Semmilyen jogi alapvetésnek nem látja nyomát a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a kormány döntésében az iskolák újranyitásáról. Nem megalapozott az sem, hogy a pedagógusok védetten mennének vissza dolgozni, és differenciáltabban kellett volna rendelkezni az oktatással kapcsolatban – áll a szervezet állásfoglalásában.

Mint írják, számukra alapvetés, hogy egyrészt ha egy eredmény elérhető jogkorlátozás nélkül vagy enyhébb jogkorlátozással is, akkor az állam nem választhatja a nagyobb jogkorlátozást, másrészt a védelmi intézkedéseknek tudományos módszerekre és eredményekre támaszkodva, adatok minél alaposabb gyűjtésén és elemzésén alapulva, transzparens módon kellene megszületniük. „Egyik alapvetésünknek sem látjuk nyomát a kormányzati döntéshozatalban” – jelentik ki, hozzátéve, hogy a megfelelő döntést csak az érintettek – pedagógusok, szülők, tanulók és az egészségügyi ellátók képviselőnek – bevonásával lehetett volna hozni.

Hogyan kellene újranyitni?

Az állásfoglalás megemlíti, hogy a harmadik hullámban a korábbiaknál lényegesen több gyermek szorul kórházi kezelésre, arról viszont nincs nyilvános információ, hogy hány tanuló koronavírus-fertőzött. Szerintük a nyitást a pedagógusok oltás miatti védettségének kialakulásához kellett volna igazítani, az azonban csak a második oltás után történik meg, a pedagógusok többsége viszont csak az első adag vakcinát kapta meg.

Vagyis nem tekinthető megalapozottnak az a döntés, ami a pedagógusoknak elérhetővé tett első oltás felvétele után elérkezettnek látja az időt az iskolák újranyitására

– írják.

A TASZ vizsgálta azt is, milyen járulékos hatással lehet a gyerekek helyzetére, ha nincs nyitva az iskola, és emiatt lemaradnak a tanulmányaikkal, amelynek veszélye „különösen súlyosan érintheti az amúgy is hátrányos helyzetben lévő gyerekeket, akiknek a nem iskolában történő oktatáshoz való hozzáférése lényegesen rosszabb”. Az iskola zárva tartásának hatásainak vizsgálatában azonban differenciálásra lenne szükség: „fel kell mérni, hogy kik azok a tanulók, akiknél az említett hátrányok ténylegesen jelentkeznek, és számukra külön intézkedésekkel – ügyeleti rendszer bevezetésével, oktatási eszközök biztosításával – kiküszöbölni ezeket” – írják, hozzátéve: ez a differenciálás mindeddig nem történt meg. Ha pedig a családok gazdasági helyzetére káros hatással van az iskolák zárva tartása, a kárt „célzott kormányzati intézkedésekkel kell csökkenteni”.

Koronavírus és iskolanyitás: a diákoknak könnyebb, a tanároknak nehezebb lesz otthon maradni

„Nekünk volt egy nemzeti konzultációnk, amely nagyon világosan megmondta, hogy milyen lépéseknek kell egymás után történniük. Abban azért részt vett vagy 500-600 ezer ember, emlékeim szerint. Van is egy remek sorrendem. Tehát azt mondták a nemzeti konzultáción, hogy először az iskolákat kell kinyitni, aztán az éttermeket, aztán a szállodákat és utána a jeggyel látogatható kulturális, sportrendezvényeket, mozikat, konditermeket.

A TASZ úgy véli, cizelláltabban kellene kezelni az iskolanyitás kérdését annál, hogy csak a nyitás és zárás merül fel opcióként, ahogyan az az üzletek kinyitásakor a négyzetméter-alapú belépési korlátozással meg is történt. Mint írják, az iskolákban is lehetne hasonló szempontokat alkalmazni: az osztályok kisebb csoportokra osztásával, bizonyos tanórák egyes hányadának nélkülözésével, a készségtárgyak távoktatásával, heti váltásban történő bejárással, de lehetne mérlegelni, hogy veszélyhelyzetben is ugyanazt a tantervet kell-e követni, vagy azt, hogy mely tanulók szorulnak leginkább jelenléti oktatásra, és mely tanulók esetében megoldott az otthoni tanulás. Minderről pedig a kormánynak pontosan kellene informálni az érintettek, hogy ne legyen forgalomban annyi félinformáció, mint most.

Távol maradhatnak-e a diákok és a tanárok?

A TASZ annak jogi szempontjait is megvizsgálta, muszáj-e az iskolában tartózkodnia annak a diáknak vagy tanárnak, aki ezt kockázatosnak érzi. Mint írják, a szülő az iskola házirendjében meghatározott számú napot igazolhat,

a jogszabály azonban megengedi, hogy az iskola vezetője indokolt esetben további napokat igazoljon a gyermek számára, és ehhez a járványhelyzetre való hivatkozás alapos indoknak minősül.

Ezt az Oktatási Hivatal is megerősítette, azzal, hogy ennek jogosságát időről időre felül kell vizsgálni. Hozzáteszik: a jogszabály szerint a 250 óránál több hiányzás esetén is csak akkor van szükség osztályozóvizsgára, ha a tanulónak nem lehetett érdemjegyeket adni, tehát aki távoktatásban vesz részt, és a tanárai tudják értékelni a munkáját, annak rendben le lehet zárni a tanévét.

Arról, hogy a pedagógusnak lehetősége van-e távol maradni a munkahelyétől, azt írják: a munkáltató alappal várja el a dolgozóktól, hogy beoltassák magukat, abban az esetben viszont, ha a pedagógust már beoltották, ám a biztonságos védettség még nem alakult ki, vagy ha valakit egészségügyi ok miatt nem lehet beoltani, „van lehetőség arra, hogy a munkavállaló egyeztessen a munkáltatóval, hogy megoldható-e az otthoni munkavégzés”. Sőt,

a munka törvénykönyve azt is lehetővé teszi, hogy a munkavállaló megtagadja a munkáltatói utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba (például a biztonságos munkafeltételek megteremtésére vonatkozó előírásba) ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Igaz, a munkáltatói utasítás megtagadásának jogosságát végelegesen csak a bíróság döntheti el, ha valamiért – például jogtalannak érzett kirúgás miatt – a pedagógus pert indít, teszi hozzá a TASZ.