Ötödik alkalommal tartottak meghallgatást a Magyarországgal szemben, az uniós alapszerződések 7. cikkelye szerinti eljárásban a tagállamok. Annyi biztos, hogy nem ez volt az utolsó alkalom, amikor a magyar jogállamisággal ezen az eljáráson belül foglalkoztak, de azt sem lehet mondani, hogy egy lépéssel is közelebb kerültünk volna a folyamat végéhez.
A globális minimumadó megszavazása és az Ukrajnát támogató hitelfelvétel elfogadása az uniós pénzekért cserébe – egyebek mellett ezek lehetnek a kulcselemei az Európai Bizottság és a magyar kormány alkujának a jogállamisági eljárásban, amely a menetrend szerint a végéhez közeledik.
Két éve vezették be Lengyelországban az EU legszigorúbb abortusz-szabályozását, amelyről az Európai Parlament emberi jogi, illetve nőjogi bizottsága együttes ülésen tárgyalt.
Csúszhat az Európai Bizottság döntése is a magyar pénzekről.
Januártól három új taggal bővülhet a világ legnagyobb belső határellenőrzés nélküli területe, a schengeni zóna.
Miközben Ukrajna számos pontját rakétatámadások érték, az EU és a NATO megerősítette, addig támogatják az ukránok küzdelmét az orosz agresszióval szemben, ameddig szükséges. Az EU növeli a védelmi kiadásait is.
Az Európai Unió egyre nagyobb jogi nyomás alatt áll a kannabisz rekreációs fogyasztásának fokozatos európai legalizációja miatt. Most épp Berlin dobott kesztyűt Brüsszelnek.
Az Európai Parlament emberi jogi bizottsága szakértőket, és Katar munkaügyi miniszterét is meghallgatta az országban a FIFA-világbajnokság kapcsán felmerült emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatban. Mióta az ország 2010-ben megnyerte a rendezés jogát még konzervatívabb becslések szerint is több ezer vendégmunkás veszítette életét az építkezéseken, és, habár látni némi javulást, sokan még mindig elfogadhatatlan körülmények között dolgoznak.
A magyar álláspont szerint a szankciók legnagyobb vesztese Európa és „tudjuk, ki az, aki ebből profitál”.
Az európai uniós országok börtöneiben ötből egy ember letartóztatásban van, tehát nem elítélt. Hiába ismertek a börtön gazdasági, szociális, egyénre gyakorolt hatásai, ezt az ideiglenes - ám esetenként évekig húzódó - eszközt mégis gyakran alkalmazzák az európai bíróságok olyan emberekkel szemben, akikkel szemben felesleges, illetve olyanokkal szemben is, akik akár ártatlanok is lehetnek.
Az Európai Bizottság közzétette őszi gazdasági előrejelzését, amely szerint nem lesz recesszió az EU-ban jövőre, minimális növekedés várható. A várakozások alapján 2023-ban az EU-ban Magyarországon lesz a legnagyobb a pénzromlás, 2024-ben pedig az államháztartási hiány. Ellenben úgy számolnak, hogy megkapjuk az uniós forrásokat.
Az Európai Parlament jóváhagyta azokat az új jogszabályokat, amelyeknek célja, hogy az Unión kívüli államok által adott támogatások többé ne torzíthassák az egységes piacon zajló versenyt.
Egy fideszes EP-képviselőt az Európai Parlamentben szembesítettek a bombás plakátkampánnyal és azzal, hogy valójában mi okozza a nehézségeket, a válasz arról szólt, hogy más országokban is kellene nemzeti konzultációt folytatni.
Szigorúbb, de néhol megengedőbb fiskális szabályokra tesz javaslatot az Európai Bizottság, amely minden bizonnyal hosszas vitát fog kiváltani a tagállamok körében. A javaslat szeretné egyaránt meggyőzni az eladósodott déli és a takarékos északi államokat – ez derült ki a testület sajtótájékoztatóján Brüsszelben.
Az Európai Törvényszéken is elbukott a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés, amely az európai őshonos kisebbségek védelme érdekében javasolt uniós szintű intézkedéseket.
Az Európai Parlament igazságügyi bizottsága szakértőket hallgatott meg arról, hogyan lehetne biztosítani az EU-ban illegálisan tartózkodó munkavállalók alapvető munkajogait. Az unió munkajogi alapelvei, például a biztonságos munkavégzéshez vagy a fizetéshez való jog ugyanis mindenkire vonatkoznak, de az illegális munkavállalók ritkán jelentik a visszaéléseket, mert félnek a deportálástól.
Az Európai Parlamentben elkészült annak a vizsgálatnak a jelentéstervezete, amely a Pegasus és már kémszoftverek EU-n belüli, jogtalan felhasználásáról készült. A dokumentum egyik főszereplője Magyarország.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy elfogadta Magyarország tervét a következő hétéves költségvetés közös agrárpolitikájára (KAP) vonatkozóan.
A Bloomberg információi szerint november 22-én tűzi napirendre az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben folyó jogállamisági eljárás ügyét. Ennek kapcsán vállalta a magyar kormány 17 intézkedés megtételét november 19-ig, az uniós források átlátható felhasználása és a korrupciós kockázatok csökkentése érdekében.
Az EU jogállamisági eszköztára folyamatosan bővül, és több elemét alkalmazták is már Magyarország ellen. De vajon mennyire hatékonyan tudja és akarja bevetni az Unió a jogi arzenálját a magyar jogállamiság és az uniós források védelmében? Kövesse az Eurologus most induló #Demokráciát a pénzünkért sorozatát, és tudjon meg többet!
