Bayer Zsolt nagyapja, Gyimes Károly történetének ürügyén megnézzük, hogy miért úszhatták meg a felelősségre vonást a hozzá hasonló kisnyilasok, illetve, hogy miként is működött a háborús bűnösök fölött ítélkezni hivatott népbíróságok rendszere. A szerző történész is.
A világszerte ismert és olvasott történész 1924 januárjának utolsó napján született Budapesten. Antimaterialista volt, antikommunista, antináci, antipopulista és humanista, nyugatos – antidemokrata. Reakciósnak minősítette magát. Az volt a meggyőződése, hogy a tömegdemokrácia a többség zsarnokságához, populizmushoz és diktatúrához vezet, a reneszánsszal kezdődött új kornak a populizmus világuralma lesz a vége. A történelem kerekét vissza kellene fordítani. De hová? Mire minta Svájc?
Szemérmesen mutatta be a kannibalizmust és a megmenekülést sem dramatizálta eléggé a spanyol rendező, mégis az egyik leghitelesebb filmet készítette az Andokban lezuhant repülő híres történetéről. A netflixes sikerfilm spoileres elemzése bőröndevéssel, utolsó vacsorával és értetlenkedő pásztorral.
Viszályok, konfliktusok, egymásra találások és szimpátia. Fordulatos a magyarok és a lengyelek akár ezer évre visszavezethető kapcsolata. A jó ideje Putyinhoz húzó orbáni politika miatt a mára elhidegült viszony jövője nem sok jót ígér.
A klasszikus értelemben vett művészvilág hivatalosan nem akart róla tudomást venni, így nem a színházakban halmozott sikert sikerre, hanem a korszak szürkezónájának tekinthető orfeumokban és cirkuszokban. Annyira hiteles volt az előadása, hogy a nők attól féltek, hogy nem is imitátor, hanem a valóságban is nő, miközben akadtak férfiak, akik meg éppen ebben reménykedtek.
Miután Izraelben kormányzati szinten felmerült a palesztinok erőszakmentes kitelepítésének ötlete, megnéztük, mit tanít a történelem a kitelepítésekről, lakosságcserékről, megoldást biztosítanak-e ezek a kiváltó problémára és ha igen, akkor milyen áron.
240 éve írták össze első ízben Magyarország lakosságát. Vagy 155 éve. Akárhogyan is, az első cenzusok meglepetéseket és ma már szokatlan kérdéseket tartogattak – felidézzük az akkori viszonyokat a 2022. évi, utolsó „hagyományos” népszámlálás kapcsán.
Lenin száz évvel ezelőtti halálával a korabeli magyar sajtóban is kiemelten foglalkoztak, s a temetésig valóságos kommentárláz tombolt, néhány félreértéssel és több telitalálattal. Vörös cár, Antikrisztus, legvérengzőbb zsarnok – írták róla, de szorgosan beszámoltak arról is, hogy "a mínusz 30 fokos hidegben négy nap alatt mintegy egymillió gyászoló vonult el" a Vörös téri ideiglenes mauzóleum előtt és "200 ezer ember kérte azonnali felvételét a bolsevik pártba".
1924. január 14-én halt meg az akkori világ legnagyobb félkezes zongoraművésze. A jobb karját elvesztett Zichy Géza gróf a virtuóz bal kezével meghódította Európát. Nem kisebb géniuszt mondhatott barátjának és tanárának, mint Liszt Ferencet, aki nagyra értékelte, és együtt játszotta vele a Rákóczi-indulót, ünneplő, lelkes közönség előtt. A gróf komponált, költött, drámát írt, a magyar zenei élet tótumfaktuma lett, de ezekben a szerepeiben már korántsem egyértelmű a teljesítménye.
Kevesen mondhatják el magukról, hogy életük során ugyanúgy voltak fehérterroristák, mint kitüntetett antifasiszta ellenállók, az életnek eredetileg színészi ambíciókkal nekifutó Zsabka Kálmán viszont közéjük tartozott.
