Olyan jogszabályt fogadott el az Európai Parlament, amelytől azt várják, hogy javuljon a csapvíz minősége és csökkenjen a műanyaghulladék mennyisége. Ez azt is jelenti, hogy a kiszolgáltatott társadalmi csoportok könnyebben férnek majd hozzá a vízhez.
Ha lehet, még tovább élesedik a vita az Európai Néppárton belül. Miközben Orbán Viktor már egyfajta nyitott kapcsolatot ajánlott fel, egyre többen vannak amellett, hogy a Fideszt ki kellene zárni. Kezdve Deutsch Tamással, akiről valószínűleg szerdán dönt a Néppárt EP-frakciója.
2030-ra 55 százalékkal csökkenti az Európai Unió az üvegházhatású gázkibocsátását – dőlt el péntek délelőtt azután, hogy az utolsó ellenálló tagállam Lengyelországgal is sikerült megegyezni.
Az unió közös klímacéljai és a hozzájuk rendelt források kapcsán egész éjjel tárgyaltak Brüsszelben a lengyelekkel, mégsem született péntek reggelig megállapodás. Az EU-csúcs második napján még összejöhet.
Személyesen találkoznak az uniós állam- és kormányfők Brüsszelben. Számos téma kerül eléjük, jóvá kell hagyniuk a jogállamisági kompromisszumot, dönteni kell az új 2030-as klímacélkitűzésekről és a Törökország elleni szankciókról.
December 31-ével lemondott európai parlamenti mandátumáról Szájer József, a Fidesz politikusa. Az erről szóló döntéséről a mai napon tájékoztatta David Sassolit, a EP elnökét. Lelki terhekre hivatkozik, de a kormányt továbbra is támogatja.
Soha nem látott hévvel esett neki a magyar kormány az Európai Unió vezetőinek, miután kiderült: nem tudja elkerülni, hogy az uniós pénzek kifizetését a jogállamisági feltételekhez kössék. Varga Judit kiéheztetésről beszélt a héten, Orbán a migránskártyát húzta elő, és mindenki a magyar vétót emlegeti. De miről beszélnek és kinek van igaza? Az EUrologus rendet vág a nyilatkozatháborúban a csütörtöki EU-csúcs előtt.
Ahogy arra számítani lehetett, nem közeledtek az álláspontok jogállamiság és költségvetés ügyében a tagállamok között az EU úgynevezett Általános Ügyek Tanácsában, amelyen az európaügyi miniszterek vettek részt. A vitában a jogállamisági feltételrendszer alkalmazása mellett 13, ellene pedig 2 tagállam érvelt.
A magyar és a lengyel kormány vétójával előidézett exlex állapot a kompromisszumokon alapuló európai politika bukását jelenti – eddig. Mert a történetnek természetesen nincs vége, kívülállóként csak azt találgatjuk, hogy a résztvevők közül ki látott előre eddig, illetve mennyiben módosultak menet közben a stratégiák. És az (alag)útnak messze nem látjuk a végét.
Egy magas rangú uniós diplomata megerősítette az EUrológusnak, hogy a hétfő délutáni uniós nagyköveti tanácskozáson a teljes, költségvetéssel kapcsolatos csomagot napirendre tűzik és szavazásra bocsátják. Vagyis a tagállamoknak állást kell foglalniuk a következő hétéves költségvetés, a helyreállítási alaphoz szükséges saját források rendszere és a jogállamisági mechanizmus ügyében is.
Teljessé vált az uniós tagállamok és az Európai Parlament közötti alku. Múlt héten a jogállamisági feltételekről, most pedig a költségvetési kérdésekről is megegyeztek az EU-s intézmények delegációi. Lassan valóban az marad a kérdés, hogy Orbán Viktor megtorpedózza-e az egészet.
Három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarországgal szemben. Az egyik ügy a menekültügyi eljárással kapcsolatos, néhány hónap alatt kiderült, hogy az új szabályozás sem felel meg Brüsszel szerint az EU-s jognak.
A rendszerváltással hirtelen új megvilágításba került a 20. századi magyar történelem. Az 1956-os forradalom tabuja megdőlt, Horthy, Kádár történelmi szerepe átértékelődött. A történészek mellett a politikusok is nekiláttak, hogy narratívává formálják a közelmúlt történelmét – egy idő után magának a rendszerváltásnak a történetét is.
Elsősorban fiatal lányokat rabolnak el, akiket prostitúcióra kényszerítenek – hangzott el az Európai Parlament meghallgatásán. A rendőrség az esetek töredékét tudja felderíteni, az ebből származó illegális jövedelemnek pedig egy csak egy százalékát képesek lefoglalni a szervezett bűnözői csoportoktól.
1989 nem csak a politika és gazdaság alapvető átalakulását hozta el, hanem az emberek életmódját is közelítette némiképp a nyugaton ismert mintákhoz. Az irány széttartó volt: a középosztály számára a világ szabaddá és egyre sokszínűbbé vált, hirtelen felemelkedett egy sajátos kultúrát hozó új vállalkozóréteg, eközben azonban tömegek kerültek kilátástalan helyzetbe.
Egy hete még meglehetősen óvatosan, most azonban már elégedetten nyilatkoztak az Európai Parlament részéről a jogállamisági feltételességéről szóló tárgyalások kapcsán. Bár részletek nem derültek ki, a nyilatkozatokból úgy tűnik, a tagállamok engednek az EP követeléseinek.
Egy európai felmérés szerint a magyarok 48 százaléka már most érzi a járvány negatív pénzügyi hatásait, további 26 százalék pedig számít erre. Ugyanakkor nő azok aránya, akik nagyobb hatáskört adnának az EU-nak a hasonló válsághelyzetek kezelésére.
A magyar polgárok 72 százaléka egyetért, vagy hajlik egyetérteni azzal, hogy az EU kösse össze az uniós forrásokból való részesedést a jogállamiság és a demokratikus értékek tiszteletben tartásával, mindössze 18 százalékuk ellenzi ezt.
Hatalmas lemaradást kell ledolgozniuk a közép-kelet-európai államoknak a szociális kiadások, azon belül a családtámogatások terén. Abszolút értékben ezek az országok még mindig lényegesen kisebb támogatást tudnak nyújtani, ugyanakkor ha a GDP-jükhöz arányosítjuk ezeket a számokat, akkor már az uniós átlag közelében járnak.
Ami 1989-ben Magyarországgal és a régióval történt, az leírható úgy is, mint szuperhatalmak küzdelmének végórája: a Szovjetunió elveszítette a hidegháborút, így Kelet-Közép-Európában át kellett adnia a helyét a Nyugatnak. A történet hazai alakítói ugyanakkor nem úgy látták, hogy a Nyugat túlzottan igyekezett volna Magyarországot és szomszédait a keblére ölelni. Eközben Magyarországon is voltak, akik a semlegességet az atlantista opciónál vonzóbbnak tartották. Az EUrologus a bő harminc évvel ezelőtti nagyszabású társadalmi átalakulást körüljáró cikksorozatának negyedik részében a világpolitikai események kerülnek fókuszba.
Volt olyan portál, amely szerint rosszkor jött Szoboszlai eltiltása, mert remek formában van, mások „óriási csalódásról” írnak.
December 28-án új korszakba lépnek elektronikai eszközök az Európai Unióban.
A légicsapásokban többen életüket vesztették.
A köztársasági elnök nem utolsósorban a béke fontosságát is hangsúlyozta.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
