Tanyára vitt Sziget Fesztivál vagy igazodási pont? Új szerepbe kényszerült a Budapesti Tavaszi Fesztivál
Az állam és a főváros ha néha döcögősen is, de régóta együtt szervezte a Budapesti Tavaszi Fesztivált, az állam most viszont minden egyeztetés nélkül kifarolt mögüle, és minden pénzt, paripát és fegyvert áttett egy új rendezvénybe. De vajon mindez csak az állam hibája?
„Ami most történt, minden szempontból szomorú: egy politikai játszma miatt kiüresítettek egy negyvenéves, egész Európában jól csengő márkanevet, a Budapesti Tavaszi Fesztiválét, csak mert a fővárosi szervezők nem akarták átadni a nevet az államnak. Létre lehetett volna hozni egy olyan laza, fiatalos, budapestieknek szóló, kis fesztivált, mint amilyen mostantól elvileg a BTF lesz, de nem lett volna szabad ugyanezen a néven. Ez a fesztivál egy hungarikum volt, és ami most történt, az olyan, mintha valaki áttette volna a Sziget Fesztivált egy kis tanyára, de megtartotta volna a nevet” – mondja a hvg.hu-nak Barna Judit Annamária, a Budapesti Tavaszi Fesztivált (BTF) és őszi társrendezvényét, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivált (régebbi nevén Budapesti Őszi Fesztivált) a főváros részéről szervező Budapest Brand nZrt. korábbi, már felmondott munkatársa.
Faix Csaba, a fesztivál jelenlegi főszervezője, a cég vezetője viszont kérdésünkre azt feleli, a felelősség kérdése egyszerűbb ennél, mert bár korábban valóban volt szó arról, hogy az állam el akarta venni a fővárostól a fesztivál nevét, legutóbb már tárgyalásra sem került sor: egy idő után senki nem válaszolt Faix megkereséseire, aki végül csak egy karácsony előtt megjelent kormányhatározatból tudta meg,
az állam egyszerűen szó nélkül kiszállt a szervezésből, a jól bejáratott nevet pedig nem is kérte, elég volt neki a pénz.
De mi történt pontosan?
Orbán unokatestvérétől Káel Csabáig
Április 9-én, értelemszerűen csak online indult el a nevében 41., valójában csak 40. Budapesti Tavaszi Fesztivál (miután a tavalyi, jubileumi fesztivált mindenestül elsöpörte a járvány). Ez a fesztivál viszont valójában már csak nevében ugyanaz, mint amit 40 éve ismer az ország: a legnagyobb világsztárok – és velük együtt megannyi turista – Budapestre hozásáról ismert, a régió legfontosabb művészeti rendezvényei között számon tartott BTF a jövőben jelentősen kisebb költségvetésből gazdálkodik, a turisták helyett főként a budapestiekre koncentrál majd, és értelemszerűen világsztárokra sem épít többé.
A Budapesti Tavaszi Fesztivált 1981-ben rendezték meg először, a korabeli viszonyokhoz képest mondhatni, „alulról szerveződően”, de azért Aczél György áldásával, részben a profitábilis kultúrturizmus megteremtése érdekében, részben pedig azért, hogy a disszidált magyar művészeknek is lehetőséget biztosítsanak arra, hogy újra magyar közönség előtt léphessenek fel. A rendszerváltás után, 1992-ben pedig létrejött a főként kortárs művészetekre szakosodott Budapesti Őszi Fesztivál is, a tavaszi afféle társrendezvényeként, amelynek 2011-ben a kávéházi kultúrára utaló Café, később pedig a „Contemporary Art Festival” betűszavaként CAFe lett a neve.
A fesztiválok költségvetésének jelentős részét a világsztárok miatti nagy jegybevétel fedezte, a fennmaradó összeg nagyobb részét az állam, kisebbet a főváros állta. Az állami támogatás a Fidesz kormányalakítása után drámaian csökkenni kezdett: a BTF költségvetése 2009-ben még 1,55 milliárd forint volt, 2010-ben már csak 400 millió, hiába került a szervező cég élére Orbán Viktor unokatestvére, Vitézy Zsófia. Tarlós István és Orbán Viktor azonban 2013-ban nagyszabású együttműködési megállapodást írtak alá a főváros ügyeiről, és ez után a BTF szervezésében is változás történt.
Forrásaink szerint ugyanis a kormány régóta szerette volna a maga ellenőrzése alá vonni a két fesztivált, de a Budapesti Tavaszi Fesztivál márkanév a főváros tulajdonában volt, és Tarlós nem volt hajlandó átengedni azt. Így viszont a huzavona eredményeként a kormány és a főváros furcsa, kettős szervezésben állapodott meg: az állam részéről a Müpát is vezető, ma már filmügyi kormánybiztosnak is kinevezett Káel Csaba is bekerült a szervezők közé, a másik szervező pedig maradt a budapesti kulturális és városarculati iroda, amelynek most épp Budapest Brand nZrt. a neve. Így a költségvetés 2014-re újra felszaladt 1,65 milliárd forintig. Vitézy helyére a Városmajori és a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot is vezető Bán Teodóra került, később pedig Faix Csaba.
