Csimpánzokra váltott a Tiger King rendezője, hogy megmutassa, miért veszélyes a majomszeretet
Nem tudjuk, vet-e majd akkora hullámokat a Csimpánzok Hollywoodban, mint a Tigrisvilág, de az állatvédők reménykednek abban, hogy sokan rájönnek majd: jobban és máshogy kell szeretni legközelebbi rokonainkat, mert ha nem bánunk velük megfelelően, az olyan, mintha egy időzített bombán ülnénk.
„Egy majom iránt érzett szeretet teljesen más, mint amit az ember a gyereke iránt érez. Ha te szülted a gyermeked, akkor ez a szeretet természetesen jön, mert te vagy az édesanyja, de ha valaki örökbe fogad egy majmot, akkor sokkal szorosabb kötődés alakul ki” – állítja Tonia Haddix, aki tulajdonképpen véletlenül lett annak az új dokumentumsorozatnak a főszereplője, amelyet a pandémia talán legnagyobb streamingsikerének, a Tigrisvilágnak (Tiger King) a rendezője, Erice Goode jegyez.
Ahogy a Tigrisvilágban, úgy a Csimpánzok Hollywoodban (Chimp Crazy) című sorozatban is olyan embereket ismerhetünk meg, akiknek az élete az egzotikus állatok körül forog, akik macska-egér játékot űznek az állatvédőkkel és a hatóságokkal, akik néha szélsőséges tettekre szánják rá magukat, és akik – fogalmazzunk úgy – igazi karakterek. Tonia Haddix és Joe Exotic története mégis más-más világot mutat be.
Tonia Haddix fiatalon lett nevelőszülő, de amikor úgy döntött, örökbe fogadja az egyik kislányt, akiről gondoskodott, kiderült, hogy várandós, és nem sokkal később megszületett a fia. Van valami szívszorító abban, amikor a most már felnőtt fiú arról vall, hogy édesanyja jobban szereti kedvenc majmát, mint a saját gyerekeit, de ezzel megbékélt, hiszen tudja, Toniát az teszi boldoggá, hogy a csimpánzával lehet.
Egymásnak teremtettek minket. Ez olyan, mint az Isten iránt érzett szeretet. És bármit megtennék azért, hogy megvédjem ezt a főemlőst
– mondja a kameráknak Haddix, aki maga sem tagadja, hogy Tonkát, a csimpánzot a gyerekei elé helyezi, ahogyan azt sem, hogy szinte emberként tekint rá.
A szeretet mellett azonban megfér a haszonszerzés is, az általa tartott és szaporított csimpánzokból sokáig húzott hasznot például az a Connie Casey, akinél Tonia Haddix önkénteskedett. Az eredeti terv szerint Connie Casey, az Egyesült Államok legnagyobb csimpánztenyésztője lett volna az egyik főszereplő, de a médiában egykor sokat szerepelő idős nő már nem akart nyilatkozni, még úgy sem, hogy a Tigrisvilág által vetett hullámok miatt nem Eric Goode próbálta szóra bírni, hanem egy álrendező, Dwayne Cunningham.
Eric Goode-nak azonban, ahogyan Tiger King forgatása alatt, most ismét mázlija volt, mert bár nagyon kreatív filmes, néha mégis csak az élet írja a legjobb történeteket.
A hüllőember, aki a háttérből irányít
Külön dokumentumfilmet érdemelne a film álrendezője, Dwayne Cunningham, aki cirkuszi bohócként kezdett el állatokkal foglalkozni, majd hüllőcsempészetért ítélték börtönre. De érdekes karakter maga a film rendezője, Eric Goode is, aki kiskorától kezdve rajongott az állatokért, különösen a hüllőkért. Hatévesen kapott egy görögteknőst születésnapjára, és állítólag az ő páncéljáról mintázták az általa vezetett teknősvédelmi alapítvány logóját.
