Tekintettel arra, hogy a német választások utáni kormányátalakítást még hosszas tárgyalások előzik meg, a brüsszeli reakciók is egyelőre meglehetősen óvatosak. Kivételt jelent Ujhelyi István.
Az elmúlt évtizedben harmincról háromra csökkentették le a töltők fajtáit, a következő lépésben egységesíteni szeretnék ezt a piacot, amely a tervek szerint pénzt takarít meg a fogyasztóknak, és kevesebb elektronikus hulladékot eredményez.
Egy belga egyetemen azt kérték az IT-osztálytól, hogy az e-mailekben ne szűrjenek meg bizonyos szexuális kifejezéseket, mert ez megnehezíti egy kiállítás megszervezését.
Egy szénbánya bezárására kötelezte. A mai nappal bezárólag összesen 61 millió euró a kötbér nagysága és ez naponta félmillió euróval növekszik.
Az immáron függetlenként politizáló fideszes EP-képviselők jelentős pozíciókat veszítettek az Európai Parlamentben azzal, hogy kiléptek a Néppártból. Szerintük azonban ez nagy siker.
Az Európai Parlamentben három módon lehet szavazni: igen, nem, tartózkodom. A Fidesz (és a KDNP) testületileg egy negyedik megoldáshoz folyamodott.
Bár a magyar kormány mindenféle migrációt elvi okokból elutasít, Magyarországon is létezik a szabályszerű, munkavállalási célú bevándorlást lehetővé tevő uniós jogszabály. Ezt hívják kékkártya-irányelvnek, amelynek egyszerűsítéséről döntött az Európai Parlament. A Fidesz szerint ez egy ördögi kör.
Az EP-képviselők azt kérik az Európai Bizottságtól, vizsgálja ki, hogyan gyűjthettek adatokat a Pegasus-kémszoftver segítségével újságírókról, ellenzékiekről. Deutsch Tamás szerint: Gyurcsány.
Jogszabállyal igyekszik az Európai Bizottság úrrá lenni az európai ipart bénító chiphiányon, konkrét ajánlásokat fogalmaznak meg jövő évtől a jogállamisági jelentésben – többek között erről beszélt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU helyzetét elemző éves beszédében. Az elnök Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szólalt fel, mondandójának az “Uniónk lelkének erősítése” címet adta.
Az Uniónak fel kellene számolni az LMBTQI-embereket alapjogaik gyakorlásában gátló akadályokat – áll többek között abban az állásfoglalásban, amelyet az Európai Parlament fogadott el. Magyarországnak is üzentek.
Az Európai Számvevőszék jelentése szerint sokkal hatékonyabb lenne az EU, ha egységes hangon szólna azokhoz az országokhoz, ahová vissza akarja küldeni az illegális bevándorlókat. Úgy vélik, a fejlesztési támogatások és a vízumpolitika megfelelő alkalmazása sokat javítana a helyzeten.
Az uniós keretszerződés alapján valóban nem tud Magyarország vakcinát venni, hiszen nem írta alá a közös vakcinabeszerzésről szóló szerződést – de ha a többi uniós tagállam jóindulatú, még kaphat az 1,8 milliárd Pfizer-vakcinából.
Horvátország megkezdheti az euróérmék gyártását – erről írtak alá megállapodást az Európai Bizottság, a tagállamokat tömörítő Eurocsoport és a Horvát Nemzeti Bank elnöke.
A küszöbön álló német és a jövőre várható francia választások is indokolják, hogy Von der Leyenék várjanak még a lengyel és magyar helyreállítási tervek engedélyezésével - már csak azért is, mert minden hitelességüket elvesztenék, ha érdemi igazságügyi reformok nélkül hagynának jóvá több tízmilliárd eurós támogatásokat.
Az Európai Parlament megbízásából készült az a felmérés, amely a koronavírus-járványra adott uniós válaszokat vizsgálja. Az derült ki belőle, hogy a magyarok az átlagnál elkötelezettebbek az EU irányába, és hogy nem bíznak meg a saját kormányukban, ha a közös pénzek elköltéséről van szó. Kevésbé érdekli őket a migráció, sokkal jobban a jogállamiság.
Harminc görög orvos fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) a számukra kötelezően bevezetett koronavírus-elleni oltás miatt.
2050-ig terjedő stratégiai előrejelzést fogadott el az Európai Bizottság, amely ahhoz szolgál támpontul, hogy milyen kihívások mentén kell az európai politikát alakítani.
Csalódottság és a jövőtől való félelem jellemzi az afgán nőket, akik közül már/még 3,5 millióan tanulnak, de még mindig 60 százalék a kényszerházasságok aránya.
Az Európai Bizottság elfogadta a független szakértők által értékelt, úgynevezett zöldkötvény-kibocsátási keretet – jelentették be Brüsszelben. Ennek értelmében 2026-ig 250 milliárd eurónyi kincstárjegyet értékesítenek.
Hiába döntött így nyáron az Európai Bíróság, Lengyelország nem változtatott a bírák fegyelmi tanácsának működésén. Brüsszel újabb eszközhöz nyúl, pénzbüntetés kiszabását javasolja. A lengyel igazságszolgáltatási reform évek óta konfliktusos téma, emiatt indult meg Varsóval szemben az EU alapszerződésének 7. cikkelye szerinti eljárás.
