HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia
Tetszett a cikk?

A negatív érzéseink azért vannak, hogy erőt merítsünk belőlük, de csak addig hasznosak, ameddig nem válnak túlzóvá, ameddig a fejlődésünket tudják szolgálni – hangzott el a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi kerekasztal-beszélgetésén. Az est szakértő vendégei egyebek mellett arról is beszéltek, mi az ára a negatív érzések elfojtásának.

Nem az a boldogság, ha nincsenek negatív érzéseink. A cél inkább az, hogy megéljük a negatív érzéseinket is, egyfajta optimális egyensúlyban a pozitívakkal, és tudjunk elengedni olyan dolgokat, amelyeken úgysem áll módunkban változtatni – szögezte le az online beszélgetés elején Nagy Henriett klinikai szakpszichológus, az ELTE adjunktusa.

A negatív érzések szerepét mi sem bizonyítja jobban, mint az evolúció, amely bizonyosan kiszelektálta volna őket, ha nem lenne rájuk szükség – tette hozzá az est másik vendége, Kapitány-Fövény Máté addiktológiai szakértő, klinikai szakpszichológus. Például a szorongás mint vészjelzés, vagy a depresszió mint egy gyászfolyamat része, mind hasznos lehet belső erőforrásként.

Felismerni a túlzást

Rendelje meg online!

Feltéve, persze, hogy nincsenek eltúlozva, mert akkor már nem szolgálják az embert, hanem patológiássá, mentális zavarrá válhatnak. Ez mindig fontos szempont a negatív érzések megítélésében: mennyire tudják a fejlődésünket szolgálni? A szégyenen és a bűntudaton kívül szinte mindegyik képes arra, hogy erőt merítsünk belőle, és akkor jók és segítenek a fejlődésben, ha el tudjuk fogadni, meg tudjuk élni, ki tudjuk fejezni, és legfőképpen, kontrollálni tudjuk őket – hangsúlyozta Nagy Henriett január 21-én a képernyők előtt szép számmal összegyűlt közönségnek.

A túlzást ezen a téren úgy tudjuk felismerni, ha megvizsgáljuk, mennyire felel meg az illető érzésünk a körülményeknek. Egy nagy veszteség esetén például normális a világvége hangulat, de ha tartósan meg is marad ez, és a körülmények már nem indokolják, arra fel kell figyelni. És az sem jelez jót, ha a pozitív és negatív érzések között nagyon hirtelen az átmenet.

Negatív érzések tabuja

A vendégek arról is hosszabban beszélgettek, mely érzelmeket könnyebb kifejezni. Kapitány-Fövény Máté arra hívta fel a figyelmet, hogy a negatívak stigmatizáltak bizonyos családokban, ahol tabusítják ezeket, mondván például, hogy egy férfi nem sírhat, nem szégyenkezhet (legfeljebb a haragját élheti ki, mert az „férfias”). Eközben pedig a társadalom nagy többsége a tökéletes boldogság illúzióját kergeti, a nehézségek nélküli életet keresi, igyekszik megvásárolni a kényelmét, aminek lehetőségét a fogyasztói kultúra sugallja.

Kapitány-Fövény Máté
©

Nagy Henriett ezzel szemben azt emelte ki, hogy nem kevesen vannak, akik a pozitív érzéseket száműzik az életükből, mintegy félnek a boldogságtól, valamiféle szégyen, bűntudat kötődik ehhez, és inkább a nehézségekről beszélnek. A magyar kultúrkörben különösen igaz, hogy sokan félnek az öröm, siker kimutatásától, mert arra majd mások irigykednek.

Betemet a lavina

©

Milyen gondokat okozhat, ha valaki mégis a negatív gondolatokat fojtja el – vetette fel egy néző. Minden elfojtásnak ára van, mert időt és energiát emészt fel, hogy a tudattalanban tartsuk ezeket a tartalmakat – hangsúlyozta Nagy Henriett. Márpedig, ha igaz, amit Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyja mondott, hogy az az egészséges ember, aki tud szeretni és dolgozni, akkor azt is belátjuk, hogy mindkettő idő- és energiaigényes tevékenység.