Goode nevéhez számos klub, étterem és hotel kapcsolódik, és rendezője volt több videóklipnek is, a Nine Inch Nails Pinion című számához készült videóklipje például olyan vadra sikerült, hogy az MTV nem adta adásba. Állítólag Madonnával és Naomi Campbellel is randevúzott, és saját bevallása szerint elhitte magáról, hogy rocksztár, miközben végig ott volt benne a hüllőrajongó, aki mindig odament vakációzni, ahol állatok közelében lehetett. Magát egyébként nem tartja állatvédő aktivistának, de fontos számára az állatok jóléte. Ezért is kezdett el ilyen tematikájú filmeket és sorozatokat forgatni, a figyelemfelkeltés mellett ezek biztosítják a pénzt, amit erre a célra fordíthat.
Goode már a Tigrisvilág miatt is megkapta a kritikát, hogy a szenzációhajhászás közben elsikkad a az állatvédelem kérdése, a Csimpánzok Hollywoodban című új sorozatával pedig újabb támadási felületet adott többek között azzal, hogy álrendezőt alkalmazott. De nem könnyítette meg a dolgát az sem, hogy a forgatáson olyan dilemmával találkozott, amely talán még egy tapasztalt oknyomozó újságírót is megizzasztana. Mit tegyen, ha a tudomására jut, hogy az egyik szereplő valami törvénybe ütközőt tett: a sztori az első, vagy az, hogy értesítse a hatóságokat?
Végül szakértőket bevonva hozza meg a döntést, ők segítenek neki megállapítani, hogy a csimpánzon látszanak-e jelei annak, hogy nem érzi jól magát az adott körülmények között.
Haddix és Cunnigham szerint Tonka boldog volt, Goode szerint viszont a felvételeken lehetett látni, ahogy az állat előre-hátra ringatózik, ami a fogságban tartott csimpánzoknál a szorongás jele. A vészcsengő akkor kezdett el még hangosabban szólni a fejében, amikor Haddix bizalmasan elárulta Cunninghamnak, hogy Tonkát el kell altatni, mivel az orvosok szerint szívproblémái vannak. Goode ekkor értesítette a PETA nevű állatvédő szervezetet, amely azóta próbált az állat nyomára bukkanni, amióta Connie Casey birtokáról pont az ott maradt csimpánzok lefoglalása előtt tűnt el.
„Nem képes csimpánzokat gondozni. Nincs semmilyen képesítése. Egyszerűen olyan valaki, aki szereti a csimpánzokat. Ő nem Jane Goodall” – nyilatkozta Haddixról a PETA egyik munkatársa, és nehéz nem igazat adni neki, amikor az állatokért egyébként szemmel láthatóan rajongó nő például élénk színű üdítőitalokkal vagy gyorséttermi gyerekmenüvel kedveskedik a ketrecbe zárt állatoknak.
Csimpánzok Hollywoodban
A csimpánzoknak pont azért nem való a fogság, mert annyira hasonlítanak ránk, emberekre: társas lények, szükségük van más csimpánzokra. A hihetetlen intelligenciájuk pedig komoly erővel párosul, ami különösen veszélyessé teszi őket. Goode egy interjúban fel is idézte, hogy amikor a Tigrisvilágot forgatták, többen mondták, hogy inkább száz tigrist tartanának, mint egy csimpánzt.
Az Egyesült Államokban nem történt ugyan halálos csimpánztámadás, egy tragikus eset híre viszont az egész világot bejárta. Connie Casey-től vásárolták meg a Travis nevű csimpánzt a tulajdonosai, akik tényleg úgy nevelték, mint egy embergyereket: megtanulta használni a vécét, hogyan kell ételt melegíteni a mikrohullámú sütőben, sőt még azt is, hogyan kell kormányozni egy autót. Ő lett „a családtag, aki nem tudott beszélni”.
Az állat nyolcéves volt, amikor az első incidens történt, de ekkor még nem bántott senkit, csak kiszökött az autóból, és órákra állt miatta a forgalom. 2009 februárjában szemmel láthatóan nem érezte jól magát a bőrében, és rátámadt a tulajdonos barátnőjére, aki súlyos sérüléseket szenvedett. Az arca annyira szétroncsolódott, hogy a kiérkező rendőrök nem tudták megállapítani a nemét, és amíg nem jelzett a kezével, azt hitték, már nem is él. Travisszel, aki sokak szerint a körülmények áldozata volt, a helyszínen végeztek. A borzalmas csimpánztámadást megidézik Jordan Peele Nem (Nope) című filmjében, amelynek egyik üzenete nem meglepő módon az, hogy a vadállatokat nem lehet megszelídíteni.
