Az Országház, Kossuth, Szűz Mária, esetleg a puli vagy a túró rudi? Még nem dőlt el, hogy milyen motívumok kerülnek a magyar euróérmékre, a közös valuta magyarországi bevezetésének 2010-re halasztásával ugyanis a tervezési munkálatok is csúsznak. A kérdésben viszont már most állást foglaltak a tervezők, illetve szavaztak a hvg.hu olvasói is.

A kormány tervei szerint az eurót leghamarabb 2010-ben vezethetik be Magyarországon. A magyar eurót várhatóan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Soroksáron felépülő új logisztikai központjában gyártja majd a jegybank tulajdonában álló Magyar Pénzverő Rt. (igaz, csak az érméket, az euróbankjegyeket ugyanis részben a költségek miatt valószínűleg külföldön gyártják majd).

© Európai Bizottság
Korábban a kormány még 2010 előtt bevezette volna az eurót, ám a gazdasági realitás közbeszólt, a céldátumot pedig két évvel elhalasztották. Az előkészítő munkákat ennek megfelelően átmenetileg felfüggesztették, az érmék előállítását és forgalomba kerülését felügyelő MNB pedig letett arról a korábbi tervéről, hogy 2004-ben kihirdesse az eurómotí-vumokra vonatkozó tervezői pályázatot.

Pedig az európai pénz magyarországi népszerűsítése ekkor már javában folyt: a Pénzügyminisztérium 2002-ben iskolai pályázatot hirdetett a témában, és elkészültek az első nem hivatalos felmérések is arról, hogy a magyarok többsége mit látna szívesen az érméken (az eredményeket lásd később).

Kész tervek kellenek 2008-ra

A jegybank tájékoztatása szerint a magyar eurómotívumok kiválasztása még nem időszerű, bár 2008-ra készen kellene lenni a tervekkel, hogy 2009-ben megindulhasson a gyártás, és 2010-ben már a pénztárcánkban hordhassuk a magyar eurót.

Az MNB szeretne számos hazai tudományos és kulturális szervezetet, többek között a Magyar Tudományos Akadémiát is bevonni a leendő döntés előkészítésébe – mondta a hvg.hu-nak Missura Gábor, a jegybank szóvivője. Az MNB szerint legvalószínűbb egy bizottság, vagy zsűri alakítása, amelyben helyet kapnának pénzügyi szakemberek, tudósok, művészek, közéleti személyiségek.

„Ezeknek az érméknek valamilyen eszmeiséget kell megjeleníteniük” – mondta Missura, aki szerint az 1990-es évek közepén forgalomba került új forintbankjegyek motívumai is hasonló megegyezés eredményeként születtek meg. „A leendő magyar euróérmék Magyarország imázsát is alakítják majd külföldön” – tette hozzá a szóvivő.
 

Az észtek telefonon szavaztak
© Eesti Pank
Az új tagállamok közül Észtországban már döntöttek is a leendő  motívumokról: karácsony előtt egy hetük volt az észteknek arra, hogy telefonon szavazzanak a korábban 10 legjobbnak ítélt terv közül a nekik leginkább tetszőre.

Az euró bevezetését 2007-re tervező balti országban több mint 45 ezren szavaztak, és a voksok 27 százalékának elnyerésével végül Lembit Lőhmus országkontúrt ábrázoló tervei valósulhatnak meg.













A bankjegyekről már döntöttek (Oldaltörés)

© Európai Bizottság
Az EU szabályai szerint a Magyarországon használatba kerülő 5-500 eurós címletű euróbankjegyeken ugyanazoknak - a Robert Kalina osztrák tervező által 1996-ban kidolgozott - motívumoknak kell majd szerepelniük, amelyek az összes új és régi EU-tagállam bankjegyein is szerepelnek.

A hidakat, kapukat, ablakokat, illetve az európai stíluskorszakokat ábrázoló terveket annak idején 44 pályázat közül az Európai Központi Bank (EKB) elődje, az Európai Monetáris Intézet (EMI) választotta ki. A döntést egy marketing- és dizájnszakemberekből álló 14 fős zsűri véleménye, illetve egy, az akkori tagállamokban elvégzett közvéleménykutatás eredményei alapján hozták meg.

A 12 tagországban 2002 januárjában bevezetett euróbankjegyeken szereplő terveknél kínosan ügyeltek arra, hogy az ábrák egy tagállam valós építményeire se emlékeztessenek, és így ne érhesse elfogultság vádja az EU-t. Ugyancsak érzékeny döntés volt, hogy lemaradhatnak-e bizonyos apró szigetek a bankjegyeken szereplő Európa-térképről: végül a nyomdai lehetőségek figyelembevételével csak a 400 négyzetkilométernél nagyobb szigetek kerülhettek fel a pénzekre.

A bankjegyekhez hasonlóan ugyanaz a dizájn az összes használatban lévő euróérme „írás” oldalán is. A nyolc címletben létező - 1,2,5,10 és 20 eurócentes és 1, illetve 2 eurós – érméken az értéktől függően háromféle minta látható, amelyek kis eltéréssel a 2004-es bővítés előtti tagországokat, illetve Európát ábrázolják. Tervezőjük a belga Luc Luycx volt.

Mozart, a tölgy, és a magvető

© Európai Bizottság
Az euróérmék „fej” oldalának díszítésében azonban a tagállamok már szabad kezet kapnak. A magyarok kezében talán legtöbbször megforduló osztrák euróérméken Mozart, és bécsi építmények – többek között a Stephansdom és a Belvedere-palota szerepel, illetve a kisebb címletű érméken alpesi növényeket láthatunk.

