Téves az a közhely, hogy ember embernek farkasa, és hogy egy katasztrófa a legrosszabbat hozza ki belőlünk – vezeti végig a történelmen a koronavírus-járvány idején különösen fontos új szemléletét Rutger Bregman a HVG Könyvek kiadásában megjelent Emberiség című kötetében.
A kor felkorbácsolt közhangulatával is szembemenve 75 évvel ezelőtt, 1946 januárjában a nácik politikai vagy származási üldözötteinek egy kicsiny, ám tekintélyes csoportja nyilvánosan emelt szót a magyarországi németség kollektív bűnössé nyilvánítása és kitelepítése ellen.
Évszázadokon át alakult ki és színesedett az új amerikai elnök beiktatásának ceremóniája, és időnként hozott bizarr, szokatlan, rendkívüli elemeket is.
A budapestiek javaslataiból áll össze az elhanyagolt állapotú, rendbetételre szoruló Népliget jövőbeli látványáról, hasznosításáról szóló koncepció, azé a parké, amelynek voltak szép korszakai, de a Városligethez képest mindig mostohagyerek marad.
A piszkos politikai alkuval lezárt, gyilkosságokkal is járó 1876-os elnökválasztás emlékét ásták elő Donald Trump legádázabb hívei, hogy megkérdőjelezzék a Joe Biden nyilvánvaló győzelmét.
A kormány Magyarságkutató Intézete Nyugat-ellenes harccá formálja a pozsonyi csatát, amely egyébként valóban a honfoglalás lezárása volt. A kormányzati narratívát az MKI-ban a jelek szerint nem szerencsés kritizálni.
A törvénytelen jövedelem is adóköteles, ez volt a trükk a maffiavezér ellen, akire gyilkosságokat nem sikerült rábizonyítani. Donald Trump távozó amerikai elnök állítólag több százmillió dollár adót spórolt magának, ezért emlegetik mostanában egy lapon a hírhedt gengszterrel.
Hamis levél, titkos protokollteszt és meg nem történt búcsúlátogatás Churchillnél. A Netflixen futó sorozatban jócskán akad történelmi tévedés, de a brit nézők csak most, a 4. évadnál akadtak ki. Vigyázat, spoilerek!
Ha csak tehették, az európai országokban háborúk idején is megpróbáltak karácsonyozni, akkor is, ha a fát a lövészárokban kellett felállítani.
Nem csak egy világjárvány, a vallási túlbuzgóság is veszélybe sodorhatja az ünnepet. Angliában történelemformáló erővé vált, hogy 1645-től másfél évtizedig tiltva volt a karácsonyozás.
Észak-Amerika leghíresebb indián vezetője volt az 1890-ben 59 éves Ülő Bika, törzsfőnök, hadvezér, sámán, festő, költő, showman. Nevéhez kötődik az indiánok legnagyobb harci sikere, a Little Bighorn-i csata. Halála után és nyomán zajlott le a legszörnyűbb indiánirtás a Sérült térd-pataknál (Wounded Knee Massacre). Aligha lett volna annyira híres, ha nem áll be Buffalo Bill show-műsorába lovas kunsztokkal szórakoztatni a sápadtarcúakat.
Az akasztásokkal végződő Rajk-ügy csak a jéghegy csúcsa volt Rákosi Mátyás félelemre épülő diktatúrájának kiépülésében. 15 tanulmány 1948-ról.
Westernhős, aki nem tudott bánni a pisztollyal, próféta, akinek minden szavát megcáfolta az idő, legenda, aki hideg fejjel lett hős? Bartha Ákos történész Bajcsy-Zsilinszky Endréről (1886–1944) megjelent vaskos monográfiája rendet vág a politikus pályaképében.
Freudi elütések, mosolyfakasztó félrehallások, tudatos betűmerényletek tárháza az írott sajtó története, melynek XX. századi eseteiben a hatalomgyakorlók gyakorta nem ismertek tréfát.
Nem csitulnak a viták a fél évszázada elhunyt Horthy Miklós történelmi szerepéről, amelynek kulcsfontosságú, ám kevéssé taglalt része a Hitlerhez való ellentmondásos viszonya.
A századforduló magyar gyáriparának kiemelkedő alakja, a pesti születésű Weiss Manfréd németországi kereskedelmi tanulmányok és gyakorlat után huszonévesen, Bertold bátyjával együtt alapította az első magyar konzervgyárat 1882-ben.
