A gyomrunk is összeszorul, annyira ismerős az iskola, amit az új magyar filmben látunk
 

A gyomrunk is összeszorul, annyira ismerős az iskola, amit az új magyar filmben látunk

Lepusztult, használhatatlan épület, a gyerekek igényeire nem figyelő oktatás, a tanárokat lenéző szülők, finomfőzelék-szagú menza, inkompetens tankerületi emberek, a házmestertempójú működéstől eltérő módon gondolkodó pedagógusok és az átlagból kilógó diákok kivetése a rendszerből. Szimler Bálint filmje, a Fekete pont tükröt tart elénk a magyar közoktatásról. És megint gyomorgörcsünk lesz tőle.









„Ha hazamegyek Budapestre, idegennek érzem magam”
 

„Ha hazamegyek Budapestre, idegennek érzem magam”

Ábel Stella a színművészeti egyetem után Nagy-Britanniába ment tanulni, és végül kint is maradt. Bár ijesztő és nehéz volt új országban helytállni, a kezdeti vendéglátózás után mostanra elérte, amit magyar színész talán még sosem: angolra fordította saját előadását, Weöres Sándor Psychéjét monodrámaként, és elérte, hogy kilencszer előadhassa a világ legnagyobb színházi fesztiválján, az Edinburgh Fringe-en. Az előadás után beszélgettünk vele.