A K and H Equities Rt.-nél feltárt csalássorozattal kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a hét elején feljelentést tett három másik hazai pénzintézet ellen is, amelyek a felügyelet szerint a brókercég volt ügyfeleinek pénzmosás-gyanús tranzakcióit végezték. Szász Károly, a PSZÁF elnöke szerint a K and H Equities volt ügyfélkörébe tartozó két szíriai férfi a brókercég botránya kapcsán felderített off-shore cégek számlájáról átutalt 6,2 milliárd forintot vett fel az az Inter-Európa Bank Rt.-n keresztül, de a kétes ügyletekben érintett az OTP Bank Rt. és a Magyarországi Volksbank Rt. is. Mindhárom pénzintézet visszautasította a vádakat, a feljelentést viszont az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a K and H botrány nyomozásához csatolta. „Ez az ügy közvetve komoly károkat okozhat a magyar bankszektornak, hiszen a bankok legfőbb értéke a jó hírnév és a bizalom” – kommentálta a fejleményeket a hvg.hu-nak Polgárdy Judit, a Magyar Bankszövetség főmunkatársa, akinek tapasztalatai szerint a hazai bankok célja az, hogy teljes egészében eleget tegyenek törvényi kötelezettségeinek.
Magyarországon 1994 óta létezik a pénzmosás megakadályozását és visszaszorítását célzó törvény, amely kötelezi a pénzintézeteket, hogy hivatalosan azonosítsák ügyfeleiket abban az esetben, ha az általuk kezdeményezett tranzakció értéke meghaladja a kétmillió forintot. A bankok azonban más esetben is felhívhatják a rendőrség figyelmét a gyanús ügyfelekre és ügyletekre. A nem a pénzintézeti szektorban dolgozó vállalkozások – például a könyvelő cégek, közjegyzők, ügyvédi irodák, ingatlan- és műtárgykereskedők, sőt a kaszinók is – viszont csak egy idén februárban elfogadott törvény alapján kötelesek külön figyelmet szentelni a pénzmosás-gyanús ügyleteknek. A június elején életbe lépett törvény célja, hogy - a terrorizmus finanszírozásának megakadályozását is elősegítve - útját állja a bűncselekményből származó pénzeknek a pénz- és tőkepiaci rendszeren, továbbá más, pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosásának. A pénzmosás fogalmát egyébként az 1994-es törvény sem határozza meg részletesebben.
A rendőrség egyre több, pénzmosás gyanújával kapcsolatos bejelentést kap és több ezer, nem a pénzintézeti szektorban működő intézmény juttatta már el az ORFK-hoz saját pénzmosás-ellenes szabályzatát - számolt be korábban Molnár Csaba, a rendőr-főkaptányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának osztályvezetője. Erre a júniusi törvény kötelezte őket, amely előírja, hogy a fenti intézmények alkossanak saját szabályokat a pénzmosás visszaszorítása érdekében, illetve jelentsék a rendőrségnek a pénzmosás-gyanús tranzakciókat. A törvény által érintett intézmények egyébként 90 napos haladékot kaptak a házon belüli szabályzatok megalkotására.
„A júniusi törvény szigorítja a bankok kötelezettségeit is, de alapjában véve az 1994-es törvény is elégséges védelmet nyújthatott volna” – mondta a hvg.hu-nak Daróczi Ottó, az Oppenheim és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer ügyvédi iroda csoportvezető ügyvéde. Szerinte a kulcskérdés a létező jogszabályok betartatása és ellenőrzése, és Daróczi állítja, hogy a rendőrség nincs felkészülve a bonyolult pénzügyi ügyek felgöngyölítésére, főleg ha a vizsgálandó bejelentések száma is emelkedik. A pénzmosási ügyekben a PSZÁF-nak kellene erőteljesebben fellépni - véli Daróczi -, mert a felügyelet rendelkezik az esetek felderítéséhez szükséges magas szintű szakértelemmel.
A PSZÁF-nak azonban – több korábbi kezdeményezés ellenére - nincs nyomozati jogköre, és ezért a gyanús ügyek felderítésében együttműködik a rendőrséggel. Legutóbb Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke javasolta, hogy bővítsék ki a PSZÁF engedélyeit a nyomozati tevékenységekre is. Ahogy az a K and H botrány során kiderült, a PSZÁF vizsgálatait csak a vizsgált pénzintézet által rendelkezésre bocsátott dokumetumok alapján végezheti el, a bankoknál és brókercégeknél végzett kihelyezett vizsgálatok időpontját pedig a felügyelet általában előre közli. Az viszont, hogy mely intézményeknél kezdeményez rendkívüli vizsgálatot, a pénzügyi élet számos szereplője szerint az utóbbi években szubjektív döntések eredménye volt. A legtöbbet emlegetett példa a PSZÁF korábbi vizsgálatsorozata a CIB Bank Rt.-nél, amelyet a piac a Szász Károly és Zdeborsky György, a CIB korábbi vezérigazgatója közötti személyes ellentéttel magyarázott.