Szijjártó Péter élő Facebook-videóban foglalta össze a magyar miniszterelnök és az orosz elnök közti több mint egyórás szerdai eszmecsere velejét.
A Budapesti Értéktőzsdén a „négy nagyon” kívül más cég alig csinál forgalmat.
Messzire került a Budapesti Értéktőzsde a rendszerváltás utáni álomtól: túlkoncentrált és alulértékelt lett, s egyre kevésbé tekinthetjük az észszerű, átlátható tőkeallokáció terepének.
Két napja egyforintos sávban ingadozik az euróhoz képest, a dollárral szemben viszont esik az amerikai fizetőeszköz euróhoz viszonyított erősödése miatt.
Egymásnak is ellentmondó tényezők határozzák meg, mennyire lepik el 2025-ben az ingatlanpiacot a befektetők. A nagyvárosi új lakások és bérleti díjak árszintje elérte az ingerküszöböt.
Amit kormánypártként törvényhozási erőszakkal sem tudott megoldani a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS), ahhoz most ellenzékben hozzásegítheti egy magyar vevő. Korábban az a hír járta, hogy a TV2 tulajdonosa lesz a TVN csatorna vásárlója, bár ugyanígy elterjedt az is, hogy a 2021-ben meghalt Petr Kellner cseh vállalkozó özvegye által vezetett PPF csoport is jelentkezik a csatornáért.
Sok kreatív módszer létezik arra, hogy az ember iszonyatosan kiszúrjon a munkatársaival, a főnökével és nem mellékesen saját magával is, de szinte egyetlen sem olyan hatékony ezek közül, mint betegen bemenni dolgozni. És ez akkor sem sokkal jobb, ha a beteg otthonról, az ágyból foglalkozik a munkával.
A vásárlásokat lehetetlenítené el a Biden-kormány új terve.
A döntés hátterében a jelentős költségek, a hosszú megtérülési idő és az egyre élesebb piaci verseny áll.
A tudóstestület szerdán szavaz arról, hogy lemondjon-e az akadémia ingatlanjairól az állam feltételeivel. A létrehozandó új vezetési konstrukció pedig azt szolgálja, hogy – szemben az Orbán-kormánnyal – egy új kabinetnek már ne legyen beleszólása abba, kik irányítják a kutatóintézeti hálózatot. Minden feltétel adott lehet, hogy az erősen központosított kutatóhálózatot lényegében politikai kinevezettek vezessék.
Évekig a fix ár volt a politika legfőbb érve a Roszatom megbízása mellett, most viszont már nem az a kérdés, hogy drágább lesz-e az új erőmű, hanem az, hogy mennyivel. Vagy inkább hányszorosával. A moszkvai ajándékpénz elfogyott, az orosz partner ceruzája alighanem vastagon fog majd, amikor az áremelés mértékéről egyeztetnek. És még a műszaki tartalom is megváltozhat, szokás szerint a nyilvánosság teljes kizárásával.
A kormány újabb hirtelen elővezetett megoldással adóztatja meg a gyorsan növekvő tartós lakossági megtakarításokat jövő januártól.
Károgó ellenzékiekről, a Matolcsy Györggyel meglévő ellentétéről és arról is beszélt Nagy Márton a parlamenti meghallgatásán, hogy az infláció kapcsán nincs itt semmi látnivaló. De azt is elmondta, hogy a fiatalok túl későn kezdenek el dolgozni.
Számos jel utal arra, hogy a kormány a számára kedves célokra felhasználható házipénztárként kezeli az Eximbankot, rombolva ezzel nemcsak annak reputációját, hanem az eredményét is.
Tavaly a foglalkoztatottak több mint felének, idén pedig minden ötödiknek csökkent a reálkeresete. Sokaknak van áruhitelük, és a többség jóval kevesebbet keres, mint az átlag. Nem csoda, hogy nem tudnak többet vásárolni.
A magyar vállalkozások számára sokszor elérhetetlenek a közvetlen uniós támogatások. A Horizont-pénzek hiánya sem azért fáj, amiért elsőre gondolnánk – állítja Petri Bernadett, a közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos.
De Mészáros Lőrinc pulykafeldolgozója is kaphat uniós pénzt az állam támogatásával, a kárpótlási jegyeket pedig kivezetik a tőzsdéről.
Generációk óta azt tanulják a magyarok és az oroszok is, hogy mindent személyes kapcsolatokkal lehet elintézni, erre telepedett rá az állam. A korrupció és az elnyomás is sokkal durvább Oroszországban, miközben a magyar vezetők szándékai is lehetnek hasonlóak – erről beszéltek a Transparency International Magyarország rendezvényén az Alekszej Navalnijról szóló film levetítése után.
Nincs szankciója, ha az alaptörvény adósságszabálya nem teljesül, de a hitelesség múlhat rajta, és ha rendszeresen elvétik, a piac büntethet – mondja Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke. A testület a 2025-ös büdzsét a jelentős kockázatok ellenére nem vétózta meg.
A kiadáscsökkentések és átszervezések hatalmas elbocsátási hullámot indítottak az európai autóiparban, amelyet egyszerre több probléma sújt: 2035-re teljesen át kellene állnia az elektromos autók gyártására, miközben visszaesett a kereslet e járművek iránt. A kínai gyártók egyre nagyobb konkurenciát jelentenek Európában, de még ennél is nagyobb baj, hogy a régi nagy autómárkák rohamosan szorulnak ki a kínai piacról.