A németeknél a függetlenséget jelképező sas, a Brandenburgi kapu, és a tölgyág szerepel az érméken, a franciáknál pedig egy fa és a magvető alakja domborodik a pénzeken.

A gyűjtők a keresedelmi használatból kivont finn egy- és kétcenteseken kívül a vatikáni, San Marinó-i és monacói érmeket, valamint a nemzeti jegybankok által kínált egyedi kiadású pénzérméket keresik a leginkább.

Szavazzon Ön is! (Oldaltörés)

Magyar euró: ez is hungarikum?

© sulinet.hu
A tervezők és az érmeszakemberek az előző években amellett tették le a voksukat, hogy valamilyen hazai történelmi személy, vagy prominens magyar épület szerepeljen a hazai euróérméken. Az Éremművészeti Intézet három évvel ezelőtti pályázatára több száz terv és vázlat érkezett, amelyek közül a legtöbb Kossuth Lajos, Szent István, a budapesti Lánchíd, illetve a Szabadság szobor képét helyezné a magyar érmékre. De számos tervező, illetve érdeklődő Szűz Máriát, mint Magyarország védőszentjét is szívesen látná a hazai kiadású eurón.

© Magyar Nem-zeti Bank
A mitológiai csodaszarvas szerepel azokon az emlékérméken, amelyeket Magyarország uniós csatlakozása alkalmából az MNB 2004 áprilisában bocsátott ki. Az 50 ezer forint névértékű aranyérmen átszökken az EU-t jelképező 12 csillagból álló koszorún, az 5 ezer forintos ezüstérmen pedig gótikus ablaksor mögött áll.

A „hagyományos” szimbólumokra érkezett a legtöbb voks a hvg.hu reprezentatívnak nem nevezhető szavazásában is. Arra a kérdésre, hogy a felsorolt nyolc motívum közül melyik szerepeljen a magyar egyeuróson, a legtöbben eddig az Országházat jelölték meg. A szavazatok közel 20 százalékával azonban a túró rudi került a második helyre, amelyet – ugyan a külföldiek állítólag kifejezetten utálják –mégis sokan látnának szívesen az egyeurós érmén.

Szintén sokak szívének kedves egy igazi magyar kutyafajta, a puli, amelyet korábban többek között a majd tíz éve elvetett magyarországi világkiállítás kabalájának is megválasztottak. A hungarikumok közül a hvg.hu olvasói viszont nem reklámoznák az eurón a téliszalámit és a nemrég aflatoxinnal és országos botránnyal sújtott paprikát sem.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
eurohirek.hu Gazdaság

Hamis euró: melyek az árulkodó jelek?

Az Európai Központi Bank (EKB) hivatalos követelményjegyzéket, egyfajta módszertani útmutatót tett közzé a hamis euróbankjegyek felismerésére, valamint a bankjegyek forgalomképességének megállapítására a hitelintézetek, és az egyéb, üzletszerű készpénzkezelési tevékenységet folytatók számára.

Gazdaság

Fitch: euró Magyarországon 2010 után

A Fitch Ratings szerint Magyarország csatlakozása az euróövezethez áthúzódhat 2010 utánra, miközben Szlovéniát és a balti államokat küladósi besorolásuk alapján felminősítette Európa legnagyobb hitelminősítője.

Gazdaság

Belgium lemond az 1 és 2 eurócentesekről

Belgiumban a jövő évtől leállítják az egy és két eurócentesek gyártását. A belga pénzügyminiszter azzal indokolta a lépést, hogy az érmék névértékéhez képest előállítási költségük túl magas.

Gazdaság

Reuters: csökkent az euró 2010-es bevezetésének esélye

A Reuters szeptemberi felmérése szerint az elemzők hitelesnek tartják a kormány megemelt hiányprognózisát, de a konszenzus az államháztartás idei GDP-arányos deficitjét a prognózis felső határára, 5,3 százalékra teszi, ami a kormány szerint a pesszimista változat.

MTI Gazdaság

Leült a lelkesedés az euró iránt

Nem szolgálná érdeküket, ha most az euró-övezetben lennének - idézi Katinka Baryscht, a Center for European Reform londoni kutatóintézet vezető közgazdászát a The New York Times, utalva arra, hogy az euró túl erős az exportorientált gazdaságot felmutató új tagok számára.

Gazdaság

Euróra érettek leszünk 2008-ra?

Veres János, a miniszterelnöki hivatali politikai államtitkára szerint 2008-ra Magyarország teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti feltételeket.

Varga Mihály: Legalább két fokozattal kellett volna felminősíteni Magyarországot

Varga Mihály: Legalább két fokozattal kellett volna felminősíteni Magyarországot

India nagyon megbüntetné Pakisztánt

India nagyon megbüntetné Pakisztánt

A japánok sem ússzák meg óriási drágulás nélkül az olimpiarendezést

A japánok sem ússzák meg óriási drágulás nélkül az olimpiarendezést

Rákbetegségéről vallott Grecsó Krisztián

Rákbetegségéről vallott Grecsó Krisztián

Videó a pénteken megszökött rab egy korábbi bankrablási kísérletéről

Videó a pénteken megszökött rab egy korábbi bankrablási kísérletéről

Szerver vagy felhő? – Nem könnyű kérdés, de segítünk!

Szerver vagy felhő? – Nem könnyű kérdés, de segítünk!