Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Inflációs jelentésében külön elemzést szentelt a „kormányzati intézkedések” inflációra gyakorolt hatásának – vagyis a kormány által bevezetett és meghosszabbított árréstopoknak (élelmiszerek és háztartási cikkek), illetve a vállalkozások „önkéntes” árkorlátozásainak (bankok, telekommunikáció, lakásbiztosítás, gyógyszerek).
A jegybank számításai szerint a fentiek
idén éves átlagban mindösszesen 0,8 százalékkal mérsékelhetik az inflációt.
Feltételes módban, ez ugyanis a maximum. A hatás kisebb lehet, ha a kereskedők keresztárazásokkal, illetve az akciózás visszafogásával próbálják csökkenteni veszteségeiket.
A kereskedők nagyrészt benyelik a veszteséget. Egyelőre
Ami a keresztárazásokat illeti, a jegybank szerint ezzel a kereskedők egyelőre nem igazán éltek. Vagyis nem volt megfigyelhető szokatlan, a trendektől eltérő átárazás (áremelés) az árréstopok alá nem tartozó termékeknél. Ugyanakkor az elemzés arra figyelmeztet, hogy az árréstopok meghosszabbítása tulajdonképpen az intézkedés hatását mérsékelheti, hiszen
minél tovább kényszerülnek a kereskedők a veszteségek elszenvedésére (negyedévenként 50-60 milliárd forint), annál valószínűbb, hogy azt – más termékeken keresztül – igyekszenek majd a fogyasztókra hárítani.
Ami az akciózásokat illeti, az árrésstopolt termékek esetében ezek száma és mértéke csökkent. A korlátozással nem érintett termékkörök esetében ugyanakkor nem figyeltek meg ilyesmit.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a háztartási cikkek drogériákra bevezetett árréskorlátozása kapcsán azt vélelmezte, hogy a drogériák árcsökkentései meg fognak jelenni a drogériákon kívül is az érintett termékeknél az árverseny miatt. Nos, a jegybank adatgyűjtése szerint ez nem vált valóra.
A háztartási cikkeket árusító, nem drogériákban csak enyhén, 2,1 százalékkal csökkentek az árak.
Miközben a drogérialáncokban átlagosan 23,1 százalékos áresést figyeltek meg az érintett áruknál.
Árréscsökkentés a drogériában
Veres Viktor
Jövőre kell megfizetni a korlátozások árát
Az elemzés szerint tehát az árkorlátozások az idei inflációt mérséklik – még ha csak csekély mértékben, s a mérték bizonytalan. Ennek azonban ára van, az intézkedések kivezetése a következő évek inflációját emeli hasonló mértékben.
Már csak a bázishatás miatt: az intézkedések csökkentik az idei árszintet, és a következő években ehhez az alacsonyabb bázishoz képest magasabb lesz az áremelkedési ütem.
A kivezetéskor az intézkedések előtti árszint visszaállítása már önmagában is inflációt emelő hatásként jelenik meg, aminek mértéke közelítőleg megegyezik az idei évi dezinflációs hatással
– írják az elemzésben.
A jelek szerint az árkorlátozások kedvezően hatnak a pénzromlással kapcsolatos várakozásokra, azok ugyanis valamelyest mérséklődtek. De mivel az árkorlátozások inflációmérséklő hatása csak átmeneti, az inflációs várakozásokra gyakorolt hatás is csak korlátozott lehet.
Feljebb tolódott az inflációs pálya
Az árkorlátozásokkal kapcsolatos számítások és megfontolások nyilván szerepet játszottak abban, hogy a jegybank módosította az inflációs pályára vonatkozó előrejelzését. Az idei évre éves átlagban kicsivel kisebb inflációt várnak, mint az előző, márciusi prognózisban: 4,8 százalék helyett 4,7 százalékot. Az infláció azonban 2025 egészében a toleranciasáv (2-4 százalék) fölött ragad valószínűleg.
A jövő évre azonban a korábban vártnál magasabb inflációt várnak: éves átlagban 3,4 százalék helyett 3,7 százalékot. A dezinflációs folyamat ráadásul lassabbnak ígérkezik, az infláció 2026 elején 4 százalék alá csökkenhet, azonban csak 2027 elején mérséklődhet a 3 százalékos jegybanki célra.
Varga Mihály jegybankelnök – még pénzügyminiszterként
Túry Gergely
Elengedik, vagy meghosszabbítják Bicskéig?
Kérdés, hogy Nagy Márton gazdasági miniszter (és Orbán Viktor miniszterelnök) meghallja-e a jegybanki kritikát – az elemzés expliciten nem tör pálcát az intézkedések fölött, de a következtetéseket nehéz nem kritikaként értelmezni.
Ez valószínűtlen. A jegybank előtt számos elemzés, érintett, érdekképviselet felhívta a figyelmet a problémákra – olyanokra is, amelyek túlmutatnak az inflációs hatásokon, így amelyekkel a jegybank nem foglalkozott. Nem mellesleg a kormány túl van már néhány árkorlátozásokkal kapcsolatos fiaskón, se az üzemanyagok, se az élelmiszertermékek árstopja nem volt sikertörténet.
Ráadásul 2026-ban országgyűlési választás lesz, emiatt külön valószínűtlen, hogy a kormány engedne az árkorlátozásokból. Valószínűbb, hogy az intézkedéseket meghosszabbítják és kiterjesztik. Amivel – ahogy arra a jegybank rámutatott – végső soron a csekély kedvező hatás is elveszhet.
