A történelmi párhuzamokkal ugyan óvatosan kell bánni, ám a Putyin–Orbán találkozóról a világhálón keringő felvétel felidéz egy 1956-os pálfordulást, amikor is a nagyorosz birodalom igézetében élő szovjet vezetők Kádár Jánosban találták meg a számukra legmegfelelőbb embert.
Amekkora káosz volt a múlt század elején a Nemzeti Múzeum könyvtárában, talán sosem bukott volna le a tolvaj, ha nem válik kapzsivá.
1823. november 3-án írta meg Bolyai János a magyar tudománytörténet leghíresebb levelét, melyben közölte apjával, Bolyai Farkassal, „hogy semmiből egy ujj, más világot teremtettem”. Ezzel a teremtéssel lépett át a geometria az ókorból a jelenünkbe. A szemmel látható világ leírását megalapozó eukleidészi geometriát ekkor váltotta fel az abszolút geometria, amely lehetővé tette a relativitáselméletet és a világmindenség magasabb rendű megismerését. Úttörő munkásságát csak jóval halála után ismerték fel. Idehaza különösen. Főművét, a latin nyelvű Appendixet előbb fordították le olaszra, angolra és franciára, mint magyarra.
Arról szinte mindenki hallott már, hogy Alaszka egykoron az Orosz Birodalom gyarmata volt, de arról már kevesebben tudnak, hogy voltak orosz helyőrségek Kaliforniában és a Hawaii-szigeteken is. Miért gondolták jó ötletnek az oroszok a terület gyarmatosítását, miért nem jártak sikerrel és tényleg fillérekért váltak-e meg végül Alaszkától? Cikkünkben ezeket a kérdéseket mind megválaszoljuk.
Hogyan lesznek a palesztinai arabokból palesztinok és miként jutnak el a szekuláris nacionalizmustól a politikai iszlámig?
Cambridge-ben lett kommunista, megjárta a Rákosi-rendszer börtönét, és ott indult el a tudományos karrierje. Hatvany József báró a haláláig hű maradt a Kádár-rendszerhez, miközben megalapozta Magyarországon a számítástechnika tudományát.
Bejártuk az Élessarok környékét, ahol kiglancolt és pusztuló gyártelep, múzeummal felérő kiskocsma, szőlőgyászoló torony és központi kísértetkastély várt minket. Disclaimer: a körút a helyi történelem erős alkoholos befolyásoltsága ellenére színjózanul is bőven élvezhető.
A századfordulós akadémiai elit tagja volt, nemzetközi szinten is jegyzett, nagy tekintélyű tudós, akinek álnéven írt, nyomdafestéket nem tűrő és ezért hivatalosan kiadatlan pornográf, máskor csak viccesen obszcén verseit generációkon keresztül adták kézről kézre a főváros egyetemistái. Így vált Réthy László, pontosabban Lőwy Árpád a budapesti, szájhagyomány útján terjedő diákirodalom meghatározó költőjévé.
A zsidó állam történetét végigkísérte, hogy polgárait újra és újra elrabolják. Jeruzsálemből korszakonként eltérő stratégiával reagáltak, de ezúttal egyik módszer sem látszik célravezetőnek.
Már a második kiadása kerül a boltokba Rigó Máté Háború, profit, Trianon című könyvének, amely tavasszal jelent meg, és fontos új szempontokat emel be egy mindig aktuálisnak tűnő korszak értelmezésébe. A mű szerzőjével, aki a Trianon 100 Kutatócsoport tagja, és Ablonczy Balázzsal, a kutatócsoport vezetőjével Gócza Anita beszélgetett.
Csak a legördögibb bűnözők érdemelték ki, hogy a legördögibb börtönben, a legszigorúbb rezsimben bűnhődjenek. Egy kopár sziklán az óceánban, ahonnan senkinek sem sikerült megszökni. Vagy talán mégis. Híres gengszterek, sokszoros gyilkosok sorának sorsa volt az Alcatraz, Al Caponéval az élükön. Az Alcatraz volt az USA válasza a húszas-harmincas évek nagy bűnözési hullámára. A fogva tartás humanizálása zárta le a 90 évvel ezelőtt, 1933. október 12-én megalapított szövetségi börtön történetét.
