A nemek közötti egyenlőség javítása érdekében szükséges intézkedéseket javasol az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Szakbizottsága. Bár EU-szerte csökken a nemek közötti szakadék, ebben az ütemben haladva hatvan év kell a teljes egyenlőség eléréséhez. Üzentek a magyar parlamentnek is.
Az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek videokonferenciáján újabb három nemzeti helyreállítási terv kapott zöld utat. Ezzel már 22 tagállam esetében fogadták el a finanszírozási javaslatot, és 17 ország már az első részlethez is hozzájutott.
Ismét nekiveselkedik az európai törvényhozás a közös migrációs szabályozás megalkotásának. A folyamat tulajdonképpen már egy éve elkezdődött, eddig azonban csak az Európai Bizottság javaslata volt ismert. Most azonban az Európai Parlament, mint társjogalkotó is nekilát saját álláspontja kimunkálásának. Hasonlóra évekkel ezelőtt volt már példa. Abból a jogszabálytervezetből nem lett semmi.
A nyugat-európai sajtó arról ír, hogy Orbán Viktor és Marine Le Pen is azt reméli, találkozójuk segít nekik kitörni a nemzetközi elszigeteltségükből.
A válasz szerint Magyarország helye az EU-n belül van, mert így döntöttek a magyarok.
Az uniós csúcstalálkozó második napján hosszú vitát folytattak az állam- és kormányfők a migrációról és elköszöntek a svéd miniszterelnöktől, valamint a német kancellártól.
Többek között a migrációról tárgyalnak az uniós állam- és kormányfők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójuk második napján. Csütörtökön a jogállamiság, a Covid-helyzet és az energiaárak szerepeltek napirenden.
Kedden folytatott maratoni vitát a lengyel alkotmánybíróság uniós jogot érintő döntéséről az Európai Parlament, most pedig már meg is szavazták állásfoglalásukat: a lengyel alkotmánybíróság illegitim, ezért nem értelmezheti a lengyel alkotmányt.
Jogállamiságról, migrációról és energiaáraktól tárgyalnak ma az uniós állam- és kormányfők. Az első ütésváltásokon már túl vagyunk.
Bár a napirenden eredetileg nem szerepelt és a záródokumentum első tervezetében sem említik, a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós állam- és kormányfői csúcs legfontosabb, vagy inkább legérzékenyebb témája valószínűleg a lengyel alkotmányíróság közösségi jogot érintő döntése, illetve úgy általában és ismét a jogállamiság lesz. Kiderült az is, hogy Semjén Zsolt révén a magyar kormány továbbra is részt vesz az Európai Néppárt legfelsőbb szintű egyeztetésén.
Ismét Lengyelországról volt szó az Európai Parlamentben, most annak kapcsán, hogy a lengyel alkotmánybíróság egy éve hozta meg azt a döntését, amelynek alapján az abortusz gyakorlatilag lehetetlenné vált az országban.
A döntés oka, hogy a januártól érvényes jogállamisági rendeletet még mindig nem alkalmazza az Európai Bizottság.
Több mint hatvanan szóltak hozzá a lengyel jogállamiságról szóló vitához az Európai Parlament plenáris ülésén, amely az eredetileg tervezett három óra helyett több mint négy és fél óráig tartott. A téma azt követően került fel sürgősséggel a napirendre, hogy a lengyel alkotmánybíróság kimondta, bizonyos esetekben a lengyel jog megelőzi az uniós jogot, vagyis nem lehet feltétel nélkül elfogadni a közösségi jog elsőbbségét. A vitában a hozzászólók kisebb része azt mondta, hogy hagyják békén a lengyeleket, nagyobb része pedig szankciókat követelt.
Meghallgattuk az EU külügyminiszteri találkozója kapcsán a külügyi főképviselő és a magyar tárcavezető beszámolóját. Úgy tűnik, Josep Borrell és Szijjártó Péter nem ugyanabban a teremben ült.
Miközben az EU a legnagyobb vakcinaexportőr.
Az igazságügyért felelős biztos kész tényként kezeli, hogy indul az eljárás. Ezen a héten komoly politikai vita várható ebben a témában, a tagállami vezetők ismét egy feszült csúcstalálkozó elé néznek.
Nemzetközi gyermekvédő szervezetek egyöntetűen elítélik a magyar és a lengyel kormány lépését, amelyekkel szerintük kárt okoznak a gyerekeknek, miközben azt állítják, hogy megvédik őket.
Könnyű volt hozzászokni, de a következő év nyarán elvileg búcsút kellene mondani az EU egyik sikertörténetének: a barangolási díjak eltörlésének. Most azonban tíz évvel meghosszabbítanák a rendelet hatályát.
Két fideszes EP-képviselő is található azon a listán, amelyen a Transparency International összegyűjtötte azt az ötven politikust, akiknek a legnagyobb a mellékkeresetük. A helyzet rámutat a képviselői jövedelmekkel kapcsolatos felületes és önkéntes adatszolgáltatás hátrányaira.
Az Európai Bizottság szerint továbbra is a zöldítés, a megújuló energiaforrások felhasználása jelenti a jövőt.