Ha túl sok negatív érzést kell elfojtani, akkor nem marad idő ezekre. Ráadásul nem lehet büntetlenül eltemetni a negatív érzéseket, mert azok előtörnek. A sokszor „robbanásszerű kitörések általában krízishelyzetben jönnek elő, olyankor szoktunk szétesni” – tette hozzá Kapitány-Fövény Máté. Ezt mutatja be szerinte Ruben Östlund 2014-es filmje, a Lavina is, amelyben egy látszólag idilli család rengeteg megoldatlan problémája tör felszínre, miután a férj csak a saját irháját menti lavinaveszély idején.

Építő közösségek

Hosszabb távon a járvány miatti bezártságnak és a közösségi élet elsorvadásának is komoly mentális következményei lehetnek – vetették fel a szakértők. Nem véletlen, hogy a nemzetközi pszichoterápiás közösség most fogalmaz meg egy felhívást a világ kormányaihoz, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a mentális egészség megőrzésének is, mivel jelenleg sokkal többet tesznek a fizikai egészség védelméért. Az online beszélgetések, közösségi programok csak ideig óráig tudnak működni, és valamiképpen rugalmasabban kellene hozzáállni a kapcsolatok fenntartásához, építéséhez.

Nagy Henriett
©

Az eltávolodás persze nem csak a pandémia rovására írható – figyelmeztetett Kapitány-Fövény Máté. Szerinte sokkal régebben kezdődött, méghozzá a technológiai fejlődés hozta ezt is, a virtuális világba való beletemetkezést. És igaz ugyan, hogy sok mindenben kényelmesebbé teszi az ember életét, de tény az is, hogy sokan, különösen a kamaszok, teljesen belefeledkeznek a virtuális térbe. Elsősorban ezért azt kellene újraértékelni, hogy mire használjuk a virtuális világot, és sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kisközösségek létrehozására, és arra, hogy felismerjük a saját és a másik ember érzéseit is.

Más szavakkal ezt úgy fogalmazta meg Nagy Henriett, hogy „a jelen körülmények között akkor tudjuk mentális egészségünket a legjobban megőrizni, ha a gondoskodás, barátkozás reakciót választjuk, és igyekszünk még jobban odafigyelni azokra, akiknek segítségre van szükségük”. Ezt pedig a kapcsolatok természeténél fogva nem tudjuk az online térben megtenni, szükséges a személyes jelenlét.

Új dolgok

©

A jelenlegi bizonytalan helyzetben sokakban felmerült az is, hogy tervezhető-e a jövő. Nagy Henriett szerint a változástól való félelem természetes, de ő például a saját alaptermészetének egyik fontos erősségét, a kíváncsiságát használja a bizonytalanság megélésére, és ezt ajánlja másoknak is. Egészséges kíváncsisággal hozzáállni a változáshoz, bízva abban, hogy az új dolgok mindenképpen hoznak jót is.

Kapitány-Fövény Máté pedig úgy vélte, hogy a sokáig érvényes „Élj a mának!” szemlélet, vagy a FOMO, azaz a kimaradástól való félelem helyett mindenképpen szükség lenne a hosszabb távú gondolkodásra, amelyben az együttműködés, az összefogás és a másik értékességének elismerése válik alapkövetelménnyé. „A régóta túlzásba vitt individualizáció helyett kezdjünk el közösségben gondolkodni”.

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, amely lelkünk sötét és napos oldalával foglalkozik.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.

 


 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
3D-nyomtatással tuningolt 900 lóerős McLaren érkezett

3D-nyomtatással tuningolt 900 lóerős McLaren érkezett

Néppárti képviselők a Fidesz kilépéséről: Nem engedjük Orbánnak, hogy megzsaroljon

Néppárti képviselők a Fidesz kilépéséről: Nem engedjük Orbánnak, hogy megzsaroljon

Vulkáni kőzet és hamu hullott eső helyett a szicíliai kisvárosra

Vulkáni kőzet és hamu hullott eső helyett a szicíliai kisvárosra