Mindig kifogástalanul öltözködött, ő volt az első, aki szakított a szakmájára jellemző díszes vörös, illetve fekete ruházattal, és helyette többnyire frakkot, cilindert és glaszékesztyűt viselt. A hóhérok iránti borzongató kíváncsiság hírességgé tette, ám ő inkább kerülni igyekezett a rivaldafényt, különösen a győri csoda után, amikor megesett vele az a csúfság, hogy az általa felakasztott rablógyilkos, miután levették a bitófáról, egyszer csak feltámadt. Felkavaró, olykor az ítéletvégrehajtás technikai részleteibe is belebonyolódó portrénk következik.
1883. október 5-én, 140 évvel ezelőtt indult el első Párizs és Konstantinápoly közti útjára a mobil luxushotel, amely fejedelmi körülmények között tartotta és táplálta a királyokat, hercegeket, grófokat, milliárdosokat, sztárokat, politikusokat, nagystílű bűnözőket és kémeket, amíg átszáguldott velük, korábban ismeretlen sebességgel Európán. Az Orient Expressz átlényegítette a vasúti közlekedést Európában, ahol addig még hálókocsit is alig láttak. Volt kommunista ellenpontja is: a Bukarestből Budapesten át Kelet-Berlinbe tartó, éppoly olcsó, mint amilyen lepusztult Balt-Orient Expressz.
Nem járt mind a 14 nyolcezres hegy csúcsán Reinhold Messner, teljesítményét törölték a Guinness Rekordok Könyvéből, és helyette az amerikai Ed Viesturst ismernék el csúcstartónak – robbant a „bomba” a héten. Ezzel vajon megbukott Messner, a hegymászólegenda? Kevesebbet ér a teljesítménye? Ezekre adunk választ.
Csepelnek az elmúlt pár évben ígértek fűt-fát: óriási, modern, új közparkot, új hidat, új jövőt – ezekből megfenekleni látszik minden. A bizonytalan holnap mellett első látásra a kerület jelene is kopárnak tűnik, pedig, ha megkapargatjuk a felszínt, már most kincseket találunk, és nem is csak a legendás, időutazással felérő Csepel Műveket. De azért persze leginkább a Csepel Műveket.
Egy bajor család alapozta meg a „magyaros vendéglátás” világhírét. A 140 évvel ezelőtt, 1883. szeptember 23-án született Gundel Károly adaptálta a magyar konyhát az európai gasztronómiához. Arra született, hogy híres apja árnyékában éljen, de a hírneve túlnőtt még az apjáén is. Sohasem főzött, de híres ételek hosszú sorát ihlette és alkotta meg. Az ő szakácskönyveiből ismeri a világ a magyar konyhát. A páratlanul népes család élete tele volt sikerekkel és tragédiákkal. Magyar és világhírességek tömegei kötődtek a Gundelekhez és vendéglőikhez.
A századfordulós korszak jellegzetes pesti figurája volt, magát a haza vándor lantosának nevezve járta az országot, ahol csődület volt, ő menten ott termett kifent, szénfekete bajszával, pörge darutollas kalpagjával, zsinóros magyar ruhájával és pár picula reményében szavalta rendületlenül az olykor tényleg kacagtató „megrovásos kalandjait”.
Korábban nem jártam Soroksáron, a Molnár-sziget létezése pedig teljesen kimaradt. Pedig érdemes autóba vagy HÉV-re pattanni és eltölteni egy napot Budapest legfiatalabb kerületében, Soroksáron. Szeptemberben több új kiállítás is nyílik a helyi galériában és a Helytörténeti Gyűjteményben, a Molnár-sziget pedig tökéletes helyszín arra, hogy az ember kikapcsoljon a hétköznapi robotból.
Ötven év után ítélték el most jogerősen azokat a katonatiszteket, akik az 1973-as chilei puccs első napjaiban brutálisan megkínozták és megölték Víctor Jara baloldali énekest. Jara protest songos folkdalai világszerte hatással voltak rockzenészekre is.
A magyar őshaza szinte biztosan nem köthető – a köztudatból eddig amúgy szinte teljesen hiányzó – Dzsungáriához, de ezen a ma Kínához tartozó területen egykor élhettek olyan törzsek, amelyek kapcsolatba kerülhettek a magyarok elődeivel.
