Két ügyben összesen már több mint 200 millió eurós büntetéssel tartozik Lengyelország az EU-nak. Az egyik egy szénbánya be nem zárásával, a másik pedig a lengyel igazságszolgáltatás uniós jogot sértő átalakításával függ össze.
Feltételekkel ugyan, de a fenntartható energiaforrásokkal azonos elbírálás alá vette az Európai Bizottság a nukleáris és földgázenergiát. Így ezek a beruházások is zöldnek minősülnek, ami a befektetők számára kedvezőbb adószabályokat jelent.
A Pegasus-üggyel foglalkozott az Európai Parlament illetékes szakbizottsága, ahol elhangzott, hogy ez az ügy akár az új Watergate-botrány is lehet.
Eddig az volt a szilárd kormányzati kommunikáció, hogy Brüsszel azért küld minden rosszat a magyar kormányra, mert nem tetszik nekik a gyermekvédelmi törvény. Most kiderült, hogy ezt ők sem gondolják komolyan.
Putyin törekvései Magyarország biztonságát is veszélyeztetik, éppen ezért a nyugati világnak egységet kell mutatni. Az idő most nem alkalmas olyan kétoldalú találkozókra, mint amilyenre Orbán Viktor is készül – jelentette ki az EUrologusnak a German Marshall alap varsói igazgatója. Michal Baranowski az elmúlt napokban Kijevben is járt, úgy látja, az ukránok most jobban felkészültek egy orosz támadásra, mint 2014-ben voltak.
Két francia miniszternek is beolvasott a fideszes EP-képviselő, Hidvéghi Balázs, de a válasz sem maradt el. A téma a jogállamiság és a hetes cikkely szerinti eljárás volt az Európai Parlamentben.
Rendkívül meggyengültek Magyarország pozíciói az Európai Parlamentben, ami elsősorban a Fidesz partvonalon kívülre szorulásával magyarázható.
Tavaly múlt százesztendős Margot Friedländer, egyike az utolsó holokauszttúlélőknek. Ő emlékezett vissza megpróbáltatásaira a nemzetközi holokauszt emléknapon, 77 évvel az auschwitz náci koncentrációs tábor felszabadítása után az Európai Parlamentben.
Az Európai Bizottság szóvivője megerősítette az EUrologusnak, hogy megérkezett a magyar kormány írásbeli válasza a két hónappal ezelőtt elküldött, jogállamisági kifogásokat tartalmazó levélre.
Nagyon aggasztó képet mutat egy európai parlamenti jelentés arról, hogy a külföldi hatalmak hogyan próbálják befolyásolni az uniós folyamatokat, hogy erről milyen keveset tudnak az emberek, és hogy Magyarország is együttműködik ezekkel az erőkkel.
Hatalmas szenzációként, leleplezésként és brüsszeli beismerésként adták hírül fideszes politikusok, majd a kormánypárti sajtó, hogy az Európai Bizottság beismerte: a gyermekvédelminek nevezett törvény miatt tartják vissza a Magyarországot megillető több mint 2500 milliárd forintos helyreállítási forrásokat. Egy hét elteltével kiderült, hogy szó sincs semmiféle fordulatról, a brüsszeli testület továbbra is a magyarországi korrupciós helyzet miatt aggódik.
Erika és férje négy alkalommal próbálkoztak lombikozással, ebből kétszer jutottak el a beültetésig, de nem jártak sikerrel. 2017 óta folyt mindez, tavaly áprilisban fogalmazódott meg bennük, hogy külföldön próbálnak szerencsét. Állításuk szerint elegük lett a túlterhelt magyar egészségügyi rendszerből, olyan ellátásra vágytak, ahol partnerként kezelik őket. Vállalták azt is, hogy a fizetős ellátást hitelből finanszírozzák. Egyetlen percig sem bánták meg a döntésüket, főleg azért, mert hét és fél hónap múlva gyermekük lesz. Erika nevét kérésére megváltoztattuk.
Az Európai Bíróság tájékoztatása szerint február 16-án hirdetnek ítéletet az úgynevezett jogállamisági perben. Arról születik majd döntés, hogy megfelel-e az uniós jognak, ha megvonják a forrásokat azoktól az országoktól, amelyek a jogállamisági elvek megsértésével veszélyeztetik az uniós pénzeket.
A szokásoknak megfelelően a hétfői uniós külügyminiszteri tanácsülés egyik szünetében Brüsszelben Szijjártó Péter sajtótájékoztatót tartott magyar tudósítóknak, ahová ugyancsak a szokásoknak megfelelően kizárólag a kormánybarát sajtó képviselőit hívták meg. A kínos kérdéseket ezzel a módszerrel kiküszöbölő külügyminiszter mondandója egyik felét a migrációnak, a másikat pedig az orosz-ukrán, illetve az orosz-amerikai konfliktusnak szentelte.
A magyar kormánypárti képviselők egyáltalán nem vettek részt azon a szavazáson, ahol az Európai Parlament a Kazahsztánban történt erőszakos cselekményekről mondtak véleményt. Egyikük szerint korai még ítélkezni.
Ausztria nem fizethet kevesebb szociális ellátást a migráns munkavállalóknak. Legalábbis így véli az Európai Bíróság főtanácsnoka.
Komoly kötelezettségváltásokat tett a francia elnök a jogállamiság terén, ennek ellenére - Magyarország és Lengyelország miatt - kapott hideget-meleget az Európai Parlamentben.
2019-ben és a Néppárt jelöltjeként az első fordulóban megkapta a szükséges szavazatszámot Járóka Lívia, most függetlenként a legkevesebb voksot gyűjtötte össze.
A 43 éves máltai Roberta Metsolát választotta meg új elnökévé az Európai Parlament. A politikus az Európai Néppárt jelöltje volt, de támogatták a szociáldemokraták és a liberálisok is. Roberta Metsola a múlt héten elhunyt David Sassolit követi az elnöki székben, mandátuma két és év félre szól.
Az Európai Parlamentben is elbúcsúztak a parlament elnökétől, David Sassolitól, aki múlt héten kedden hunyt el. Halála egy héttel mandátuma lejárta előtt következett be. Nem akart újra indulni, de kiderült: komoly esélye lett volna arra, hogy olasz köztársasági elnök legyen.
