Legyél turista a saját városodban – ezzel a jelszóval indultak útnak a HVG újságírói, hogy felfedezzék azt a kerületet, amelyhez valamiért kötődnek. Kerületmustránkban mutattuk be a város olyan részeit, amelyek többnyire kimaradtak az úti könyvekből, pedig sokszor ott lenne a helyük.
Mennyire ismerjük azt a kerületet, ahol élünk, ahol felnőttünk vagy ahová felnőttként költöztünk be? Mit tudunk arról az utcáról, ahol rendszeresen megfordulunk, és amelynek kátyúit, ott felejtett vasúti sínjeit könnyebben fel tudjuk idézni, mint a nappalink bútorait?
Budapest 150-ik születésnapja alkalmából arra vállalkoztunk, hogy felkutatjuk a főváros kerületeinek titkait. Lementünk a föld alá, lépcsőkön kaptattunk fel, visszatértünk gyerekkorunk vagy éppen az esküvőnk helyszínére, újra megtettük az iskola felé vezető utat, beültünk egy sörre és elnyaltunk egy fagyit – pont mint azok a budapestiek, akik nap mint nap megteszik ezt.
A turisták – de akár a fővárosiak – előtt sem ismert történeteket kerestünk, és találtunk pingvineket egy lakótelep közepén, Balog Zoltán-idézetet kőbe vésve, fallikus oltárt 1897-ből egy házfalon, a Zeppelint fogadó reptér maradványait, kitömött vadmacska mellett szaladgáló gyíkot, 1956-os golyónyomokat – de talán még 1945-ösöket is. Egy több száz éves elemekből álló kaleidoszkópot, amelyből összeáll Budapest képe.
I. kerület
A turistaparadicsom közepén van egy park, ahova szinte csak a budapestieknek érdemes menniük, de nekik nagyon. Bejártuk a Tabánt és környékét, és megállapítottuk, hogy az egykor lerombolt városrésznek nem feltétlenül ártott, hogy soha nem épült újra, "csak" egy park nőtt ki a helyén.
II. kerület
Pasaréten idilli élni, sétálni, kávézni. Bár utóbbit viszonylag kevés nyilvános helyen tehetjük meg, de a második kerületnek ez a része nem is a kávéházakról szól, hanem a villákról, a fákról és a sötét múltról.
III. kerület
Mintaberuházásként tartják számon a mai napig az Óbudai Gázgyárat, aminek nem csak az az oka, hogy a huszadik század legmodernebb technológiáit használta a város energiaellátására. A hatalmas területen az ipari épületekhez számos szolgáltatás társult, ezek emléke a rehabilitált műemlékeken túl is megmaradt. Az 1980-as évekre kiürült területen ma már modern irodapark áll, sok-sok kiegészítő létesítménnyel.
IV. kerület
Újpestnek egykor saját szigete és Duna-ága volt élénk vízisportélettel és vizítúrázó-paradicsommal, amiből mára nem sok maradt. Ami mégis, az viszont megér egy kirándulást: Budapest egyetlen bejárható ártéri erdeje, egy romjaiban is impozáns strand, kajakosok, kenusok és a szennyvíztisztító, ahol egykor a vörös szőnyeget is emelgette a szennyvíz. Séta a Palotai-szigeten és a Duna egykori medrében.
V. kerület
Ki költözik manapság a budapesti belváros közepére? Az, aki az élő történelem mellett az eldugott parkokat, a sarki kávézókat és a meglepetéseket is szereti. Erre nincs jobb hely, mint az V. kerületi Magyar utca – kicsit girbegurba, kicsit zsúfolt, de a miénk. És nem csak a történelme miatt érdekes.
VI. kerület
Terézvárosra zúdul a szeretet, a Nagykörút vidékének kocsmái, kávézói, pékségei feszt buzognak, arrébb, az Andrássy úton közben ámuldozva szédelegnek el a turisták egészen a Hősök teréig. Van viszont egy négy háztömbnyi tér, mely a kerület többi részéhez képest mindig a radar alatt marad, pedig fikarcnyit sem kisebb élmény az utcáit róni. Benne két, egymástól gyökeresen eltérő világ ütközik össze, melyek határán egymás markába csap az infantilis vihogás és a bukolikus merengés.
