Az Európai Parlament 376 igen, 212 nem és 15 tartózkodó szavazat mellett elfogadott egy új javaslatot a platformmunkások helyzetének javításáról. A direktíva egy régen húzódó vita eredménye az EU és a különböző online platformok között. A gyakran az Uber nevével fémjelzett, de a valóságban számos különböző céget és alkalmazást tömörítő platformgazdaság (angol nevén gig-economy) komoly jogi fejtörés elé állította a világ, köztük az EU kormányait.

A platformmunkásokat ugyanis legtöbb esetben nem alkalmazottként, hanem önfoglalkoztatottként jelentik be a különböző cégek. Ez azt jelenti, hogy egy Uber-sofőr nem az Uber munkavállalója, így a cégnek nincsenek vele kapcsolatban járulékfizetési és egyéb munkáltatói kötelezettségei. Ez elméletben jól hangzik olyan esetekben, amikor valaki csak pár órában, például esténként vagy a hétvégéken dolgozik a platformokon, azonban gyakran nem ez a helyzet. Sok platformmunkás teljes állásban végzi ezt a tevékenységet, nem dolgoznak más cégnek, mégsem számítanak munkavállalónak. A jelenlegi, önfoglakoztatott státuszuk pedig a legtöbb európai országban nem biztosít megfelelő szociális védelmet, tehát a platformokon dolgozók nehéz helyzetbe kerülhetnek ha bármilyen okból nem tudnak dolgozni, betegek lesznek, vagy nyugdíjba vonulnának.

Ezen változtatna most az Európai Unió. Az EP-képviselőik például úgy, hogy készítenének egy listát azon kritériumokról, például az egy platformon teljesített munkaórák számáról, amelyek teljesülése esetén egy platformmunkást kötelező lenne alkalmazottá nyilvánítani. Ha a most készülő EU-s listáról egy személyre tekintve két pont teljesül majd, automatikusan munkavállaónak kell bejelenteni. A státuszváltást tehát nem a dolgozónak kell kérvényeznie, azt alanyi jogon megkapná, és ha ezzel a foglalkoztató platform nem ért egyet, neki kell bizonyítani, hogy az adott személy márpedig nem munkavállaló az unió kritériumai szerint.

A mostani javaslat ellenzői, köztük maguk a platformok azzal érvelnek, hogy a változás rugalmatlanná és költségessé tenné a szektort, ami így elveszítené legfontosabb versenyelőnyét a hagyományos gazdasági szereplőkkel szemben. Az ellenzők helyzetét nem teszi könnyebbé, hogy az Uber és az EU kapcsolata jelenleg nem túl fényes. Az unió többször is kritizálta a céget, miután kiszivárgott, az Uber rendkívül agresszívan és szabálytalanul próbált lobbizni az EU-ban, éppen a jelenlegihez hasonló javaslatok ellen.

A mostani új szabályok még nincsenek kőbe vésve, ugyanis az Európai Unió Tanácsában a tagállamoknak is el kell fogadniuk azt. A következő lépés tehát az lesz, hogy minden tagország állást foglal a javaslatról, ezután láthatjuk majd, hogy szükség lesz-e módosításokra a változtatások megszavazásához vagy sem.