A bőr, amiben élek – és amire oda kell figyelnem, minden nap

Szerencsés vagyok a bőrömmel. Elkerültek a kamaszkori pattanásmezők, semmilyen bőrérzékenységem vagy -betegségem nincs, a havi hormoningadozással járó, gyulladt pattanások is ritkán jelennek csak meg a kritikus területeken, a bőröm se nem túl zsíros, se nem túl száraz. Éppen ezért sokáig azt gondoltam – sőt, éreztem és láttam viszont a tükörben is –, hogy nincs is szükségem komolyabb bőrápolási rutinra. Tizenévesen elég volt az arctonik, aztán egy könnyű nappali krém, néha egy-egy fátyolmaszk vagy arcpakolás. Aztán egyszer csak minden megváltozott. A HVG BrandLab szerkesztőjének szubjektív rendezvénybeszámolója.











Orbán és a kettlebell: hogyan kezdjenek mozogni a hatvanasok úgy, hogy ne sérüljenek le, de eredményt is elérjenek?

A miniszterelnök az eddigi disznótoros életképek helyett egy edzőtermit villantott fel váratlanul, meghökkentő példaképpé lépve elő. Más kérdés, hogy azt a drasztikus váltást, amit ő felvázolt, csak ésszel szabad végrehajtani. Mi a helyzet, ha valaki túlsúllyal küzd és fogyni akar, és hogyan lehetséges, hogy a sérülés, túlerőltetés másfél éves kiesést okoz? Személyi edzőt kérdeztünk.









A gyomrunk is összeszorul, annyira ismerős az iskola, amit az új magyar filmben látunk

Lepusztult, használhatatlan épület, a gyerekek igényeire nem figyelő oktatás, a tanárokat lenéző szülők, finomfőzelék-szagú menza, inkompetens tankerületi emberek, a házmestertempójú működéstől eltérő módon gondolkodó pedagógusok és az átlagból kilógó diákok kivetése a rendszerből. Szimler Bálint filmje, a Fekete pont tükröt tart elénk a magyar közoktatásról. És megint gyomorgörcsünk lesz tőle.