A múlt héten még sokan úgy látták, hogy a forint hetek óta tartó arra kényszerítheti a jegybankot, hogy már a Monetáris Tanács első augusztusi ülésén 25 bázisponttal csökkentse az irányadó 11,50 százalékos jegybanki alapkamatot, az augusztus 16-ai ülésen pedig akár 50 bázispontos kamatcsökkentés sem lett volna meglepő - mondta Barcza György, az ING elemzője.

Az MNB mindent összevetve meglehetősen kellemetlen helyzetbe manőverezte magát, állapítja meg az ING elemzése. A központi bank egyrészt függetlenségét hangoztatja az egyre gyakoribb kormánypárti kritikák közepette, ugyanakkor a forint mostani ereje egyre inkább indokolna egy kamatvágást. Amennyiben a kormány és a jegybank közötti feszültségek ismét kiéleződnének - amire több jel utal - akkor a múlt év eleji sávszél elleni támadáshoz hasonló helyzet is kialakulhat, ennek pedig [rövid távon] a tavalyi három forintpiaci "válság"-hoz hasonló következményei lehetnek.

Az MNB május óta azért nem csökkentette tovább az alapkamatot, mert elemzéseiben a szakértők többségénél lényegesen borúlátóbban ítélte meg a tervezett államháztartási hiány tarthatóságát, és a fizetési mérleg hiányának csökkenést is lassúnak tartotta. A kamatdöntések elhalasztása miatt a kamatvágásokra spekuláló befektetők távoztak a piacról, ezért a jegybank most önmagának mondana ellent, ha az őszre várt kamatcsökkentések előtt, kamatot vágna.

Először rosszabb lesz, mielőtt jobb lenne

A jegybank azért is kutyaszorítóba került, mert a jelenlegi magas kamatszint mellett egy közeli kamatvágás rövid távon nemhogy gyengíti, de inkább erősíti a forintot. A magyar valutát gyengítő hatása csupán 9 százalékos kamatok körül kezdenének érződni – vélekednek kereskedők. Az idén várható 10-11 százalékos kamat elegendő felárat tartalmaz ahhoz, hogy az amerikai és az uniós országok, valamint a magyar kamatok különbözetére játszó carry-tradereknek érdemes legyen euróban hitelt felvenni, majd eurójukat forintra váltani, és azt rövid lejáratú magyar államkötvényekbe fektetni. A kamatcsökkentések az ő kötvényportfolióikat felértékelik, ezért a közelgő kamatvágásnak már a híre is elég ahhoz, hogy egyre többen jöjjenek be a magyar piacra, forintvásárlásaik pedig átmenetileg erősítik a magyar valutát. Ha a jegybank túl gyorsan vág kamatot, akkor a kívánatosabbnál alacsonyabbra kerülhet a kamatszint, ha viszont túl lassan, akkor sok ilyen rövidtávú spekulatív pozíció épül ki (beáramlik a forró pénz). Amikor pedig a rövidtávú befektetők végül eladják kötvényeiket és forintjukat euróért, majd viszonylag egyszerre kivonulnak, a forint árfolyama a túlkínálat miatt a mélybe zuhanhat – mondta a hvg.hu-nak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő igazgatója.

A csütörtökig tartó forinterősödés mögött a növekvő működőtőke-beáramlás, a bankok lakáshitelezésre felvett devizahiteleinek forintra konvertálása, valamint a privatizációs bevételek állnak – vélekedik Samu János, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője.

A forint június vége óta tapasztalható erősödését a Monetáris Tanács kamatemelésének lehetősége válthatta ki.

Mivel a magyar bankok nagy része, az OTP-t kivéve, általában a bankközi piacról egynapos (overnight) hitelekkel finanszírozza hitelezéseit, a számlájukon lévő ki nem helyezett „fölösleges” pénzt pedig keddenként az aukción kéthetes jegybanki betétbe (repo) helyezik el – mondta a hvg.hu-nak Szabó Zoltán, az Erste Befektetési Rt. kereskedője. A Monetáris Tanács hétfői ülését megelőző hét keddjén a bankok összes lehetséges szabad pénzüket a kéthetes jegybanki betétbe, arra készülve, hogy ha a jegybank esetleg kamatot vág hétfőn, ők még egy hétig élvezhetik a magasabb kamat áldásait és ezzel szép „mellékkeresetre” tehetnek szert. Mivel erről a lehetőségről kevés piaci szereplő akart lemaradni, senkinek sem volt szabad pénze, az egynapos (overnight) kamatok a magasba szöktek, 12 százalék felett voltak, a forint pedig szépen erősödött.

Ugyanilyen okból, újabb forinterősödést hozhat az augusztus 16-ai Monetáris Tanácsi ülés közeledte is, amelyen még nagyobb eséllyel lehet 25-50 pontos jegybanki kamatcsökkentésre számítani – teszik hozzá szakértők.

Makroadatok után kijózanodás

A magas kamat igen jól jött a rövid távra befektető spekulánsoknak is, akik az elmúlt időszakban shortolták az eurót, vagyis euróban hitelt vettek fel, abból forintot vásároltak 250 feletti forint/eurós árfolyamokon, majd azt befektették rövid betétekbe a magyar bankközi piacon. A múlt hét csütörtökén megmászott 246,50 forintos árfolyamcsúcs idejére már olyan szép árfolyamnyereségre tettek szert a 246-247 forint/euróra erősödő magyar valután az elért kamatnyereség mellé, hogy megérte nekik eladni a forintot és besöpörni a profitot, ezért gyengülhetett a magyar fizetőeszköz a múlt hét végén – mondta Rajna Gábor, a K&H Bank kereskedője. Ehhez járult hozzá a hét végén kezdődő mini-kormányválság, amely hétfőn érte el csúcspontját, és a befektetőket kissé elbizonytalanítva tovább gyengítette a forintot.

A forinterősödés azonban nem lesz tartós, véli Rajnai. A költségvetési hiánynak a GDP-hez viszonyított 4,6 százalékos szintje nem lesz tartható, sőt még az elemzői várakozásokban szereplő 5-5,2 százalék sem. Ez leghamarabb akkor fog tudatosulni, amikor az idei költségvetési hiány néhány héten belül stabilan túllépi az egész évre tervezett deficit 100 százalékát. Ez legkésőbb az augusztusi adatok szeptemberi nyilvánosságra kerülésekor várható. Ha a lakosság továbbra is nettó hitelfelvevő pozícióban marad, akkor a forint először 255-257 forint/euró, év végére pedig 260 körüli szinteken stabilizálódhat – mondta Rajnai. Mindez azonban rossz hír, a tavaly év végi forintgyengülés azt mutatta, hogy a reálgazdaságnak kifejezetten jót tett a gyengébb forint, természetesen a jelenleginél sokkal alacsonyabb kamatszint mellett, ezért most kéne vágni, amíg ezt az árfolyam is lehetővé teszi - vélekednek a szakértők.