Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) áprilisban publikált elemzése éles kritikát fogalmaz meg a kormány által alkalmazott egyedi kormánydöntésekről: a rendszer nemcsak eredményeket, hanem komoly kockázatokat is hordoz, sőt, egyes esetekben valós költségvetési torzításokat is eredményezhet – írja a Portfolio.
A lap emlékeztet rá, hogy az Orbán-kormány eddig 1200 milliárd forint értékben támogatott ilyen módon cégeket, csak 2020 és 2023 között több mint 800 milliárd forintról döntöttek. A legnagyobb összeget, 76,4 milliárd forintot az SK On Hungary iváncsai akkumulátorgyára kapta, amely februárban döntött arról, hogy összevonja a cégét több másikkal, miután már nem nagyon volt pénze az akkumulátorbiznisz folytatására és felpörgetésére.
Az ÁSZ szerint azonban a döntések meghozatalakor nem veszik figyelembe, hogy mi történne abban az esetben, ha nem kapnának ezek a cégek állami pénzt, és például a beruházás más formában vagy más helyen valósulna meg, de figyelmen kívül hagyják a munkaerőpiaci sajátosságokat is: mivel kevés a szabadon fogható szakképzett magyar munkaerő, sokszor más cégektől csábítják át őket. A jelentés szerint azzal sem foglalkoznak a döntések meghozatalakor, hogy az elköltött pénzt el lehetett-e volna más, jobban hasznosuló célokra költeni. Éppen ezért az ÁSZ szerint a vélt költségvetési hatásuk ezeknek a támogatásoknak sokkal alacsonyabb lehet, mint amit terveznek.
A lap szerint a számvevőszék azt is írta a kritikájában, hogy a támogatási döntések előkészítése során elmaradt a nemzetgazdasági hatások (GDP, GNI, hozzáadott érték, külkereskedelmi mérleg) vizsgálata, így nincs előzetes hatásvizsgálat a régiós munkaerőpiacra, az árakra, az energiaimport-kitettségre vagy az értéklánc-pozíciókra vonatkozóan sem.
Nem jó hír az sem, hogy a döntések folyamán nem foglalkoznak a környezeti fenntarthatósági szempontokkal, de azzal sem igazán, hogy a támogatott cégek mennyire tudnak majd magyar beszállítókat alkalmazni a jövőben.
