szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ezt az Oktatási Hivatal is megerősítette. A Társaság a Szabadságjogokért szerint a kormány semmit nem vett figyelembe abból, ami az iskolák felelős újranyitásához szükséges lenne.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

Semmilyen jogi alapvetésnek nem látja nyomát a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a kormány döntésében az iskolák újranyitásáról. Nem megalapozott az sem, hogy a pedagógusok védetten mennének vissza dolgozni, és differenciáltabban kellett volna rendelkezni az oktatással kapcsolatban – áll a szervezet állásfoglalásában.

Mint írják, számukra alapvetés, hogy egyrészt ha egy eredmény elérhető jogkorlátozás nélkül vagy enyhébb jogkorlátozással is, akkor az állam nem választhatja a nagyobb jogkorlátozást, másrészt a védelmi intézkedéseknek tudományos módszerekre és eredményekre támaszkodva, adatok minél alaposabb gyűjtésén és elemzésén alapulva, transzparens módon kellene megszületniük. „Egyik alapvetésünknek sem látjuk nyomát a kormányzati döntéshozatalban” – jelentik ki, hozzátéve, hogy a megfelelő döntést csak az érintettek – pedagógusok, szülők, tanulók és az egészségügyi ellátók képviselőnek – bevonásával lehetett volna hozni.

Hogyan kellene újranyitni?

Az állásfoglalás megemlíti, hogy a harmadik hullámban a korábbiaknál lényegesen több gyermek szorul kórházi kezelésre, arról viszont nincs nyilvános információ, hogy hány tanuló koronavírus-fertőzött. Szerintük a nyitást a pedagógusok oltás miatti védettségének kialakulásához kellett volna igazítani, az azonban csak a második oltás után történik meg, a pedagógusok többsége viszont csak az első adag vakcinát kapta meg.

Vagyis nem tekinthető megalapozottnak az a döntés, ami a pedagógusoknak elérhetővé tett első oltás felvétele után elérkezettnek látja az időt az iskolák újranyitására

– írják.

A TASZ vizsgálta azt is, milyen járulékos hatással lehet a gyerekek helyzetére, ha nincs nyitva az iskola, és emiatt lemaradnak a tanulmányaikkal, amelynek veszélye „különösen súlyosan érintheti az amúgy is hátrányos helyzetben lévő gyerekeket, akiknek a nem iskolában történő oktatáshoz való hozzáférése lényegesen rosszabb”. Az iskola zárva tartásának hatásainak vizsgálatában azonban differenciálásra lenne szükség: „fel kell mérni, hogy kik azok a tanulók, akiknél az említett hátrányok ténylegesen jelentkeznek, és számukra külön intézkedésekkel – ügyeleti rendszer bevezetésével, oktatási eszközök biztosításával – kiküszöbölni ezeket” – írják, hozzátéve: ez a differenciálás mindeddig nem történt meg. Ha pedig a családok gazdasági helyzetére káros hatással van az iskolák zárva tartása, a kárt „célzott kormányzati intézkedésekkel kell csökkenteni”.

Koronavírus és iskolanyitás: a diákoknak könnyebb, a tanároknak nehezebb lesz otthon maradni

„Nekünk volt egy nemzeti konzultációnk, amely nagyon világosan megmondta, hogy milyen lépéseknek kell egymás után történniük. Abban azért részt vett vagy 500-600 ezer ember, emlékeim szerint. Van is egy remek sorrendem. Tehát azt mondták a nemzeti konzultáción, hogy először az iskolákat kell kinyitni, aztán az éttermeket, aztán a szállodákat és utána a jeggyel látogatható kulturális, sportrendezvényeket, mozikat, konditermeket.

A TASZ úgy véli, cizelláltabban kellene kezelni az iskolanyitás kérdését annál, hogy csak a nyitás és zárás merül fel opcióként, ahogyan az az üzletek kinyitásakor a négyzetméter-alapú belépési korlátozással meg is történt. Mint írják, az iskolákban is lehetne hasonló szempontokat alkalmazni: az osztályok kisebb csoportokra osztásával, bizonyos tanórák egyes hányadának nélkülözésével, a készségtárgyak távoktatásával, heti váltásban történő bejárással, de lehetne mérlegelni, hogy veszélyhelyzetben is ugyanazt a tantervet kell-e követni, vagy azt, hogy mely tanulók szorulnak leginkább jelenléti oktatásra, és mely tanulók esetében megoldott az otthoni tanulás. Minderről pedig a kormánynak pontosan kellene informálni az érintettek, hogy ne legyen forgalomban annyi félinformáció, mint most.

Távol maradhatnak-e a diákok és a tanárok?

A TASZ annak jogi szempontjait is megvizsgálta, muszáj-e az iskolában tartózkodnia annak a diáknak vagy tanárnak, aki ezt kockázatosnak érzi. Mint írják, a szülő az iskola házirendjében meghatározott számú napot igazolhat,

a jogszabály azonban megengedi, hogy az iskola vezetője indokolt esetben további napokat igazoljon a gyermek számára, és ehhez a járványhelyzetre való hivatkozás alapos indoknak minősül.

Ezt az Oktatási Hivatal is megerősítette, azzal, hogy ennek jogosságát időről időre felül kell vizsgálni. Hozzáteszik: a jogszabály szerint a 250 óránál több hiányzás esetén is csak akkor van szükség osztályozóvizsgára, ha a tanulónak nem lehetett érdemjegyeket adni, tehát aki távoktatásban vesz részt, és a tanárai tudják értékelni a munkáját, annak rendben le lehet zárni a tanévét.

Arról, hogy a pedagógusnak lehetősége van-e távol maradni a munkahelyétől, azt írják: a munkáltató alappal várja el a dolgozóktól, hogy beoltassák magukat, abban az esetben viszont, ha a pedagógust már beoltották, ám a biztonságos védettség még nem alakult ki, vagy ha valakit egészségügyi ok miatt nem lehet beoltani, „van lehetőség arra, hogy a munkavállaló egyeztessen a munkáltatóval, hogy megoldható-e az otthoni munkavégzés”. Sőt,

a munka törvénykönyve azt is lehetővé teszi, hogy a munkavállaló megtagadja a munkáltatói utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba (például a biztonságos munkafeltételek megteremtésére vonatkozó előírásba) ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Igaz, a munkáltatói utasítás megtagadásának jogosságát végelegesen csak a bíróság döntheti el, ha valamiért – például jogtalannak érzett kirúgás miatt – a pedagógus pert indít, teszi hozzá a TASZ.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!