Érdemes energiát fektetni a kapcsolatépítésbe, mert az extrém élethelyzetekből, amilyeneket a vírus is teremt, csak a tartalékkal rendelkező párok jönnek ki jól – világít rá egy friss magyar kutatás.
Nem minden elhanyagolt, bántott gyermekből lesz közönyös, erőszakos szülő. Sokan képesek a negatív mintát maguk mögött hagyni.
Nem gond, ha a szülő olykor feszült, ideges, és emiatt rosszul reagál a gyerek hisztijére. A lényeg, hogy rendszeresen töltse fel érzelmi tankját. Ezt ajánlotta a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi vendége, Balogh Fruzsina, aki a Kapcsolódó Nevelés viszonylag új módszeréről beszélt. Az est során szó esett az amerikai módszer öt eszközéről, a limbikus rendszer egyensúlyának visszabillentéséről és arról, hogyan lehet tudatosan nevelni nevetéssel.
Sok olyan tulajdonságunk, automatikus reakciónk van, amitől szabadulni szeretnénk, de nem megy: ilyen a kisebbrendűségi érzés, a megfelelési kényszer. Ennek gyökerei sokszor a neveltetésünkben, a szocializációs folyamatban rejlenek.
A szülői lét nem munkakör, a célja pedig nem az, hogy egy gyerekből meghatározott jellemű felnőttet faragjon. Szülőnek lenni azt jelenti, hogy részei vagyunk egy mély és egyedi emberi kapcsolatnak, és elköteleződünk erre a sajátos szeretetre - vallja Alison Gopnik, a gyerekek fejlődésével kapcsolatos kutatások szaktekintélye.
Az egyik dolog, amire szülőként leginkább vágyunk, hogy képesek legyünk mindent rendbe hozni, ha valami nehézség éri a gyerekeinket. A Hallgasd meg! című könyv – amelyből most egy szerkesztett részletet közlünk – egyszerűen követhető módszereket ígér a gyereknevelés olyan mindennapos kihívásaihoz, mint amilyen például a hiszti, vagy a sírás.
A legeslegjobb szex elvárása nem több ügyesen alkalmazott reklámfogásnál.
A boldog gyerekkort meglehetősen sok tévhit övezi. Azt gondoljuk, nem férnek bele a negatív érzések, a szomorúság, a harag, nem férnek bele a könnyek. Ezzel azonban csak az elfojtást tanítjuk meg a gyermekünknek.
A negatív érzéseink azért vannak, hogy erőt merítsünk belőlük, de csak addig hasznosak, ameddig nem válnak túlzóvá, ameddig a fejlődésünket tudják szolgálni – hangzott el a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi kerekasztal-beszélgetésén. Az est szakértő vendégei egyebek mellett arról is beszéltek, mi az ára a negatív érzések elfojtásának.
A depresszió ugyanolyan tabu, mint az alkoholizmus, pedig nem kellene annak lennie. Ennek eléréséhez „csak” arra volna szükség, hogy merjünk beszélni róla. Azok is, akiket érint. Az író, művészetfilozófus, akinek nemrégen jelent meg A mérgezett nő című novelláskötete, már eddig is sokat tett azért, hogy változzon a helyzet.
Mindenkivel előfordulhat, hogy nehéz felkelnie, pláne most, a koronavírus-járvány második hullámában. Ezek a gyötrelmes pillanatok – amíg nem rendszeresek – néhány egyszerű módszerrel le is küzdhetők.
Hallott már a distresszről vagy az eustresszről? Netán a kihívásreakcióról és a gondoskodás-barátkozás reakcióról? A stressz ugyanis nem csak rossz lehet.
Elindult a HVG Extra Pszichológia magazin blogja. Nemrégiben podcast és YouTube-csatorna is startolt.
A félelem és a járvány összefüggéséről is elméletet gyárt Főnix című új könyvében a megosztó és provokatív pszichiáter. Csernus Imre az önmagát is elégetve újjászülető mitikus madárral jelképezi a kívánatos megújulást.
Stressz, szorongás, frusztráció – negatív jelentés társul ezekhez a szavakhoz. De valóban mindig negatív fogalmaknak számítanak? Hadd mutassam meg egy képregényhősön.
Az idén 10 éves HVG Extra Pszichológia magazin születésnapi pályázatot hirdetett „Lelki fejlődésem az elmúlt 10 év alatt” címmel. Gyöngyi írását közöljük.
A saját érdekeken túlmutató szeretet vagy akár a „másikért lelkesülő” érzések a leghatékonyabb immunserkentőnek látszanak, míg az ellenségesség saját ellenségünkké válik, és a kapcsolat depresszióba taszíthat, meg is betegíthet.
