HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia
Tetszett a cikk?

Belső negatív élményeink elfogadása nem egyszerű feladat, ám nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hosszú távon jól érezzük magunkat a bőrünkben.

Ön milyen érzésektől vagy gondolatoktól szeretne megszabadulni? A múlt fájdalmas emlékei? Önbizalomhiány? Félelem, szorongás? Harag, düh? Mit tesz ennek érdekében? Próbálja munkával vagy vásárlással lekötni a figyelmét? Végkimerülésig fut, edz, esetleg meditál? Iszik vagy füvezik, hogy így érezze jobban magát?

Mennyire hatékony ez a próbálkozás? Nagy valószínűséggel nem hozott tartós változást. A nehéz, fájdalmas belső élményeink elől a menekülés általában paradox hatással jár: megszűnés helyett erősebbé és tartósabbá válhatnak.

Szép, új, boldog világ

Aldous Huxley brit író, filozófus Szép új világ című, 1931-es disztópiájában az emberiség tökéletesen gondtalan, egészséges és boldog. Főleg boldog: nincsenek többé háborúk, nincs szegénység, a hedonikus gyönyöröket a „szenzifilm” (a színes, hangos, szélesvásznú, illatos és taktilis ingereket is közvetítő film), a korlátlan szabad szerelem, a szabadtéri szupersportok garantálják. Ha pedig ez nem elég, segíthet a „szóma”, a tökéletes kábítószer.

Mindennek ára van: elvész a kulturális sokszínűség, a művészet, az irodalom, a tudomány, a vallás és a filozófia. És elvesznek a valódi, mély emberi érzések is. Ez az állapot nem tetszik mindenkinek. A könyv egyik szereplője ki akar vonulni a tökéletes boldogság aranykalitkájából:

„– De én nem akarok kényelmet. Én Istent akarom, én költészetet akarok, én igazi veszélyt akarok, én szabadságot akarok, én jóságot akarok, én bűnt akarok.
– Valójában ön azt követeli, hogy joga legyen a boldogtalansághoz.
– Rendben van hát – szólt a Vadember kihívóan –, követelem a jogot ahhoz, hogy boldogtalan lehessek.”

Lássuk be: sokszor mi magunk is ilyen szép, új, boldog világot szeretnénk létrehozni önmagunkban.

Evolúciós haszon

Azért kudarcra ítélt ez a vállalkozás, mert a negatív érzések jelenlétének evolúciós oka – és haszna – van, így azok mindig is jelen lesznek az életünkben. „Bizonyítékként” képzeljük el emberőseink egyik olyan tagját, aki úgy élte az életét 200 ezer évvel ezelőtt Kelet-Afrika szavannáin, hogy egyáltalán nem voltak negatív érzései és gondolatai.

Optimista, bizakodó, boldog és elégedett előember jelenik meg a lelki szemeink előtt. Egészen addig élné így az életét, amíg olyan helyzetbe nem kerülne, ahol szükség lenne bizonyos fokú szorongásra, pesszimizmusra („hmm...vajon mi mozog a bozótban? megnézem...”). Vagy amikor szüksége lenne arra, hogy az őt ért igazságtalanságok miatt jogos dühöt érezzen, és így meg tudja védeni magát. Emiatt aztán boldog és gondtalan élete valószínűleg dicstelenül rövid lett volna.

Hiába szoktuk az ellenkezőjét érezni, bizonyos helyzetekben az, hogy rosszul érezzük magunkat, a lehető legtermészetesebb és legegészségesebb reakció. Teljesítményhelyzetek előtt a szorongás, veszteség esetén a gyász, sérelem esetén a düh és bosszúvágy teljesen természetes érzések. Ennek ellenére sokszor nehéznek érezzük a velük való együttmaradást.

Agyunk az akadály?

Sokszor hisszük azt, hogy a boldogság állapota maga az egészségesség. A stabil, kiegyensúlyozott hangulatot, a pozitív érzelmek magas szintjét gondoljuk „egészségesnek”. Így minden más, a negatív gondolatok és negatív érzések jelenléte félelmetesnek és ijesztőnek tűnhet.

Sokkal jobban megijedünk a negatív gondolatainktól, ha azt hisszük, hogy ezek képesek „bevonzani” azt, amire gondolunk. Ha arra gondolok, hogy megbetegszem, akkor az úgy is lesz, ha arra gondolok, hogy valami baja lesz a gyereknek, akkor ezt be is vonzom – ezzel mágikus varázserőt tulajdonítok az elmém által szőtt gondolatoknak és gondolatfolyamoknak.

A pozitív pszichológia félreértett, vulgarizált formájának „légy pozitív” üzenetei és a „bevonzás” szabályából ezoterikus sikertémát kovácsoló A Titok című könyv sokat tett azért, hogy sokakban félelem alakuljon ki a negatív érzésekkel és gondolatokkal kapcsolatban.

Kialakulhat bennünk az a hiedelem, hogy bizonyos érzésektől vagy gondolatoktól meg kell szabadulunk ahhoz, hogy képesek legyünk megtenni valamit. Például: „ha nem szoronganék annyira, akkor el tudnám kezdeni az ismerkedést – tehát először meg kell szüntetnem a szorongást, és majd utána tudok ismerkedni”.

Ebben az esetben olyan akadályként tekintünk az elménk által szőtt gondolatokra, amelyek jelenlétében nem tudunk haladni a számunkra fontos dolgok felé – így nem csoda, hogy megijedünk tőlük.

Olvassa tovább Szondy Máté pszichológus írását a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amely lelkünk sötét és napos oldalával foglalkozik.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.



 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Irán szerint Izrael a felelős a natanzi urándúsítóban bekövetkezett üzemzavarért

Irán szerint Izrael a felelős a natanzi urándúsítóban bekövetkezett üzemzavarért

Már készül az új Apple TV, ez valami nagyon új lehet

Már készül az új Apple TV, ez valami nagyon új lehet

Alig 150 kilométeres hatótávú Model 3-ast is árul a Tesla

Alig 150 kilométeres hatótávú Model 3-ast is árul a Tesla