Tetszett a cikk?

Miközben a hazai pénzügyi szektor történetének egyik legnagyobb pénzmosási ügye kerülhet a felszínre, meredeken emelkedik a rendőrségi vizsgálatok száma és szigorodnak a pénzmosás-ellenes jogszabályok is. Kérdés, hatásosak-e.

A K and H Equities Rt.-nél feltárt csalássorozattal kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a hét elején feljelentést tett három másik hazai pénzintézet ellen is, amelyek a felügyelet szerint a brókercég volt ügyfeleinek pénzmosás-gyanús tranzakcióit végezték. Szász Károly, a PSZÁF elnöke szerint a K and H Equities volt ügyfélkörébe tartozó két szíriai férfi a brókercég botránya kapcsán felderített off-shore cégek számlájáról átutalt 6,2 milliárd forintot vett fel az az Inter-Európa Bank Rt.-n keresztül, de a kétes ügyletekben érintett az OTP Bank Rt. és a Magyarországi Volksbank Rt. is. Mindhárom pénzintézet visszautasította a vádakat, a feljelentést viszont az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a K and H botrány nyomozásához csatolta. „Ez az ügy közvetve komoly károkat okozhat a magyar bankszektornak, hiszen a bankok legfőbb értéke a jó hírnév és a bizalom” – kommentálta a fejleményeket a hvg.hu-nak Polgárdy Judit, a Magyar Bankszövetség főmunkatársa, akinek tapasztalatai szerint a hazai bankok célja az, hogy teljes egészében eleget tegyenek törvényi kötelezettségeinek.
Magyarországon 1994 óta létezik a pénzmosás megakadályozását és visszaszorítását célzó törvény, amely kötelezi a pénzintézeteket, hogy hivatalosan azonosítsák ügyfeleiket abban az esetben, ha az általuk kezdeményezett tranzakció értéke meghaladja a kétmillió forintot. A bankok azonban más esetben is felhívhatják a rendőrség figyelmét a gyanús ügyfelekre és ügyletekre. A nem a pénzintézeti szektorban dolgozó vállalkozások – például a könyvelő cégek, közjegyzők, ügyvédi irodák, ingatlan- és műtárgykereskedők, sőt a kaszinók is – viszont csak egy idén februárban elfogadott törvény alapján kötelesek külön figyelmet szentelni a pénzmosás-gyanús ügyleteknek. A június elején életbe lépett törvény célja, hogy - a terrorizmus finanszírozásának megakadályozását is elősegítve - útját állja a bűncselekményből származó pénzeknek a pénz- és tőkepiaci rendszeren, továbbá más, pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosásának. A pénzmosás fogalmát egyébként az 1994-es törvény sem határozza meg részletesebben.
A rendőrség egyre több, pénzmosás gyanújával kapcsolatos bejelentést kap és több ezer, nem a pénzintézeti szektorban működő intézmény juttatta már el az ORFK-hoz saját pénzmosás-ellenes szabályzatát - számolt be korábban Molnár Csaba, a rendőr-főkaptányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának osztályvezetője. Erre a júniusi törvény kötelezte őket, amely előírja, hogy a fenti intézmények alkossanak saját szabályokat a pénzmosás visszaszorítása érdekében, illetve jelentsék a rendőrségnek a pénzmosás-gyanús tranzakciókat. A törvény által érintett intézmények egyébként 90 napos haladékot kaptak a házon belüli szabályzatok megalkotására.
„A júniusi törvény szigorítja a bankok kötelezettségeit is, de alapjában véve az 1994-es törvény is elégséges védelmet nyújthatott volna” – mondta a hvg.hu-nak Daróczi Ottó, az Oppenheim és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer ügyvédi iroda csoportvezető ügyvéde. Szerinte a kulcskérdés a létező jogszabályok betartatása és ellenőrzése, és Daróczi állítja, hogy a rendőrség nincs felkészülve a bonyolult pénzügyi ügyek felgöngyölítésére, főleg ha a vizsgálandó bejelentések száma is emelkedik. A pénzmosási ügyekben a PSZÁF-nak kellene erőteljesebben fellépni - véli Daróczi -, mert a felügyelet rendelkezik az esetek felderítéséhez szükséges magas szintű szakértelemmel.
A PSZÁF-nak azonban – több korábbi kezdeményezés ellenére - nincs nyomozati jogköre, és ezért a gyanús ügyek felderítésében együttműködik a rendőrséggel. Legutóbb Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke javasolta, hogy bővítsék ki a PSZÁF engedélyeit a nyomozati tevékenységekre is. Ahogy az a K and H botrány során kiderült, a PSZÁF vizsgálatait csak a vizsgált pénzintézet által rendelkezésre bocsátott dokumetumok alapján végezheti el, a bankoknál és brókercégeknél végzett kihelyezett vizsgálatok időpontját pedig a felügyelet általában előre közli. Az viszont, hogy mely intézményeknél kezdeményez rendkívüli vizsgálatot, a pénzügyi élet számos szereplője szerint az utóbbi években szubjektív döntések eredménye volt. A legtöbbet emlegetett példa a PSZÁF korábbi vizsgálatsorozata a CIB Bank Rt.-nél, amelyet a piac a Szász Károly és Zdeborsky György, a CIB korábbi vezérigazgatója közötti személyes ellentéttel magyarázott.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Mutatunk öt számot, ha ön is ezekre gondolt, most nagyon örülhet

Mutatunk öt számot, ha ön is ezekre gondolt, most nagyon örülhet

Kiszámolták, melyik az olcsóbb: az agglomerációból ingázni Budapestre vagy a fővárosban lakást venni

Kiszámolták, melyik az olcsóbb: az agglomerációból ingázni Budapestre vagy a fővárosban lakást venni

Nagyon rossz koronavírus-adatok jöttek Csehországból

Nagyon rossz koronavírus-adatok jöttek Csehországból