#történelem

A félkarú zongoraművész, akivel Liszt játszott háromkezest – 100 éve halt meg gróf Zichy Géza
 

A félkarú zongoraművész, akivel Liszt játszott háromkezest – 100 éve halt meg gróf Zichy Géza

1924. január 14-én halt meg az akkori világ legnagyobb félkezes zongoraművésze. A jobb karját elvesztett Zichy Géza gróf a virtuóz bal kezével meghódította Európát. Nem kisebb géniuszt mondhatott barátjának és tanárának, mint Liszt Ferencet, aki nagyra értékelte, és együtt játszotta vele a Rákóczi-indulót, ünneplő, lelkes közönség előtt. A gróf komponált, költött, drámát írt, a magyar zenei élet tótumfaktuma lett, de ezekben a szerepeiben már korántsem egyértelmű a teljesítménye.

Révész Sándor Révész Sándor




Budapesti fura szerzetek: Simon Böske, a keszthelyi orvos világszép lánya
 

Budapesti fura szerzetek: Simon Böske, a keszthelyi orvos világszép lánya

Volt idő, amikor egész Európa, sőt, a világ a lába előtt hevert, párbajoztak érte, filmszerepekkel, Hollywooddal kecsegtették, ám őt nem vakította el a csillogás, hanem gyorsan hátat fordított a talmi ígéreteknek és a rivaldafénynek. Ez akár egy öregedő erkölcscsősz által előadott tanmese ideális vége is lehetne, ám Simon Böske életét mégis tragédiák szegélyezték és ezek legnagyobb részéről ő maga nem is tehetett.


A repülő csodaúszó, világcsavargó és mindenes – 100 éve halt meg Szekrényessy Kálmán
 

A repülő csodaúszó, világcsavargó és mindenes – 100 éve halt meg Szekrényessy Kálmán

Úszott tavakon, csatornákon, szorosokon át, egyik kontinensről a másikra. Tanult jogot, orvoslást, zenét és hadtudományt. Megalapította a magyar úszósportot, az első sportlapot és az MTK-t. Szerkesztett tucatnyi lapot. Végigharcolt jó néhány háborút. Ott volt az első repülőgép-tervezők közt. Kitalálta a kerékpár és az erőgép szót. Alkotott minden irodalmi műfajban. Politizált, kitolta volna a magyar határt a török birodalomig. Belekopott az igazságérzetébe. Száz éve halt meg.

Révész Sándor Révész Sándor


A legizgalmasabb budapesti fura szerzetek: Podmaniczky bárótól a fekete honvédig
 

A legizgalmasabb budapesti fura szerzetek: Podmaniczky bárótól a fekete honvédig

A hvg360-on áprilisban indult sorozatunkban olyan embereket mutattunk be Budapest történelméből, akik valamilyen módon kilógtak a maguk korszakának normái közül. A Budapesti fura szerzetek közt helye van korhelyeknek, krakélereknek, hazárdőröknek, csodabogaraknak, nagyszívű svindlernek, és bizonyos szempontból Deák Ferencnek is, aki egészen egyedi módon fektette be az örökségét. Most az eddig megjelent cikkekből közlünk válogatást.



Budapesti fura szerzetek: A bivalyerős Czája-fivérek
 

Budapesti fura szerzetek: A bivalyerős Czája-fivérek

A magyar profi birkózás történetét nem lehet megírni anélkül, hogy ne említenénk meg a négy Czája-testvért, akik – amellett, hogy véresen komolyan vették a mesterségüket – igazi rejtői figurák voltak. Eredetileg cirkuszokban birkóztak, egyikük, Czája János még a cirkuszigazgatóságig is elvitte, de a küzdőtéren nyújtott teljesítményük mellett az éjszakai életben is hírhedtek voltak a fegyelmező jelleggel kiosztott hatalmas pofonjaikról.



