szerző:
Vándor Éva
Tetszett a cikk?

A dalai láma mellett Thich Nhat Hanh-t tartják az egyik legnagyobb hatású buddhista tanítónak. A nemrég Vietnamban 95 éves korában meghalt zen mester a szülőhazájában megtapasztalt káoszból és vérontásból egy olyan életet épített fel, amelynek az együttérzés az alapköve. A buddhizmus útmutatóit könnyedén képes volt lefordítani a kortárs élet kihívásaira. Azt tanította, hogy ne meneküljünk el a bennünk és a körülöttünk lévő szenvedés, félelem és erőszak elől, mert a belső és külső békéhez vezető úton ezekkel mind szembe kell néznünk. Mit hagyhat hátra egy szerzetes a mai világban?

Az igazi otthonunk nem a múlt. Az igazi otthonunk nem a jövő. Az igazi otthonunk az itt és most. Az élet csak itt és most áll rendelkezésünkre.

Ezzel az egyszerű, mégis sokszor nehezen átélhető gondolattal indította el a nyugati világot még a hatvanas-hetvenes években a mindfulnessként emlegetett önismereti úton a vietnami zen buddhista szerzetes, a napokban 95 éves korában meghalt Thich Nhat Hanh. A mindfulness ma már szinte iparággá nőtte ki magát, de ez a szelíd, csendes vietnami szerzetes volt az, aki annak idején és azóta is érthetővé és megélhetővé tudta tenni ezt az állapotot, és megmutatta az oda vezető utat is.

Thich Nhat Hanh élete furcsa ötvözete volt a gyengédségnek és az erőnek. A világ a hatvanas években ismerte meg, amikor a hazájában dúló háború miatt feladta a kolostori lét elszigeteltségét, hogy az erőszak áldozatainak segítsen, és megpróbálja előmozdítani a megbékélést a harcoló felek között.

Aktivista volt, hitt a cselekvésben, de azt is hirdette, hogy minden változás bennünk kezdődik, még a legnagyobb borzalmak közepette is. Amikor egy elvonuláson arról kérdezték, hogy mégis mit tehet az, aki egyszerre küzd a saját fizikai fájdalmával és a világban létező szenvedés miatti aggodalmával, a mester azonnal befelé irányította a kérdezőt. Ha nincs bennünk béke, együttérzés, nem sokat tudunk segíteni a világon – vallotta, és nem győzte hangsúlyozni, hogy mi magunk vagyunk a középpontban, minden velünk kezdődik, ha magunkhoz jók vagyunk, akkor jók vagyunk a világgal is. Ez az összefüggés még ma is idegenül hangzik, de Thich Nhat Hanh kitartóan emlékeztetett arra, hogy ne gondoljuk, mi és a világ két különböző dolog lennénk.

A mester elképesztő hatása leginkább annak tudható be, hogy a buddhizmus világlátását egyszerű gondolatokra tudta lefordítani, és a mindennapokban használható eszközöket adott az emberek kezébe ahhoz, hogy közelebb kerüljenek valamiféle belső békéhez, hogy táplálják magukban az együttérzést, hogy jelen legyenek a saját életükben – csupa olyasmi, amit a nyugati civilizációval járó életstílus finoman szólva sem segített elő.

Az utolsó ép idegsejtjét is próbára tette már a koronavírus? Váltson perspektívát!

Teljesen rendben van, ha most szorong, fél, idegeskedik, nem bírja már a bezártságot, és frusztrálja a Facebook-ismerőseinek karantén idején is kalandos, tökéletes élete. Mentálisan könnyebben ki fogja azonban bírni ezt a nehéz időszakot, ha kicsit megfigyeli az állandó jelleggel és mindenhol csak problémákat észlelő agyát - üzeni Márky Ádám mindfulness tréner.

Thich Nhat Hanh a hetvenes évek elején kezdte el megismertetni a nyugati világot a mindfulness gondolatával és eszközeivel. Hogy ezek a legborzalmasabb körülmények között is használhatók, azt jelzi, hogy az 1975-ös The Miracle of Mindfulness című könyvében olyan gyakorlatokat mutatott be, amelyeket még annak idején a tanítványainak és a szociális munkásoknak dolgozott ki Vietnamban, hogy ne égjenek ki a háború miatti zűrzavarban. Ezek az emberek a halállal néztek szembe minden nap, de Thich Nhat Hanh olyan gondolatokat és módszereket kínált nekik, amelyekbe kapaszkodhattak, amelyek segítették őket a túlélésben.

