Megfejtették a kacsacsőrű emlős genetikai térképét, kiderült, mitől ilyen furcsa
A Koppenhágai Egyetem tudósai által elvégzett kutatások szerint a kacsacsőrű emlősnek 10 nemi kromoszómája van, ötször annyi, mint például az embernek.
A Koppenhágai Egyetem tudósai által elvégzett kutatások szerint a kacsacsőrű emlősnek 10 nemi kromoszómája van, ötször annyi, mint például az embernek.
Az Egyesült Királyság jövő nyáron küldené fel az Asagumo nevű póklábú robotot, hogy feltérképezze, hol élhetne legjobb helyen az ember.
A kutatóknak hosszas munkával sikerült megfigyelniük az ID2299 névre keresztelt galaxist, ami nagyjából 9 milliárd fényéve van a Földtől.
Az LG Rollable néven készít egy újfajta telefont, amit az összehajtható helyett feltekerhető kijelzővel látnának el.
Nagyjából 80 millió évesek lehetnek azok a nyomok, amelyeket a Kínai Földtudományi Egyetem szakemberei találtak.
Az állatok köhögtek, ezért mintát vettek tőlük – ez pozitív lett.
Oslótól 120 kilométerre láttak felvillanni éles fényeket és nagy robaj hallatszott.
Meg nem mondanánk, hogy egy halat látunk.
Egy nemzetközi kutatócsapat a Naprendszer születésekor keletkezett meteorit darabját vizsgálta meg, hogy kiderüljön, lehetett-e rajta víz, amikor becsapódott a Földbe.
Az embernél nagyobbak voltak az óriásfogú őscápák, vagyis megalodonok újszülött utódai. Amerikai kutatók röntgensugarakkal vizsgálták meg egy megkövesedett megalodon csigolyáját, és arra jutottak, hogy az mintegy kétméteres lehetett a születésekor.
Egy kínai kutatócsoport 34 ezer olyan édesanya adatait elemezte, aki elvetélt vagy egyik gyermeke halva született.
A forgási sebesség változása a mindennapi életre nincs kihatással, az érzékenyebb eszközöket viszont zavarhatja.
A különleges delfinfajta populációja folyamatosan csökken.
Izlandi tudósok kutatása szerint az egypetéjű ikrek genetikailag eltérnek egymástól.
Egy tojásain kotló dinoszaurusz megkövesedett maradványait tárták fel a kutatók a kelet-kínai Csianghszi tartományban.
A kinézete és az íze is olyan, mint a rendes tehéntejé, de teljesen máshogy készül. Élesztő kell hozzá.
Harmincöt év után először fordult elő a világon, hogy a lyssavírus európai denevérek terjesztette változata (EBLV-1) egy ember halálát okozta.
A Hubble űrteleszkóp és a Spitzer űrtávcső ugyanarra a pontra fókuszált: az Orion-ködre, hogy aztán a két szerkezet adatait összekombinálva megszülethessen 2020 egyik utolsó űrfelvétele.
A két állat közül inkább utóbbit, a macskát érinti jobban a fertőzés veszélye. Pécsi virológusok szerint nála a vírus látványosabb megbetegedést képes okozni.
Egy osztrák kutatók vezetésével végzett vizsgálat szerint a Földközi-tenger keleti részén élő fajok nem tudják tartani a lépést a víz erőteljes felmelegedésével: Izrael partjainál bizonyos vízmélységben a honos fajok mintegy 95 százaléka már eltűnt. Ugyanakkor nagy számban jelentek meg a területen trópusi élőlények.