#történelem

Hősök vagy gonosztevők? Erwin Rommel, Hitler nagyravágyó kedvence, aki magasra tört, és a mélybe zuhant

Hősök vagy gonosztevők? Erwin Rommel, Hitler nagyravágyó kedvence, aki magasra tört, és a mélybe zuhant

Sorozatunk rendhagyó részében a normandiai partraszállás 80. évfordulójára való tekintettel kilépünk a magyar történelem keretei közül és a második világháború legendás német hadvezérét mutatjuk be. Ki volt Erwin Rommel? Zseniális hadvezér vagy „csupán” a második világháború legjobb hadosztályparancsnoka? Német mintakatona vagy náciellenes összeesküvő, esetleg ezek egyike sem, hanem csak törtető karrierista? Alábbi írásunkban egyebek között ezeket a kérdéseket is körbejárjuk.

Háborúban számít igazán, mennyire kormánypárti a magyar sajtó – így volt ez a normandiai partraszállás idején is

Háborúban számít igazán, mennyire kormánypárti a magyar sajtó – így volt ez a normandiai partraszállás idején is

Párhuzamos valóságot teremtett az olvasóknak a cenzúravezérelt magyar sajtó. Most azt idézzük fel, ahogyan 80 éve, a D-nap idején írtak a „felmorzsoló”, „hősiesen helytálló” és „dinamitmeteort” is bevető németekről, valamint a „csaknem megsemmisülő” szövetségesekről.

Megelőzhető kudarc vagy szükségszerű vereség – így nézett ki a D-nap a németek szemszögéből

Megelőzhető kudarc vagy szükségszerű vereség – így nézett ki a D-nap a németek szemszögéből

Hogy érhette a németeket ennyire készületlenül a normandiai támadás, amikor pontosan tudták, hogy 1944 nyarán kísérletet fognak tenni rá a szövetségesek? Milyen ellentétek feszültek egymásnak a német hadvezetésen belül a partraszállás elleni védelemmel kapcsolatosan? Milyen erőforrásokkal rendelkeztek a szövetségesek tervének megakadályozásához? Van-e felelőse a vereségnek?

Tűzhalál, öngyilkosság, szifilisz, merénylet: a rejtélyes Habsburg-átok nyomában

Tűzhalál, öngyilkosság, szifilisz, merénylet: a rejtélyes Habsburg-átok nyomában

Véletlenek és ostoba balesetek sora, számos tragikus személyes és politikai döntés, s nem mellesleg a rokonházasságok tömege adhat magyarázatot a dinasztiát Ferenc József korában megtizedelő „Habsburg-átokra”.

Úszóként verhetetlen volt, Tarzanként örökké él – Johnny Weissmüller a világ dzsungelében

Úszóként verhetetlen volt, Tarzanként örökké él – Johnny Weissmüller a világ dzsungelében

A száz évvel ezelőtti párizsi olimpián egy bohókás fickó a 400 m-es gyorsúszás előfutamának a végén mellúszásra váltott, még egy kicsit kapálózott is a közönség szórakoztatására. Ő volt Johnny Weissmüller, a csodaúszó, a 67-szeres világcsúcsdöntő, aki öt olimpiai arany és egy – vízilabdában szerzett – bronzérme után Tarzan-filmek tömegében hódította meg a világot. Elfogyasztott öt feleséget, és nyomorúságos körülmények között halt meg egy mexikói színészotthonban. Százhúsz évvel ezelőtt, 1904. június 2-án született Szabadfalván.

Évtizedekig hallgatni kellett 23 ember haláláról – 70 éve süllyedt el a Pajtás a Balatonban

Évtizedekig hallgatni kellett 23 ember haláláról – 70 éve süllyedt el a Pajtás a Balatonban

A magyar hajózás addigi legnagyobb tragédiáját, 23 ember halálát okozta a Pajtás fölborulása Balatonfürednél hetven évvel ezelőtt, 1954. május 30-án. Azóta is csak a Hableány öt évvel ezelőtti balesete követelt több halálos áldozatot, 28-at. Végső soron a Balaton erőltetett és felelőtlen szocializálása okozta a balesetet, amelyről évtizedeken át egyetlen érdemi szó sem eshetett a nyilvánosság előtt.

„Nem felejtem el, ami történt, de gyűlölet soha nem volt bennem” – gyerekkönyv a bergen-belseni pokolról

„Nem felejtem el, ami történt, de gyűlölet soha nem volt bennem” – gyerekkönyv a bergen-belseni pokolról

Gyerekek szemszögéből gyerekeknek írta meg Lantos Péter orvos, agykutató, író, hogyan élte túl édesanyjával a gettó és a bergen-belseni koncentrációs tábor szörnyűségeit. A gyerekkönyv több díjat is elnyert külföldön, képregényváltozata is készül, mint a szerző fogalmaz: „váratlanul elég sikeres lett”.