Azt hirdette, hogy a tudatos jelenlét teszi lehetővé, hogy az életünk minden pillanatát mélyen megéljük. Ez persze hangozhat zavarosnak, elvontnak, megfoghatatlannak, de Thich Nhat Hanh nem engedi el a tanítványai kezét, ha konkrét példákra kell lefordítani az elméletet. Vegyük például a híres narancs meditációjának a gondolatmenetét, amely szemléletesen ragadja meg a lényeget. Az 1992-es Peace Is Every Step című könyvében szerepel a példa a frissen szedett narancsról, amely akkor képes igazi örömet okozni az embernek, ha tudatosan jelen van a pillanatban, nem aggodalmaskodik és nem szorong. Ha viszont düh vagy félelem uralja, a narancs alig lesz valóságos számára.

Ez azért sajnálatos, mert

egy narancsban meg lehet látni az egész univerzumot.

Vegyük a kezünkbe a narancsot – mondja a szerzetes. Nézzük meg jól, de lássuk bele a narancsfát is, lássuk magunk előtt a virágait a napfényben és az esőben. Lássuk, ahogy a szirmok lehullanak, ahogy megjelenik az apró gyümölcs, ahogy a napnak és az esőnek köszönhetően növekszik. Képzeljük el, ahogy valaki leszedi a narancsot, és ha már eljutott a kezünkbe, hámozzuk meg, szagoljunk bele, érezzük a gyümölcs textúráját, a kicsorgó levét. Thich Nhat Hanh szerint ez a boldogság. „Egyetlen narancsban láthatsz mindent a világmindenségből” – írta.

A meditációs tanításai alapjává tette a tudatos légzést és a tudatos járást. Gyakorlati módszereket kínált a legegyszerűbb mindennapos rutinok mélyebb megéléséhez, legyen az a fogmosás, a mosogatás vagy az evés. A kezdő meditálókat is megpróbálta elvezetni a jelen pillanathoz ezekkel a gyakorlatokkal, ami egyébként nem egyszerű, ha reflexszerűen menekülőutat keresünk a fájdalmaink, a kihívásaink, az unalmaink elől.

NHAC NGUYEN / AFP

Noha szinte az egész életet kolostorokban és templomokban élte le, nagyon értette a megszentelt helyeken kívüli világ működését, a 20., majd 21. századi mindennapok zajos, kaotikus, pörgő valóságát, és ebből kínált kiutat. Szerinte az emberiség túlélése attól függ, hogy képesek vagyunk-e megálljt parancsolni a rohanásnak.

„A boldogság alapja az éber figyelem, a teljes jelenlét és odafigyelés. A boldogság elérésének az alapfeltétele pedig a tudatos megélés. Ha nem éljük meg tudatosan, hogy boldogok vagyunk, akkor valójában nem vagyunk boldogok. Ha fáj a fogunk, tudjuk, hogy amikor nem fáj, az csodálatos. Mégis, ha nem fáj a fogunk, akkor sem vagyunk boldogok. Fogfájástól mentesnek lenni kellemes. Olyan sok minden van, aminek örülhetünk, viszont az éber figyelem gyakorlása és a pillanat tudatos megélése nélkül nem fogjuk értékelni őket” – írja például a Csöndsarok című könyvében.

Ez a gyakorlati fókusz nem véletlen Thich Nhat Hanh tanításában, nála a buddhizmus nem szorítkozik a kolostorok falain belüli világra, hanem alakítja az azon kívüli világot is. Erre az „elkötelezett buddhizmusra” – angolul engaged buddhism – egész mozgalmat épített a vietnami háború idején, amikor fiatal szerzetesekkel, szociális munkásokkal építettek újjá falvakat, segítettek menekülteket és biztosítottak spirituális és lelki támogatást a rászorulóknak. Nhat Hanh aztán tovább ment, és 1966-ban megalapította a Kölcsönös Létezés Buddhista Rendjét, amely a buddhizmus gyakorlásán keresztül a társadalmi felelősségvállalás és az erőszakmentesség mellett szállt síkra.