VII. kerület
Itt nem fúj mindig a szél, nem a bűnözésről kapta a nevét és nem képtelenség megtanulni az egyforma utcák neveit. Leszámolunk a csikágói mítoszokkal, hogy bemutassuk az igazi Külső-Erzsébetvárost, ahol a gangokon a lakók élnek, a hátsó udvarokon pedig a történelem. Ja, és a Túró Rudit is itt találták fel.
VIII. kerület
„Szemétdomb, szemétdomb az utca oldalán. A sok szemét ott hever az új kor hajnalán" – énekelte Illés Lajos a hetvenes évek elején az átalakuló Práter utca közepén. A Józsefváros egyik sugárútja azonban jóval több, mint szemétdomb: tanúja volt annak, ahogy felépül a város, ahogy igazi világvárossá érik, és ahogy lakói harcolnak érte.
IX. kerület
A Soroksári út gazdag ipari múltjának darabkáival ma már főleg csak mementóként találkozhatunk, pedig bőven voltak itt elsők és legek. Az egyik oldalon hajdani gyárak, míg a másikon modern, üvegfalú irodák néznek szembe egymással és teremtenek fura disszonanciát, mégis van néhány dolog, ami miatt érdemes erre sétálni.
X. kerület
Bejártuk az Élessarok környékét, ahol kiglancolt és pusztuló gyártelep, múzeummal felérő kiskocsma, szőlőgyászoló torony és központi kísértetkastély várt minket. Disclaimer: a körút a helyi történelem erős alkoholos befolyásoltsága ellenére színjózanul is bőven élvezhető.
XI. kerület
Mi köze Szent Imrének a XI. kerülethez? Hogy kerül egy titkos kis zöld zug a főút mellé? Feneketlen-e a Feneketlen-tó? Hova lett a Budai borvidék? Újbudán sétáltunk egyet.
XII. kerület
Nyolcvan éve maga volt a pokol, mára a város egyik legkellemesebb „semmi extra” helye, amiért bele lehet szeretni Budába.
XIII. kerület
Ha azt mondják, XIII. kerület, a legtöbbeknek Angyalföld vagy Újlipótváros ugrik be. De van ennek a két jellegzetes városrésznek egy harmadik, kevésbé ikonikus, mégis legalább annyira karakteres kistestvére is. Az izgalmas nevű, ma mintegy 10 ezer lakosú Vizafogót a Duna és a Váci út által közrefogva délről a Dráva utca, északról a Meder utca határolja. Az egyszeri turista itt legfeljebb akkor jár, ha a folyóparton a Margit hídtól véletlenül egészen a Moszkva sétányig korzózik. Esetleg, ha a Dagály Fürdőbe vagy a Duna Arénába készül. Pedig a gyorsan változó Vizafogónak nemcsak a Duna-partját lenne érdemes megismerni.
XIV. kerület
Itt vannak fák – Sztojcsev Iván kolléga tökéletesen összefoglalta azt, mi a legszembetűnőbb dolog Istvánmezőn, pedig Zuglónak ez a része sok minden mást is tartogat Magyarország legemblematikusabb sportlétesítményeitől a főváros egyik legforgalmasabb pályaudvaráig.
XV. kerület
Romantikusan sötét múltú kiserdő, egy újkori legendák övezte mesterséges és egy Nevesincsnek nevezett tó, lineáris park őzekkel és kecskékkel, kertekalja, láprétek, zsombékok és az utolsó pesti vízimalom a patakparton. Tekerjen velünk a Szilas-menti bringasztrádán és még tovább.