Hősök vagy gonosztevők? Thököly Imre, a kuruckirály tündöklése és bukása

Hősök vagy gonosztevők? Thököly Imre, a kuruckirály tündöklése és bukása

Amikor az 1680-as évek elején a korabeli magyar politikum évszázados vágya találkozott egy hasonlóan régóta dédelgetett oszmán stratégiai terv sikerével, egyetlen rövid pillanatra szinte mindenki elhitte, hogy Thököly Imre lehet az az ember, aki végre valahára egyesíteni tudja a három részre szakadt országot. Hogy ez mégsem sikerült neki, ennek elsősorban rajta kívülálló okai voltak, ugyanakkor a későbbi, fokozatosan szűkülő mozgástere nem csökkentette az ambícióit, idővel azonban a ténykedése inkább már kárára vált annak az országnak, amelyet eredetileg megmenteni lett volna hivatott.

„A Népszínház melletti automata jellemtelen csaló” – 1896-tól velünk vannak az utcai automaták és „gépbüfék”

„A Népszínház melletti automata jellemtelen csaló” – 1896-tól velünk vannak az utcai automaták és „gépbüfék”

Kétszer is bevezették az elmúlt 130 évben Magyarországon az utcai automatákat, amikben a kormány immár gyógyszereket is kiadhatóvá tenne. Békebeli és szocialista pénzbedobós gépek kaszinótojással, pezsgővel, villanykörtével és Ottlik Géza kedvenc szendvicsével.

Amikor még szó szerint lejtett a hazai pálya – 125 éves az FTC

Amikor még szó szerint lejtett a hazai pálya – 125 éves az FTC

A Fradi Ferenczvárosi Torna Clubnak született (a korabeli helyesírás szerint) 125 évvel ezelőtt, 1899. május 3-án, hamarosan megalakult a legfontosabb részlege, a futballszakosztály is. Amikor a Fradi becenév ráragadt, már Európa-szerte ismerték és becsülték. De hát újszülöttnek még ő is kicsi volt, bár Ferencváros legnagyobb polgárai bábáskodtak körülötte.

Tudott helyezkedni ez a család, amely adott az országnak kormányfőt, nádort, érseket, sőt, boldoggá avatottat is

Tudott helyezkedni ez a család, amely adott az országnak kormányfőt, nádort, érseket, sőt, boldoggá avatottat is

Befolyásos hatalmi kapcsolatokra koronként másként, de mindig szükség volt a vagyonosodáshoz. Ahogy a többi magyar főúr, a Batthyányak is felismerték, hogy a hűség a Habsburgokhoz arisztokratává teszi őket, uradalmakhoz, várakhoz juttatja a családot.

Kemény diktatúrában, de látványosan sokat fejlődött Ruanda a 30 évvel ezelőtti népirtás óta

Kemény diktatúrában, de látványosan sokat fejlődött Ruanda a 30 évvel ezelőtti népirtás óta

Három évtizeddel a ruandai népirtás után még elevenek és mélyen fájóak az emlékek. Az ország talpra állítása önkénnyel párosul, ami újabb etnikai konfliktusokhoz vezethet.

Hősök vagy gonosztevők: Rózsa Sándor, a szabadságharcos rablógyilkos

Hősök vagy gonosztevők: Rózsa Sándor, a szabadságharcos rablógyilkos

Új sorozatunkban olyan szereplőit mutatjuk be a magyar történelemnek, akiket a történeti emlékezet bizonyos korszakokban (akár még ma is) hősökként, vagy éppenséggel országrontó gazemberekként tart, vagy tartott számon. Az így kialakult kép azonban gyakran csalóka és ennek megfelelően árnyalásra szorul. Ki volt tehát Rózsa Sándor? Kegyetlen, a maga hasznát leső gyilkos? Nemzeti hős? A szegénynép jótevője? Romantikus pusztai rablólovag? Egy korai botlásai fogságából szabadulni képtelen gyarló ember? Ezek mindegyike, vagy egyik sem?

Fénysugár volt a reménytelenségben Sissi - 170 éve tartották Erzsébet királyné és Ferenc József esküvőjét

Fénysugár volt a reménytelenségben Sissi - 170 éve tartották Erzsébet királyné és Ferenc József esküvőjét

A 19. század egyik legnagyobb ünnepi eseménye zajlott le Bécsben 170 évvel ezelőtt, 1854. április 24-én. A császár egy alig több mint 16 éves kamaszlányt vezetett az oltár elé, aki sem fejben, sem lélekben nem volt felkészülve arra, hogy királyné legyen. Egy viszonylag szegény bajor nemes családjában felnőtt, pajkos leány volt ő, aki azért a Heinrich Heinéért lelkesedett, annak hatása alatt írta később is verseit, aki pedig a Habsburg-ellenes magyar forradalmat csodálta. Ez a leány lett a Habsburg-ház egyetlen tagja, aki közszeretetnek örvendett Magyarországon.