A történtekről Goode dokumentumsorozatában is szó esik, ahogyan egy másik kedvencként tartott csimpánz, Buck szomorú történetéről is. Amint a csimpánz szerencsétlen módon rátámadt egy családtagra, az egykor körberajongott, saját gyerekként nevelt állattól pillanatok alatt fordultak el azok, akik egykor annyira kötődnek hozzá: Buck tulajdonosa hűvös hangnemben utasította a kihívott rendőröket arra, hogy lőjék fejbe a majmot.
Csimpánzot tartani eleve veszélyes üzem, az állat számára nem megfelelő körülmények között tartani pedig még inkább.
Goode sorozata nagyon sötét helyekre tud elvinni, de Haddix – vagy ahogyan emlegetik: a csimpánzok Dolly Partonja – mindennapjait követve egészen könnyed, rózsaszín pillanatokat is becsempészett az epizódokba, állítása szerint azért, hogy kicsit ellensúlyozza a komolyabb jeleneteket. Igaz, ezzel nem közelebb hozza Tonia Haddix személyiségét, hanem inkább kikarikírozza, miközben azon a véleményen van, hogy a nő tulajdonképpen a körülmények áldozata. „Nyilvánvalóan nem látja vagy nem láthatja, hogy mi a probléma azzal, ahogyan a rábízott csimpánzokról gondoskodik, és hogy ez valószínűleg egy nagyon egyoldalú kapcsolat” – mondta róla Goode.
Hogy mit szól a sorozathoz Jane Goodall, a legendás és méltán rajongott főemlőskutató? A Jane Goodall Intézet oldalán megjelent cikk felvetése az, hogy a Chimp Crazy talán segít abban, hogy előrelépés történjen főemlősök védelmének ügyében, hiszen ráirányítja a figyelmet a problémára.
„A csimpánzokat és más vadon élő állatokat soha nem szabad háziállatként vagy szórakoztatás céljából tartani” – idézik a cikkben Goodallt, aki szerint Afrika egyes részein a legnagyobb veszélyt az jelenti a majmokra, hogy vannak, akik szeretnék kielégíteni a csimpánzok iránti keresletet. „Legyünk hálásak annak a sok embernek, akik azon dolgoznak, hogy megmentett csimpánzok megfelelő gondoskodásban részesüljenek a jó hírű menhelyeken és állatkertekben” – tette hozzá. Jelenleg egyébként Tonka is egy ilyen helyen él Floridában.
A csimpánzok jelenleg veszélyeztetett fajnak számítanak, számuk továbbra is csökken. Ugyanakkor 2015-ig ez volt az egyetlen faj, amelynél a vadon élő egyedeket veszélyeztetettnek minősítették, de az Egyesült Államokban fogságban tartott példányokat nem. Változást az a kutatás hozott, amely kimutatta, milyen károkat okoz az, ahogy a csimpánzokat a szórakoztatóiparban használják, és ahogy a médiában a főemlősöket ábrázolják.
Hogy mit tud segíteni ebben az új dokumentumsorozat? A Tigrisvilág celebstátuszba emelt ugyan több problémásnak mondható embert is, de állítólag hozzájárult ahhoz is, hogy 2022-ben Joe Biden aláírta a törvényt, amely megtiltja, hogy emberek háziállatként tartsanak nagymacskákat, és hogy a profitszerzés érdekében magánszemélyek kihasználják az állatokat. Goode szerint egyébként sok olyan dokumentumfilm készül, amely azokhoz szól, akik már eleve elkötelezettek az állatok védelme és jóléte iránt, de úgy véli, inkább arra kellene törekedni, hogy olyanokat nyerjünk meg az ügynek, akiket ez eddig nem igazán foglalkoztatott.
Jöjjön zárásképpen egy mondat Robert Merle Majomábécé című regényéből, amely egy csimpánzbébit örökbefogadó etológus házaspárról szól.
Azon igyekszem, hogy képes legyek újra egy csöppnyi szeretetet érezni ez iránt a felkapaszkodott főemlős, az ember iránt.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
