeket nevelő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei óvodába lett szétosztva. 110 intézménybe, 327 csoportba, összesen 7587 kisgyermek jár.

Ez a jelenlegi helyzetben még inkább nélkülözhetetlen segítség, hiszen hónapokra elegendő fogkrémet, tusfürdőt és sampont kapnak a gyerekek

 – emelte ki Barát Hella, a mozgalom ötletgazdája.

Az Örökbe Fogadok Mozgalom most újabb mérföldkőhöz érkezett, ugyanis az óvodák mellett már a 0-3 éves korosztályon és a szüleiken segítő gyerekházakat, a 7-14 évesek számára működtetett tanodákat, valamint a 9-18 évesek részére fenntartott gyermek- és lakásotthonokat is összekötik az örökbefogadókkal. A közlemény szerint

Magyarországon jelenleg a gyerekek körülbelül 15 százaléka él szegénységben. 25 százalékuk könyvek nélkül, 15 százalékuk pedig játékok nélkül nő fel.

Mindeközben sok háztartásban vannak már feleslegessé vált, de jó minőségű ruhák, játékok, technikai eszközök, tanszerek.

Öröke Fogadok Mozgalom

A mozgalom abban segít, hogy miként lehet ezeket a tárgyakat a lehető legmegfelelőbb helyekre eljuttatni úgy, hogy azzal valós szükségleteket elégítenek ki. Az intézmények nincslistát írnak, az örökbefogadók így az azon szereplő tételekkel segítenek.