Madame du Barryt, XV. Lajos
 

Madame du Barryt, XV. Lajos "hivatalos szeretőjét" mélyen megvetették az udvartól egészen a vérpadig

A kegyes és kegyetlen történelem játékszere volt. Az élete hatalmas hullámvasút. A zabigyerekből, zárdanövendékből sok hányattatás után úri kurva, abból hivatalos királyi szerető lett, Európa legtöbbet költekező asszonya, a kötelező tisztelet leple alatt mindvégig megvetett személy az udvarban, még inkább az udvaron kívül. A királya halála után eltüntetett szeretőt a vérengző forradalom rángatja elő s löki a vérpadra a nép örömére.

Révész Sándor Révész Sándor

Budapesti fura szerzetek: Puella Classica, a művelt rosszlányból lett vallásos szlovák irodalmár
 

Budapesti fura szerzetek: Puella Classica, a művelt rosszlányból lett vallásos szlovák irodalmár

A századfordulós évek fővárosi kávéházainak elnyűhetetlen bútordarabjaként élt a magát Puella Classicának, vagy olykor, bizalmasabb környezetben Laurának nevező nő, aki nem a szépségével, hanem a nem mindennapi műveltségével hódított. Udvarlói, amennyiben óhajtották, akár latinul vagy ógörögül is társaloghattak vele, mielőtt a tárgyra tértek, és mindez zavartalanul zajlott a régi Magyarország 1918-as összeomlásáig, ami után már egészen más szerepben jelenik meg a szemünk előtt a nő, akit valójában egyáltalán nem Laurának hívtak.




A „forradalmi öngyilkosság” temploma – 45 éve majdnem ezer embert hajszolt a halálba a fanatikus lelkész
 

A „forradalmi öngyilkosság” temploma – 45 éve majdnem ezer embert hajszolt a halálba a fanatikus lelkész

1978. november 18-án csaknem ezer ember halt meg a Népek Temploma által bérelt birtokon Guyana távoli zugában, a venezuelai határ közelében. Ezt a tömeghalált nevezték az idők során tömeges öngyilkosságnak, tömegmészárlásnak és gyilkosság-öngyilkosságnak is (ez utóbbi angolul – murder-suicide – nem hangzik olyan furán). A gyerekek, akiknek szülei adták be a mérget, biztosan gyilkosság áldozatai. De a felnőttek sem menekülhettek. Kevés túlélő maradt, aki tanúskodhatott a nem kevésbé kommunista, mint keresztény – és a kaliforniai politikusok körében mégis oly népszerű – Jim Jones karizmatikus diktatúrájáról.

Révész Sándor Révész Sándor


Budapesti fura szerzetek: Podmaniczky Frigyes, a Kockás Báró, aki feltette Európa térképére a magyar fővárost
 

Budapesti fura szerzetek: Podmaniczky Frigyes, a Kockás Báró, aki feltette Európa térképére a magyar fővárost

A XIX. század második felében aligha lehetett úgy főúri társaságot találni Budapesten, hogy abban egy idő után ne tűnt volna fel hórihorgas termetével, császárszakállával, a lehetetlen és egyben jellegzetes pepita öltözékében Podmaniczky Frigyes báró, aki két dolgot szeretett rajongva egész életében: a nőket és a fővárost.


Tényleg eleve reménytelen, hogy megszűnjön a főváros-vidék ellentét? Budapest 150
 

Tényleg eleve reménytelen, hogy megszűnjön a főváros-vidék ellentét? Budapest 150

Miként vált egy 200 ezres településből alig két generáció alatt több mint egymilliós, befogadó világváros, ahol nem lehetett nem toleránsnak lenni? Mi adta Budapest nemzeti vonzerejét, mi táplálja a Budapest-tudatot, és hogyan alakult ki a főváros és a vidék közötti, sokszor áthidalhatatlannak tűnő ellentét? Erről is beszélgettünk Buza Péter író-újságíró művelődéstörténésszel, aki azt is elárulta, miért nem nőtt Budapesttel együtt a többi magyar város. Fővárosi nagyinterjú a főváros 150. születésnapjára.