Veprik Róbert igazgató pénteken újságíróknak elmondta: korábban többször is megkeresték már az intézményt azzal, hogy egzotikus állatokat véltek felfedezni Szegeden vagy a város környékén. Előfordult, hogy a vadaspark munkatársai kígyót fogtak be egy játszótéren, vagy illegálisan tartott szervált kellett befogadniuk, de olyan is, hogy csak egy vízisikló okozott riadalmat.

Július végén jelezték, hogy egy tarajos sül bukkant föl a szegedi rendezőpályaudvar környékén. A fajmeghatározás pontosnak bizonyult, az állatot befogták. Eredete ismeretlen, vagy Szerbiából keveredett Szegedre, vagy egy kedvtelésből tartott állat szökött meg, esetleg gazdája unhatott rá.

Horváth Zoltán és Baksa Ottó, a MÁV tarajos sült felfedező munkatársai elmondták: őz, róka, nyúl gyakorta előfordul a pályaudvar környékén, tarajos süllel azonban korábban még nem találkoztak. Már korábban is felfigyeltek a különös állatra, amely egyik este betévedt a fűtőházba. Akkor biztonságba helyezték, és értesítették az állatkertet.

A 60-90 centisre megnövő tarajos sül Afrikában őshonos, de előfordul Szicíliában és Olaszországban is, oda egyes feltételezések szerint még a rómaiak telepítették be. A kifejlett példányok tömege elérheti a 30 kilogrammot is, így az eurázsiai hód után a kontinens legnagyobb rágcsálójának számít. Testét a háta közepétől a farkáig 30-35 centis tüskék borítják, a kimeresztett tüskék az állat fején hosszú tarajt képeznek. A tüskéket védekezésre használja, azok lazán ülnek az állat bőrében, és a támadóval érintkezve azonnal leválnak. A visszahajló horgokkal sűrűn tűzdelt tüskék minden mozdulatra egyre mélyebben fúródnak a testbe és fájdalmas, elgennyesedő sebet okoznak. A tarajos sülök magányosan, néha párban járnak, és szinte kizárólag éjszaka aktívak, a nappalokat a maguk ásta üregekben töltik. Európában telente is az üregrendszerekbe húzódnak, de nem alusznak téli álmot.

Gumókkal, gyökerekkel, gumókkal táplálkoznak, de rovarokat, gyíkokat, békákat is elfogyasztanak.