#történelem

Budapesti fura szerzetek: Puella Classica, a művelt rosszlányból lett vallásos szlovák irodalmár
 

Budapesti fura szerzetek: Puella Classica, a művelt rosszlányból lett vallásos szlovák irodalmár

A századfordulós évek fővárosi kávéházainak elnyűhetetlen bútordarabjaként élt a magát Puella Classicának, vagy olykor, bizalmasabb környezetben Laurának nevező nő, aki nem a szépségével, hanem a nem mindennapi műveltségével hódított. Udvarlói, amennyiben óhajtották, akár latinul vagy ógörögül is társaloghattak vele, mielőtt a tárgyra tértek, és mindez zavartalanul zajlott a régi Magyarország 1918-as összeomlásáig, ami után már egészen más szerepben jelenik meg a szemünk előtt a nő, akit valójában egyáltalán nem Laurának hívtak.




A „forradalmi öngyilkosság” temploma – 45 éve majdnem ezer embert hajszolt a halálba a fanatikus lelkész
 

A „forradalmi öngyilkosság” temploma – 45 éve majdnem ezer embert hajszolt a halálba a fanatikus lelkész

1978. november 18-án csaknem ezer ember halt meg a Népek Temploma által bérelt birtokon Guyana távoli zugában, a venezuelai határ közelében. Ezt a tömeghalált nevezték az idők során tömeges öngyilkosságnak, tömegmészárlásnak és gyilkosság-öngyilkosságnak is (ez utóbbi angolul – murder-suicide – nem hangzik olyan furán). A gyerekek, akiknek szülei adták be a mérget, biztosan gyilkosság áldozatai. De a felnőttek sem menekülhettek. Kevés túlélő maradt, aki tanúskodhatott a nem kevésbé kommunista, mint keresztény – és a kaliforniai politikusok körében mégis oly népszerű – Jim Jones karizmatikus diktatúrájáról.

Révész Sándor Révész Sándor


Budapesti fura szerzetek: Podmaniczky Frigyes, a Kockás Báró, aki feltette Európa térképére a magyar fővárost
 

Budapesti fura szerzetek: Podmaniczky Frigyes, a Kockás Báró, aki feltette Európa térképére a magyar fővárost

A XIX. század második felében aligha lehetett úgy főúri társaságot találni Budapesten, hogy abban egy idő után ne tűnt volna fel hórihorgas termetével, császárszakállával, a lehetetlen és egyben jellegzetes pepita öltözékében Podmaniczky Frigyes báró, aki két dolgot szeretett rajongva egész életében: a nőket és a fővárost.


Tényleg eleve reménytelen, hogy megszűnjön a főváros-vidék ellentét? Budapest 150
 

Tényleg eleve reménytelen, hogy megszűnjön a főváros-vidék ellentét? Budapest 150

Miként vált egy 200 ezres településből alig két generáció alatt több mint egymilliós, befogadó világváros, ahol nem lehetett nem toleránsnak lenni? Mi adta Budapest nemzeti vonzerejét, mi táplálja a Budapest-tudatot, és hogyan alakult ki a főváros és a vidék közötti, sokszor áthidalhatatlannak tűnő ellentét? Erről is beszélgettünk Buza Péter író-újságíró művelődéstörténésszel, aki azt is elárulta, miért nem nőtt Budapesttel együtt a többi magyar város. Fővárosi nagyinterjú a főváros 150. születésnapjára.





„Kár, hogy nagy talentuma használatlanul ásatott el” – 200 éve teremtett a semmiből új világot Bolyai János
 

„Kár, hogy nagy talentuma használatlanul ásatott el” – 200 éve teremtett a semmiből új világot Bolyai János

1823. november 3-án írta meg Bolyai János a magyar tudománytörténet leghíresebb levelét, melyben közölte apjával, Bolyai Farkassal, „hogy semmiből egy ujj, más világot teremtettem”. Ezzel a teremtéssel lépett át a geometria az ókorból a jelenünkbe. A szemmel látható világ leírását megalapozó eukleidészi geometriát ekkor váltotta fel az abszolút geometria, amely lehetővé tette a relativitáselméletet és a világmindenség magasabb rendű megismerését. Úttörő munkásságát csak jóval halála után ismerték fel. Idehaza különösen. Főművét, a latin nyelvű Appendixet előbb fordították le olaszra, angolra és franciára, mint magyarra.

