A Citigroup más csődök, például az amerikai Enron vagy a Dynegy esetében komplex pénzügyi segélyezési eszközökkel igyekezett a bajba jutott vállalatok megmentésére, az úgynevezett fekete lyuk, más néven a hiányfinanszírozási módszerével.



Enrico Bondi, a Parmalat megmentésének első számú felelőse a hét végén kijelentette, hogy most a hitelező bankokhoz fordulnak áthidaló pénzügyi segítségért. A Parmalat fő finanszírozóitól, elsősorban az olasz Capitalia, Intesa és Sao Paolo IMI bankoktól azt kérné, hogy folyósítsanak egy 50 és 100 millió euró közötti támogatást, mert ez a folyó fizetések, például a bérek fizetésének teljesítéséhez szükséges.



Elsősorban amerikai bankok, továbbá a milánói ügyészség és az amerikai tőzsdefelügyelet együttesen próbálja kideríteni, mennyi pénze is van ez idő szerint a Parmalatnak. A mérlegében egyelőre mintegy 4 milliárd eurós hiányt állapítottak meg, de hogy igazából mennyi pénz hiányzik az olasz óriásvállalattól, az még megválaszolhatatlan. Emellett van a 6 milliárd euróra becsült adósság.



A Parmalat 1997. óta összesen 7,8 milliárd euró értékben bocsátott ki kötvényeket, s ezen fizetési ígérvények 80 százaléka nem olasz pénzintézeteknél lehet. A kötvényekből másfél milliárd dollárnyi amerikai befektetők kezében van (főleg a nagy befektetési bankoknál), míg becslések szerint Olaszországban 70 ezren birtokolnak ilyen értékpapírokat, a részvényesek száma pedig 40 ezer.



Az Il Sole 24 Ore című olasz lap szerint a spanyol Santander Central Hispano és a német Deutsche Banknál is megkezdik a Parmalat érdekeltségekkel fennálló kapcsolataik szövevényes szálainak kiderítését. (MTI)