„Együtt csaholtunk a csahosokkal” – magát ostorozva és veszélybe sodorva tagadta meg a Rákosi-diktatúrát Méray Tibor

„Együtt csaholtunk a csahosokkal” – magát ostorozva és veszélybe sodorva tagadta meg a Rákosi-diktatúrát Méray Tibor

Nem csak kor- és sorstársainak mutatott példát hét évtizede a Rákosi-rendszer egyik kegyeltje és szolgálója, a 100 éve született Méray Tibor, aki a diktatúra megtagadását és bírálatát kíméletlenül őszinte önvizsgálattal és nyilvános önkritikával alapozta meg. Rögvest hazaárulónak bélyegezték.

Mit adtak nekünk a politikai messiások?

Mit adtak nekünk a politikai messiások?

A magyar politikai közgondolkodásnak legalábbis 1848 óta részét képezi a messianisztikus csodavárás és azóta szilárdan tartja magát az az álláspont, hogy a bajból csak egy erős, karizmatikus vezető képes kivezetni a nemzetet. Most a politikába villámsebességgel berobbant Magyar Péterrel kapcsolatban kerültek elő hasonló gondolatok a közbeszédben. De mire mentünk az elmúlt szűk 200 évben az olyan vezetőkkel, akik a történelem egy bizonyos pontján elég erősnek és határozottnak mutatták magukat ahhoz, hogy elnyerjék a köz bizalmát?

„Ezt a szart már hagyhattad volna a Rákosiékra” – Majtényi György történész megrajzolta Kádár Jánosné portréját

„Ezt a szart már hagyhattad volna a Rákosiékra” – Majtényi György történész megrajzolta Kádár Jánosné portréját

Hogyan élt a kor legjobban fizetett házaspárja, miért nem volt boldog a házasságuk, miért nem született gyerekük, miért varrt játék mackókat Kádár felesége, és mit adott fel a férje miatt? Erről beszélt Majtényi György történész, a Kádárné és Kádár című könyv szerzője.

Budapesti fura szerzetek: Deák Ferenc, aki leginkább azt szerette, amikor békén hagyták

Budapesti fura szerzetek: Deák Ferenc, aki leginkább azt szerette, amikor békén hagyták

A haza bölcsét mindenki ismeri, ha máshonnan nem, a húszezresről biztosan és a többség azt is tudja róla, hogy meghatározó szerepet játszott az ausztriai uralkodóház és a magyar politikum közötti kiegyezés létrehozásában. Azt azonban már kevesebben tudják róla, hogy még 50 éves korában is a botrányos életű nagyanyja által felhalmozott adósságok csapdájában volt kénytelen élni, aminek azzal vetett véget, hogy pénzzé tette a vagyonát, kifizetett mindenkit és a maradékból élethossziglan beköltözött az angol királynőhöz címzett fogadóba.

Idézik a kormány honlapján, beszédekben, hátizsákon – csak épp nem Széchenyi mondta. De vajon ki?

Idézik a kormány honlapján, beszédekben, hátizsákon – csak épp nem Széchenyi mondta. De vajon ki?

Történész szerzőnk, Fónagy Zoltán egy állítólagos Széchenyi-aforizma nyomába eredt. Adatbázisokat nézett át, kereste a hamis idézet nyomait az interneten, majd annak nézett utána az ókorig bezárólag, hogy kitől származhat az idézet.

Kőrösi Csoma Sándor nagy utazása a magyar tudomány legfényesebb kudarca

Kőrösi Csoma Sándor nagy utazása a magyar tudomány legfényesebb kudarca

Az ő munkássága volt a legnagyobb teljesítmény, amit a magyar szellem a világ nyelvtudományának adott. Új ágat nyitott a nyelvtudományba, bevitte a világ köztudatába a tibeti nyelvet és kultúrát. Ez a húsz nyelven tudó nyelvzseni volt a magyar tudomány legeltökéltebb aszkétája. A legborzalmasabb körülményeket is vállalta és kibírta. Nem volt nála tudatosabb, eltökéltebb tudós. Magánélete nem, kizárólag tudományos élete volt. Minden erőfeszítése az életcélját, a magyar őshaza és ősnyelv megtalálását célozta. Mindkettőt rossz helyen kereste. Élete kudarca a tudomány dicsősége. 1784. április 4-én, 240 éve keresztelték meg.

1 ... 6 7 8 9 10 ... 28