Izrael büntető, bosszúálló akcióinak hagyománya a müncheni olimpiai mészárlás után, a palesztin terroristák felkutatásával kezdődött. A mostani hajszát megváltozott körülmények közt indította el.
A brit rendező egy faragatlan hősszerelmes császárt mutatott meg nekünk, aki ha éppen nem csatázik, akkor a szerelemnek él. Azonban Napóleon a máig élő örökségét nem a csatatéren vagy a hitvesi ágyban teremtette meg, hanem az íróasztalánál.
Volt idő, amikor egész Európa, sőt, a világ a lába előtt hevert, párbajoztak érte, filmszerepekkel, Hollywooddal kecsegtették, ám őt nem vakította el a csillogás, hanem gyorsan hátat fordított a talmi ígéreteknek és a rivaldafénynek. Ez akár egy öregedő erkölcscsősz által előadott tanmese ideális vége is lehetne, ám Simon Böske életét mégis tragédiák szegélyezték és ezek legnagyobb részéről ő maga nem is tehetett.
Úszott tavakon, csatornákon, szorosokon át, egyik kontinensről a másikra. Tanult jogot, orvoslást, zenét és hadtudományt. Megalapította a magyar úszósportot, az első sportlapot és az MTK-t. Szerkesztett tucatnyi lapot. Végigharcolt jó néhány háborút. Ott volt az első repülőgép-tervezők közt. Kitalálta a kerékpár és az erőgép szót. Alkotott minden irodalmi műfajban. Politizált, kitolta volna a magyar határt a török birodalomig. Belekopott az igazságérzetébe. Száz éve halt meg.
Legyél turista a saját városodban – ezzel a jelszóval indultak útnak a HVG újságírói, hogy felfedezzék azt a kerületet, amelyhez valamiért kötődnek. Kerületmustránkban mutattuk be a város olyan részeit, amelyek többnyire kimaradtak az úti könyvekből, pedig sokszor ott lenne a helyük.
A hvg360-on áprilisban indult sorozatunkban olyan embereket mutattunk be Budapest történelméből, akik valamilyen módon kilógtak a maguk korszakának normái közül. A Budapesti fura szerzetek közt helye van korhelyeknek, krakélereknek, hazárdőröknek, csodabogaraknak, nagyszívű svindlernek, és bizonyos szempontból Deák Ferencnek is, aki egészen egyedi módon fektette be az örökségét. Most az eddig megjelent cikkekből közlünk válogatást.
Nem ő tervezte az akkor a világ legmagasabb építményének számító, Párizs szimbólumává vált tornyot, amelynek megvalósítását személyre szabott pályázaton nyerte el, mégis zseniális mérnökként, élelmes vállalkozóként emlékeznek a 100 éve elhunyt Gustave Eiffelre.
A magyar profi birkózás történetét nem lehet megírni anélkül, hogy ne említenénk meg a négy Czája-testvért, akik – amellett, hogy véresen komolyan vették a mesterségüket – igazi rejtői figurák voltak. Eredetileg cirkuszokban birkóztak, egyikük, Czája János még a cirkuszigazgatóságig is elvitte, de a küzdőtéren nyújtott teljesítményük mellett az éjszakai életben is hírhedtek voltak a fegyelmező jelleggel kiosztott hatalmas pofonjaikról.
A weimari köztársaság összeomlása és a holokauszt hozzájárult ahhoz, hogy Henry Kissinger a stabilitást célzó reálpolitika hirdetője lett, antiszemita közegben emelkedett magasra, s akadt kijelentése, amit zsidó társai nem bocsátottak meg neki.
A kegyes és kegyetlen történelem játékszere volt. Az élete hatalmas hullámvasút. A zabigyerekből, zárdanövendékből sok hányattatás után úri kurva, abból hivatalos királyi szerető lett, Európa legtöbbet költekező asszonya, a kötelező tisztelet leple alatt mindvégig megvetett személy az udvarban, még inkább az udvaron kívül. A királya halála után eltüntetett szeretőt a vérengző forradalom rángatja elő s löki a vérpadra a nép örömére.
