Egyedül Magyarország szavazott az uniós ársapka ellen, ez azonban nem befolyásolta a döntést. A tagállamok abban bíznak, hogy ez a döntés megóvja a polgárokat az égbe szökő áraktól.
Estére várható a megállapodást az uniós gázársapkáról, a tagállamok jelenleg ennek a szintjéről vitatkoznak. A döntést minősített többséggel hozhatják meg a kormányok, így nem döntő jelentőségű, hogy Magyarország minden formájában ellenzi a felső árkorlátot.
Frusztráció szülte az új európai médiaszabályozás tervét, mondja az Európai Bizottság alelnöke, és kétség sem fér hozzá, hogy az érzés legfőbb forrása a magyar médiahelyzet. Az Orbán-kormány már most harcol Vera Jourová tervezete ellen.
A magyar jogállamisági eljárás lezárásáról, egy kilencedik Oroszország elleni szankciós csomagról, az európai haderőfejlesztési program létrehozásáról és újabb ukrán segélycsomagról szóló döntésekkel térnek haza az EU állam- és kormányfői évzáró csúcstalálkozójukról.
Az uniós állam- és kormányfők brüsszeli találkozóján a napirendek jelentős részén már túljutottak. Ugyan még nem hivatalos, de minden bizonnyal elhárult a lengyel blokkolás a globális minimumadóval kapcsolatban, amelyet egy csomagban kezelnek a Magyarországot érintő döntésekkel. Bosznia-Hercegovina pedig hivatalosan is tagjelölt lett.
Az uniós- állam és kormányfők pénteki csúcstalálkozójának első részében a tagállami vezetőkhöz online csatlakozott Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök megköszönte az Ukrajnának nyújtott „nagyszabású és sokrétű” tevékenységet, amellyel lehetővé vált, hogy városokat, falvakat szabadítsanak fel az orosz megszállás alól.
Az Európai Parlament vitát tartott a Katargate néven elhíresült, az intézményen belüli korrupciós botrányról. A képviselők túlnyomó többsége reformokat, és több átláthatóságot sürgetett, míg a Fidesz szerint a botrány miatt az EU elveszítette minden legitimitását.
Brüsszelben megkezdődött az uniós csúcstalálkozó, amelyet a szokásoktól eltérően egy napra terveztek. Ez a nap azonban meglehetősen hosszúra is nyúlhat.
Egy napos Európai Tanács lesz december 15-én, ahol az EU állam és kormányfői fogják megvitatni az unió legfontosabb kérdéseit. Az biztos, hogy a tagállamok vezetőinek nem lesz könnyű dolga, az orosz-ukrán háború, az energetikai és a gazdasági válság, és néhány váratlan fejlemény, például a nemrég kirobbant korrupciós botrány is előkerülhet a tárgyalásokon.
Az Európai Parlament őszi Eurobarométer felmérése szerint az európaiak nagy többsége támogatja az EU kiállását Ukrajna mellett. Magyarországon is ezek a polgárok vannak többségben, de jóval kisebb arányban.
A gáz árának korlátozásáról döntene az EU, de Magyarország ezt nem akarja, pedig az oroszok is megnyugtatták a magyar külügyminisztert.
Az EU soros elnökségét ellátó cseh kormány hétfőn későn este bejelentette, hogy a Magyarország által blokkolt kérdésekre megoldást találtak, cserébe jóváhagyták a magyar pénzekre vonatkozó megállapodásokat.
Magyarország nem akadályozza meg a 9. szankciós csomagot és – feltételekkel – ahhoz is hozzájárult, hogy kétmiliárd euróval növelje az EU azt az alapot, amelyből eddig az ukránoknak szánt fegyverszállítmányokat finanszírozták. Ezzel párhuzamosan már ma este eldőlhet a magyar uniós források sorsa.
Viharos gyorsasággal készült el, sőt, már a tagállamok is jóváhagyták azt a jogszabály-javaslatot, amelynek révén az EU a magyar blokkolási szándékok ellenére 18 milliárd euró hitelt tud nyújtani Ukrajnának.
Tulajdonképpen nem változtatott a magyar korrupcióellenes intézkedések értékelésén az Európai Bizottság, ez azt jelenti, hogy továbbra is 7,5 millárd euró befagyasztását tartják indokoltnak. Közben az EU gőzerővel dolgozik a magyar vétó kikerülésén az Ukrajnának szánt kölcsön ügyében.
A belga rendőrség pénteken reggel tizennégy különböző brüsszeli helyszínen tartott házkutatást, mert a nyomozás adatai szerint egy Öböl menti ország – sajtóhírek szerint Katar – megpróbálta befolyásolni az uniós döntéshozókat.
Az Európai Unió Tanácsában döntöttek a belső határellenőrzés nélküli schengeni zónához csatlakozásról. Románia és Bulgária egy állam, Ausztria vétója miatt továbbra sem csatlakozhat az övezethez.
Az Európai Bizottság vezető szóvivője szerint csak bűnbakként használja őket a magyar kormány.
Az Európai Bizottság elnöke csütörtökön továbbította a tagállamoknak az Oroszországgal szembeni újabb, immár kilencedik szankciós csomagra vonatkozó javaslatot. A döntéshez egyhangúság kell, valószínűsíthető, hogy a következő napok történései egy újabb magyar vétóról szólnak.
Ha Magyarország arra kényszeríti az EU-t, hogy kétoldalú alapon nyújtson hitelt Ukrajnának, azzal mindenki rosszabbul jár, mint a közös hitelfelvétellel – ideértve az ukránokat, a tagállamokat, és Magyarországot is. A háttérben meghúzódó fontos szál: Orbán Viktor is részese volt annak a döntésnek, amikor az Európai Bizottságot megbízták, hogy dolgozzanak ki támogatási konstrukciót Ukrajna számára.