XVI. kerület
A kertvárosias XVI. kerületben járva a környéket nem ismerők biztosan nem számítanak arra, hogy az egy, legfeljebb kétszintes családi házak között egyszer csak felbukkan egy kilátó, ahonnan ráadásul Budapest nagy részét bebarangolhatja a tekintet. Pedig a Sashalom és Rákosszentmihály határán álló építmény ilyen, s a városrész, amely körülveszi, még nála is érdekesebb.
XVII. kerület
„Milyen vízimadarakat láthatsz a Merzse-mocsárnál?” – kérdezi a gyerekektől a 17. kerületi gyönyörű természetvédelmi övezet vidáman játékos tájékoztató táblája. A választól viszont most nem leszünk túl vidámak.
XVIII. kerület
Szuper dolgok történtek Budapesten, amikor egy-egy újonnan benépesült környék tervezésekor valaki arra is gondolt, hogy élhető legyen a hely, ne csak ledobjanak oda több ezer embert. Pestszentlőrinc nagy része egy ritka jó példa erre: ott több történelmi időszakban is úgy kezelték a népességrobbanást, hogy annak az eredményeként a város egyik legszerethetőbb környéke jött létre. Nem ezt szoktuk mutogatni a turistáknak – ők csak a repteret látják a XVIII. kerületből –, de arra, hogy valaki itt éljen, a lehető legjobb ajánlat ez.
XIX. kerület
Budapest leghíresebb használtcikkpiacának története az Operaház helyén, a kiegyezés korában kezdődik, a viharos huszadik században folytatódik, és napjaink vintage-lázába torkollik bele a Nagykőrösi úton. Kik voltak az ószeresek és a tangósok, és melyik híres ember a mai Ecseri leglelkesebb gyűjtője? Riport és múltidézés az Ecseriről.
XX. kerület
A XX. század első felében nagy élet volt a mai Gubacsi-híd lábánál: az itt lakók nyaranta a Dunában fürdőztek a pesterzsébeti új Duna-sétányon. A terület a II. világháború után hanyatlásnak indult. Az 1990-es évek közepén kezdte el megújítását az önkormányzat. A Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógy- és Strandfürdőtől a sporttelepeken át a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepig jártuk be a területet.
XXI. kerület
Csepelnek az elmúlt pár évben ígértek fűt-fát: óriási, modern, új közparkot, új hidat, új jövőt – ezekből megfenekleni látszik minden. A bizonytalan holnap mellett első látásra a kerület jelene is kopárnak tűnik, pedig, ha megkapargatjuk a felszínt, már most kincseket találunk, és nem is csak a legendás, időutazással felérő Csepel Műveket. De azért persze leginkább a Csepel Műveket.
XXII. kerület
Romantikus borospince-látogatások, pezsgőgyártás és egyre felkapottabb zöldövezet, szép új házakkal? Vagy ronda gyáripari részek, kőbányamaradványok és egykor dicső, ma már pusztuló műemlékek? Minél jobban elmerül az ember a XXII. kerület történelmében és jelenében, úgy tudja egyre inkább értékelni a két véglet párhuzamos rezgéséből adódó, utánozhatatlan hangulatot.
XXIII. kerület
Korábban nem jártam Soroksáron, a Molnár-sziget létezése pedig teljesen kimaradt. Pedig érdemes autóba vagy HÉV-re pattanni és eltölteni egy napot Budapest legfiatalabb kerületében, Soroksáron. Szeptemberben több új kiállítás is nyílik a helyi galériában és a Helytörténeti Gyűjteményben, a Molnár-sziget pedig tökéletes helyszín arra, hogy az ember kikapcsoljon a hétköznapi robotból.
+1 cikk: Kultúrséta a fővárosi temetőkben
Megismernénk a fővárosi temetők hangulatát? Hova érdemes menni, ha különleges szobrokat és építészeti értékeket szeretnénk látni? Mindenszentek és halottak napja alkalmából kerületmustra-sorozatunk rendkívüli kiadásában "temetőmustrával" jelentkezünk.
A 150 éves fővárosról írt cikkeinket itt találja.
5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró, 1 257 100 dollár.