Nhat Hanh mindig is az etika kontextusában fogalmazta meg a tanításait a tudatos jelenlétről, amely nem önmagában és önmagáért van, hanem azért, hogy tudatos kapcsolatokhoz, tudatos fogyasztáshoz, tudatos élethez vezessen, és ezzel kihatással legyen az egész világra. A boldogság és a jólét ebben a keretezésben nem egyéni, hanem közösségi ügy, hiszen a többi emberrel és az egész világgal összefonódva létezünk – hirdette az úgynevezett interbeing eszméjét, ami azt jelenti, hogy minden élet része egy nagy egésznek. A tanításai ezen a ponton átnyúlnak a környezetvédelembe is. „Nem választhatod el az embereket a környezettől. A környezet ott van az emberekben és az emberek részei a környezetnek” – vallotta, és éppen ezért a klímaválságra is emberközpontú megoldást sürgetett: „Igazi közösségre és együttműködésre van szükségünk. Ismét meg kell teremtenünk az igazi kommunikációt önmagunkkal, a Földdel és egymással.” Nem győzte elhessegetni a gondolatot, hogy ha valami rossz történik a világban, akkor azért mások a felelősek: a saját életünk megváltoztatásával kell felelősséget vállalnunk a világért.

És persze háborús időkre is voltak meglátásai, a világ békéje a bennünk lévő békétől függ – jutott el a felismerésre a több évtizedes békeaktivistáskodása során. Azzal, ahogy élünk, mi magunk is hozzájárulunk a háborúhoz vagy a békéhez. Ha például megbékélünk a családtagjainkkal, a kollégáinkkal, a szomszédainkkal, akkor esélyt adunk a békének az egész társadalomban és az egész világon – bontotta atomjaira a nemzetközi világrendet egy gondolatmenetben. Meg volt győződve arról, hogy az embernek nem a másik ember az igazi ellensége, hanem a közömbösség, a félelem, a diszkrimináció és az erőszak, egy-egy konfliktusban éppen ezért nem volt hajlandó egyik fél mellé sem állni.

Az ilyen nézeteknek persze ára van. Lehet, hogy Martin Luther King Nobel-békedíjra jelölte 1967-ben, a hazája viszont száműzte, a régi és az új vietnami vezetés is ellenségként tekintett rá, amiért nem állt egyik oldalra sem, így a háború 1975-ös lezárása után sem térhetett haza, és az utolsó évekig száműzetésben kellett élnie.

1982-ben Franciaországban alapította meg a Plum Village kolostort, ahol a világ különböző részeiből érkező szerzetesek és világi emberek spirituális közösséget (szanghát) alkotva élnek együtt egész évben – kicsiben megtestesítve azt a békés együttélést, amelyet a világban szeretnének látni. Thich Nhat Hanh itt tartott elvonulásokat háborús veteránoknak, rendőrtiszteknek, izraelieknek és palesztinoknak.

A tanításai megértéséhez, befogadásához kétségtelenül szükség lehet a nyugati kultúra egyik legelterjedtebb védekezési mechanizmusának, a cinizmusnak a kiiktatására. Thich Nhat Hanh szövegeit olvasva esélyt kell adni annak a lehetőségnek, hogy a legigazabb dolgok sokszor a legegyszerűbb dolgok. Ezt pedig a tudományos világ is felismerte: Thich Nhat Hanh tanításai hatással voltak a klinikai pszichológiára is, a módszereire épült a depresszió kezelésére is használt mindfulness alapú kognitív terápia. Nemcsak közel hozta az emberekhez a zen buddhista tanokat, hanem képes volt hidat építeni a modern pszichológia, az egészségügyi rendszer és az ősi bölcsességek és gyakorlatok közé.

A tanításait ezenkívül több mint száz könyv, világszerte 11 buddhista központ, több mint ezer világi közösség, valamint tucatnyi online csoport őrzi.

A szerzetesek búcsúja
NHAC NGUYEN / AFP

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!