Révész Sándor Révész Sándor

A szibériai telepesektől Seward miniszter jégszekrényéig – hogyan próbálták gyarmatosítani az oroszok Észak-Amerikát?
 

A szibériai telepesektől Seward miniszter jégszekrényéig – hogyan próbálták gyarmatosítani az oroszok Észak-Amerikát?

Arról szinte mindenki hallott már, hogy Alaszka egykoron az Orosz Birodalom gyarmata volt, de arról már kevesebben tudnak, hogy voltak orosz helyőrségek Kaliforniában és a Hawaii-szigeteken is. Miért gondolták jó ötletnek az oroszok a terület gyarmatosítását, miért nem jártak sikerrel és tényleg fillérekért váltak-e meg végül Alaszkától? Cikkünkben ezeket a kérdéseket mind megválaszoljuk.





Budapesti fura szerzetek: dr. Réthy László muzeológus, a lóf*szok felkent költője
 

Budapesti fura szerzetek: dr. Réthy László muzeológus, a lóf*szok felkent költője

A századfordulós akadémiai elit tagja volt, nemzetközi szinten is jegyzett, nagy tekintélyű tudós, akinek álnéven írt, nyomdafestéket nem tűrő és ezért hivatalosan kiadatlan pornográf, máskor csak viccesen obszcén verseit generációkon keresztül adták kézről kézre a főváros egyetemistái. Így vált Réthy László, pontosabban Lőwy Árpád a budapesti, szájhagyomány útján terjedő diákirodalom meghatározó költőjévé.



„A propaganda és a tettek a politikában sokszor nincsenek összhangban” – Rigó Máté és Ablonczy Balázs Trianon emlékezetéről
 

„A propaganda és a tettek a politikában sokszor nincsenek összhangban” – Rigó Máté és Ablonczy Balázs Trianon emlékezetéről

Már a második kiadása kerül a boltokba Rigó Máté Háború, profit, Trianon című könyvének, amely tavasszal jelent meg, és fontos új szempontokat emel be egy mindig aktuálisnak tűnő korszak értelmezésébe. A mű szerzőjével, aki a Trianon 100 Kutatócsoport tagja, és Ablonczy Balázzsal, a kutatócsoport vezetőjével Gócza Anita beszélgetett.

Gócza Anita Gócza Anita

Al Capone bendzsózott és csicska volt a világ legbrutálisabb börtönében – 90 éve alapították az Alcatrazt
 

Al Capone bendzsózott és csicska volt a világ legbrutálisabb börtönében – 90 éve alapították az Alcatrazt

Csak a legördögibb bűnözők érdemelték ki, hogy a legördögibb börtönben, a legszigorúbb rezsimben bűnhődjenek. Egy kopár sziklán az óceánban, ahonnan senkinek sem sikerült megszökni. Vagy talán mégis. Híres gengszterek, sokszoros gyilkosok sorának sorsa volt az Alcatraz, Al Caponéval az élükön. Az Alcatraz volt az USA válasza a húszas-harmincas évek nagy bűnözési hullámára. A fogva tartás humanizálása zárta le a 90 évvel ezelőtt, 1933. október 12-én megalapított szövetségi börtön történetét.

Révész Sándor Révész Sándor

Budapesti fura szerzetek: Kozarek Ferenc, az első állami hóhér
 

Budapesti fura szerzetek: Kozarek Ferenc, az első állami hóhér

Mindig kifogástalanul öltözködött, ő volt az első, aki szakított a szakmájára jellemző díszes vörös, illetve fekete ruházattal, és helyette többnyire frakkot, cilindert és glaszékesztyűt viselt. A hóhérok iránti borzongató kíváncsiság hírességgé tette, ám ő inkább kerülni igyekezett a rivaldafényt, különösen a győri csoda után, amikor megesett vele az a csúfság, hogy az általa felakasztott rablógyilkos, miután levették a bitófáról, egyszer csak feltámadt. Felkavaró, olykor az ítéletvégrehajtás technikai részleteibe is belebonyolódó portrénk következik.