Donald Trump második elnöki ciklusa és az Egyesült Államok újbóli kilépése a párizsi klímaegyezményből jelentős kihívások elé állítja a globális dekarbonizációs törekvéseket. Viszont Európának ez inkább lehetőséget rejt, amit mielőbb fel kellene ismerni – hívja fel a figyelmet energetikai szakértő szerzőnk, Borbély Ede. Vélemény.
A kínai multi Magyarországon alkatrészeket gyárt és kutatás-fejlesztési részleget működtet, most fióktelepet is létrehozott.
Ideális esetben, ha sikerül minden engedélyt megszerezni, már nyáron többségi tulajdonosa lehet az MVM az E.On romániai leányának. Orosz gázt Romániába szállítani költséges volna, mikor az országnak bőven van saját kitermelése, így ilyesmi nem várható nagy mennyiségben.
Ráolvasással próbálja erősíteni Orbán Viktor a középosztályba tartozókban azt az érzetet, hogy még mindig jobb nekik, mint nyugati „osztály”-társaiknak. A tények mást mutatnak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint egy január végi megállapodás hatással volt a teljes január havi üzemanyagárakra.
A magyarországi ortodox egyház alá tették át a csehországi Karlovy Varyban lévő minden vagyont, nehogy Csehország be tudja fagyasztani a háborúpárti orosz egyház vagyonát.
Tiborcz István cégcsoportja tagadja, hogy illegális szerencsejáték zajlott volna a klubjában. A miniszterelnök veje „reméli”, ugyanitt tartana, ha nem a miniszterelnök lenne az apósa. Kapott állami hiteleket és adókedvezményeket, de szerinte ez normális.
A nyertes mind az öt fő számot és mindkét Joker nyerőszámot eltalálta a brit EuroMillions lottón, ezzel 83,5 millió fonttal (40,5 milliárd forinttal) lett gazdagabb, ami minden idők 23. legnagyobb nyereménye.
A főpolgármester szerint bár nagy győzelmet arattak, a háború még nem dőlt el.
Ezzel pedig jelentősen nőtt az ukrán légierő ütőereje.
Egyre több a fenntarthatósági vezetői titulus Észak-Amerikában és Európában, a tőzsdén szereplő cégek szinte mindegyike kinevezett már „zöld főnököt”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindegyikük komoly befolyással bír a vállalat életére, miközben még a pontos feladatkörük sem alakult ki.
A XV. kerületi önkormányzat kezdeményezi a fővárosnál annak a lápnak a helyi védettségét, amelyet gátat építő hódok állítottak helyre az M0-ásnál. A hódgát és a láp ugyanis veszélybe került, mert a felduzzasztott víz zavarja a közútkezelő egyik műtárgyának működését.
A beruházás 800 milliárd forintba kerül.
Két éve csökken a magyar ipari kibocsátás, ilyesmire 2001 óta egyszer sem volt példa. A ludas elsősorban az autó- és az akkugyártás. A gazdasági minisztérium vádaskodva mutogat Németországra, pedig a kormány felelőssége, hogy az erőltetett akkuiparosítással nemhogy csökkentette volna, de növelte a nyugati függést. Idén újabb termelőkapacitások létesülnek, pedig a meglévőek is kihasználatlanok.
Csak lassan és akadozva pótlódott a tavalyi aszály után a talajok nedvességtartalma. A 90 napos csapadékmennyiség messze a sokéves átlag alatt van, a talajban is bőven lenne még helye a víznek, és a talajvízszint is méterekkel elmarad a megszokottól. A meteorológus szerint még semmi sincs veszve, hozhatnak elég esőt a következő hónapok, igaz, az elmúlt években többször is megtapasztalt száraz tavaszt sem zárhatjuk ki. Ha beüt az utóbbi, újabb aszályos évre készülhetünk.
A cél az, hogy kivédjék az Európát sújtó vámok kivetését, amivel az amerikai elnök megválasztása óta fenyegetőzik.
Az enyhítést már megalapozta egy múlt héten kiadott uniós stratégiai dokumentum, ami a klímacélok eléréséhez „technológiasemleges” megközelítést ajánl.
Donald Trump rendelete után a techóriás is törölte a különböző társadalmi csoportok képviseletéhez kötött munkaerő-felvételi céljait.
Nem biztos, hogy jók az USA-nak, de alapjaiban jogszerűek Donald Trump vámháborús rendeletei.
Az NGM a német recesszióval és politikai instabilitással magyarázza, hogy zsinórban második éve csökken a magyar ipari kibocsátás.