Ez a működési forma pedig végeredményben megfelelő kompromisszumnak bizonyult. „Eleinte voltak összefeszülések, hogy részben elvették a fesztivált a fővárostól, de aztán összerázódtuk, és ha néha döcögős is volt a közös munka, sokat tudtunk tanulni egymástól” – mondja Barna Judit Annamária. Mások ugyanakkor úgy emlékeznek vissza, a kettős működés sosem volt ideális, hiszen ha valakinek az egyik oldalon volt valamilyen koncepciója, azt a másik félen is át kellett vinni valahogy, de akár a praktikus együttműködésben is akadtak így nehézségek. „Káel mindig is utálta, hogy így kell dolgozni. És valóban jó, ha egy fesztivált egy helyről szerveznek, de ez a fesztivál nem az államé, hanem a fővárosé” – mondja egy forrásunk.
Meglepetés a karácsonyfa alatt
Az együttműködést a főváros és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) között 2017-ben megújították, ez a három éves szerződés járt le gyakorlatilag 2020-ban, formálisan pedig idén év elején. „Én egy éve lettem a cég vezetője. Azonnal próbáltam felvenni a kapcsolatot a Müpával, és elkezdtünk egyeztetni arról, hogy jó lenne ezt a 40 éves brandet közösen továbbvinni, és eleinte úgy tűnt, a vezetőségnek tetszik is a koncepció” – emlékszik vissza Faix Csaba.
„De aztán egy idő után azt a választ kaptam, hogy ez most nem aktuális, majd minden előzetes értesítés nélkül, a december 17-i Magyar Közlönyben szembesültem azzal, hogy mi az új felállás. Aztán Káel Csaba januárban egy személyes online találkozón is elmondta nekem, hogy ők a tavaszi Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek, valamint az őszi Liszt Ferenc Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál megszervezésére kaptak felkérést az államtól, így a BTF szervezésében nem tudnak részt venni. De minderről velünk semmilyen egyeztetés nem volt, dacára a mi abszolút nyitott hozzáállásunknak” – jelenti ki Faix, hozzátéve, így aztán – szemben a korábbiakkal – ezúttal már ha akart volna, sem dönthetett volna arról, ki vigye vagy ne vigye tovább a 40 éves nevet.
Ha a karácsonyfa alatt olvasok egy kormányhatározatot, ha akarom, se tudom átadni a nevet, ha egyszer nincs, aki szóba állna velem.
Így jött létre a jelen helyzet: hatalmas állami támogatással – tavaszra 1,1 milliárd forint, őszre 650 millió, plusz félmilliárd az előkészítésre – létrejött két új fesztivál, a Bartók és a Liszt, amelyek gyakorlatilag ugyanazt a vonalat viszik tovább, amelyet a Tavaszi és az Őszi fesztivál indított el, és megmaradt a régi neveken (BTF és CAFe) a két fővárosi fesztivál is, amelyek viszont kizárólag a kormány által anyagilag amúgy is folyamatosan szorongatott főváros költségvetése terhére valósulhatnak meg. Összehasonlításul: a Budapest Brand teljes ez évi költségvetése alig több, mint a Bartók fesztivál költségvetése, 1,35 milliárd forint.
Nem támogatja tovább az állam a Budapesti Tavaszi Fesztivált, új rendezvény jön
Az illetékes főpolgármester-helyettes azt mondta, nem indokolta a döntést a kormány.
Amikor megkerestük az ügyben Káel Csabát, ő írásban kérte kérdéseinket; nála is az idáig vezető útról, az egyeztetés hiányáról és a névhasználat kérdéseiről érdeklődtünk, de válaszként a fesztiválról és küldetéséről általában szóló szöveget kaptunk. Káel ebben azt írta, nem gondolja, hogy „kettészakadásról” lenne szó, hiszen a most születő fesztivál és a BTF „jól elkülöníthetőek” egymástól, és más a missziójuk is, a Bartók például „nem városfesztivál”, mint a BTF, hanem az évek során országos eseménysorozattá tervez válni. Hozzá kell tenni: a BTF nevében a „budapesti” korábban leginkább a programok helyszínére utalt, nem pedig valamiféle urbanisztikai jellegre; az már más kérdés, hogy ha a kormány döntése miatt hirtelen kettő helyett négy fesztivál jön létre, éppenséggel e mentén is el lehet különíteni a kettőt.
