Akármi is folyik a magyar gazdaságban, az építőiparunk köszöni szépen, jól van
Májusban éves összevetésben és a megelőző hónaphoz képest is nőtt az ágazat termelési volumene.
Májusban éves összevetésben és a megelőző hónaphoz képest is nőtt az ágazat termelési volumene.
Az elnökváltás után lassan felgombolyodik a jegybank Matolcsy-korszaka – sok a botránygyanús ügy, de legalább az aranytartalék és a miniszterelnöki bizodalom megvan még. Adnan Polat lánya Magyarországon is szerepet vállalt, Mészáros Lőrinc felesége földeket vett, a pixisből kiesett volt veje pedig jogvédelmet nyert. Az infláció gyorsult, a nyugdíjasok utalványt kapnak, amit – bár a készpénzhasználat alkotmányos jog lett – csak korlátozottan költhetnek majd. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Úgy látszik, valaki figyelmetlen volt a Miniszterelnökségen.
Az amerikai elnök figyelmeztetett: tovább emeli a vámokat, ha az érintett országok megtorló vámokat vetnek ki.
Az építési miniszter az M30-as autópálya megsüllyedése miatt orrolt meg a Strabagra, és kijelentette, hogy a cég ne számítson állami megbízásokra. Mégis a Strabag dolgozik most a Liszt Ferenc repülőtér bővítésén, az új terminál építésének előkészítésén.
A többletvámok augusztus elsejétől rakódnak rá az USA kereskedelmi partnereinek importjára.
Németországban már megindult a javulás, de az lehet, hogy csak 2026-ra gyűrűzik át a magyar gazdaságba.
Éves összevetésben és a megelőző hónaphoz képest is csökkent a termelés.
Sok jót nem vár már a jegybank az idei évtől, amit Orbán Viktor tavaly azzal harangozott be, hogy repülőrajtot vesz a gazdaságunk. Mondjuk már maga a miniszterelnök se vár tőle semmi ilyesmit. Az ország távol-keleti akkugyárai sem remekelnek, a dél-koreai SK On-ról is rossz hírek jöttek, a kínai CATL pedig nekiállt felülvizsgálni a debreceni gyára második ütemének építését. Bemutatták a készpénztörvényt, Lázár János a plázastop szigorításáról egyeztetett, csak pont a kereskedőkkel nem, Tiborcz István meg megvette a fővárosi Marriott Hotelt. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A jegybank szerint a gazdaság a második negyedévben is stagnál, a harmadik negyedévtől lesz némi bővülés, éves átlagban mindössze 0,8 százalékkal nő a GDP. Jó eséllyel a költségvetési hiány a kormány 4,1 százalékra emelt céljánál is nagyobb lesz, az államadósság idén nő, 2027 végére csökkenhet 71 százalékra.
Az úgynevezett egyedi kormánydöntésekkel számtalan céget támogattak, de az ÁSZ szerint vitatható módon, és az eredmény is kétséges.
Az MNB jelentősen rontotta az idei évre vonatkozó prognózisait. A GDP mindössze 0,8 százalékkal nőhet. Az infláció idén 4 százalék fölött ragad, csak 2027 elején mérséklődhet 3 százalékra.
Az MNB 6,5 százalékon tartja az alapkamatot, a kamatcsökkentésre ugyanis nincs lehetősége. A legnagyobb kérdés, hogy friss előrejelzésében mekkora gazdasági növekedést és inflációt jósol a jegybank.
A megemelt és kiterjesztett tranzakciós illeték szépen fialt a költségvetésnek, a megemelt hiánycélnak köszönhetően pedig máris jobban fest a hiány éven belüli felfutása.
Szokatlan mértékben csökkent az uniós vásárlóknak kínált orosz gáz ára a negyedik hónapban, de a régióban még így is Magyarország fizette érte a legtöbbet.
A parlament gazdasági bizottsága hat évre bebiztosította a Magyar Nemzeti Bank alelnöki pozíciójába Palotai Dánielt. A korábban a hazai gazdasági kormányzatban dolgozó Palotai a mostani váltással a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsából lép tovább a jegybankba. Ezzel ő lesz az új törvényi felállás alapján a negyedik, egyben Varga Mihály elnöki kinevezését követően a második új helyettes az MNB döntéshozó testületében. Kibővül a monetáris tanács is.
Úgy tűnik, Orbán Viktor Ukrajna-ellenes napot tart: reggel így indított a Kossuth rádióban, néhány órával később pedig ugyanezt adta elő az MKIK gyűlésén is. Elsorolta, hogy 2022 óta mi mindenben segítette a kormány a vállalkozásokat, és csupa jót ígért 2026 utánra is – ha ők maradnak. Ha nem, akkor viszont világvége, gazdasági hanyatlás, GMO-s élelmiszerek és adóemelés jön.
Azoknak a vámoknak a kivetését blokkolta a bírósági döntés, amelyeket az amerikai elnök a nemzetközi rendkívüli gazdasági hatalomról szóló törvényre (IEEPA) hivatkozva vetett ki.