„Megtiszteltetés volt, hogy az elmúlt években a Müpa főszervezőként hozzájárulhatott a Budapesti Tavaszi Fesztivál sikeréhez, és kiemelkedő eredményeihez. A megteremtett értékekre mindannyian, akik részt vettünk a fesztivál szervezésében, nagyon büszkék vagyunk. A megbízatásunk kormányhatározat szerint megadott időszakra szólt a városfesztivál kapcsán, ahogy a Müpa közreműködését megelőző időszakban, úgy a továbbiakban is, ezeknek az értékeknek az őrzése és ápolása elsősorban a BTF márkanév tulajdonosának, a fővárosnak a feladata” – írta Káel, arra már nem térve ki, állami támogatás nélkül mennyiben lehetséges az értékek őrzése és ápolása.
A fesztivál kezdetén Karácsony Gergely főpolgármester is megemlékezett a sajátos helyzetről: „Először fordult elő olyan, hogy egy kormány negyven év után nem támogatja a Budapesti Tavaszi Fesztivál megrendezését, holott a Fesztivál nemcsak Budapest számára volt kiemelten fontos, hanem az egész országnak is. Mi ragaszkodtunk hozzá, hogy megőrizzük a Fesztivál hagyományait” – írta a Facebookon. Gy. Németh Erzsébet kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes még a döntés után, decemberben mondta a Népszavának: amikor tájékoztatta a döntésről, Káel Csaba „az okokról semmiféle tájékoztatást nem adott”.
Igazodási pont
Barna Judit Annamária úgy gondolja, a régi brandnek ezzel vége: a leginkább releváns, nagy szakmai tapasztalatú programszervezők a Müpánál vannak, és még a régi, jól ismert BTF-arculat is szakított a hagyományokkal. A még a két cég által a 40. évfordulóra közösen tervezett arculat a Müpa szellemi terméke volt, rajta a hosszú ideje a BTF-fel azonosított, központi, piros négyzettel, az új, rózsaszín, a régire már kevéssé emlékeztető a „szakadás” után jött létre. Akadálya viszont nem lett volna a régihez való visszanyúlásnak, hiszen a jogok a fővárosnál vannak.
Faix Csaba mindenesetre korántsem látja ennyire tragikusnak a helyzetet. „A BTF-é egy olyan értékes márka, amit bűn lenne veszni hagyni. De a negyvenéves múlttal együtt is fontos volt, hogy a fesztivál megújuljon, mert az a koncepció, amivel annak idején elindult, már nem érvényes, és a fogyasztói szokások is változtak. Ma már kevésbé indokolt egy ilyen szintű csúcsfesztivál megrendezése, épp azért, mert a Müpa egész évben elképesztően nagy művészeket tud meghívni.” Barna Judit Annamária szerint viszont „egy negyven éves hagyománnyal rendelkező, nagy múltú, jól felépített magasművészeti fesztivál turisztikai és kultúrdiplomáciai szerepe lett gyakorlatilag lenullázva a »városiasodásával«. Az eddig világsztárjairól híres brand pedig szép lassan kiüresedik, turisztikai vonzerővel nem rendelkezik majd. Ezt egy Budapest turisztikájával is foglalkozó cég szakmailag nem tehette volna meg.”
Faix szerint ráadásul a fesztivál „szűk közönséghez szól”, márpedig szerinte fontos lenne a nyitás az olyan programokkal, mint a kávézóvendégeknek szóló ingyenes koncertek, vagy egy gördeszkaparkban előadott mozgásművészeti performansz. „Átalakult a világ, így ennek a fesztiválnak amúgy is meg kellett újulnia, és ezt állami támogatás nélkül is végig tudjuk vinni.”
Faix azzal sem ért egyet, hogy ne lehetne a BTF nevéhez méltó fesztivált szervezni az új körülmények között. „Ennek a fesztiválnak nem az a dolga, hogy a jelen legnagyobb művészeit mutassa meg a közönségnek, hanem hogy megtalálja a jövő legnagyobb művészeit: karoljuk fel őket, és nekik adjunk lehetőséget. Ez nehezebb, de intellektuálisan izgalmasabb munka, viszont olcsóbb is: ha egy filmhez a legnagyobb sztárt kéred fel főszereplőnek, az annyiba is fog kerülni, de ha te találod meg a legjobb, még ismeretlen színészt, az nem. Ez a fesztivál minőségi marad, nem lesz belőle tanyára vitt Sziget: tíz év múlva is igazodási pont lesz.”
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Hivatalos: Elmarad a 40. jubileumi Budapesti Tavaszi Fesztivál
Nem váratlan, de csak most vált hivatalossá: elmarad a Budapesti Tavaszi Fesztivál
