A gazdasági növekedést termelési oldalról 2003 első negyedéve óta először ismét a szolgáltatások ágazatai, azon belül is a szállítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménynövekedése húzta. A GDP felhasználási oldalán legdinamikusabban továbbra is a termékek és szolgáltatások kivitele nőtt. A bruttó felhalmozás és a háztartások fogyasztásának növekedése alatta maradt a GDP növekedési ütemének.

A magyar gazdaság teljesítményének változása követi a világgazdaság tendenciáját, amit 2003 közepétől az élénk, bár kissé lassuló növekedés jellemez. Ugyanakkor a magyar GDP növekedési üteme továbbra is jelentősen (az első negyedévben 2 százalékponttal) meghaladja az Európai Unióét.

Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 1,5%-kal növekedett az első negyedévben. A mezőgazdaság teljesítménye – a tavalyi rekordévet követően – az első negyedévben 14%-kal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában, többek között a magas bázis és a kedvezőtlen időjárás következtében. Az ipar hozzáadott értéke a árutermelő ágazatok GDP növekedésével megegyező mértékben, 1,5%-kal emelkedett. Az ipari ágazatokon belül legnagyobb mértékben a gépipar hozzáadott értéke nõtt – a villamos-, gép- és mûszergyártás, valamint a jármûgyártás teljesítménybõvülése következtében. Az építõipar 12%-os növekedést mutatott, melyben a legnagyobb szerepet az úthálózatok fejlesztése játszotta, míg az épületek építése az elõbbinél enyhébb növekedési ütemet mutatott.

A szolgáltatások ágazatainak bruttó hozzáadott értéke 2005 I. negyedévében 3,6%-kal emelkedett. A szolgáltatások teljesítménye tehát az árutermelõ ágazatokénál gyorsabb ütemben bõvült, ami egy-két éve tartó tendencia megfordulását jelezheti. A szolgáltatásokon belül a szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ág hozzáadott érték növekedése (9,2%) haladta meg számottevõen a GDP növekedési ütemét, elsõsorban a közúti és légi szállítás, valamint a távközlés teljesítményének bõvülése következtében. Jelentõs GDP-növekedés következett be az elsõ negyedévben a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágban, ahol a 2002-2003-as visszaesést követõen már 2004-ben is enyhe növekedés mutatkozott. A visszaesõ jármû- és üzemanyag-forgalom kihatott a kereskedelem és javítás nemzetgazdasági ág teljesítményére, így összességében a kereskedelem, javítás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatai 3,4%-kal bõvültek az elõzõ év azonos negyedévéhez viszonyítva.

A bruttó hazai termék felhasználási oldalán a növekedés motorja már második negyedéve a termékek és szolgáltatások kivitele (ezen belül elsõsorban a termékeké), amely a felülvizsgált adatok alapján már hatodik negyedéve gyorsabban bõvült, mint a behozatal. Mindeközben a bõvülés üteme egyszámjegyûvé mérséklõdött mind a kivitel (6,2%), mind a behozatal (4,8%) tekintetében.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás bõvülése 2004. IV. negyedévben megtorpant, de 2005. I. negyedévben újra növekedésnek indult (6,8%). Mindez a bruttó felhalmozás alakulására is hatással volt, ami az I. negyedévben 0,8%-os növekedést mutatott.

A háztartások fogyasztása növekedésének további mérséklõdése megállt. A háztartások fogyasztási kiadása az I. negyedévben az elõzõ negyedévhez hasonlóan a GDP növekedésénél kisebb mértékben, 2,0%-kal bõvült. A háztartások végsõ fogyasztása – a kormányzattól és a háztartásokat segítõ nonprofit intézményektõl származó természetbeni társadalmi juttatásokat is figyelembe véve – 2,2%-kal lett több az I. negyedévben, mely ütem ugyancsak elmarad a GDP növekedésétõl.

A végső fogyasztás az I. negyedévben 2,0%-kal nõtt a közösségi fogyasztás 0,4%-os bõvülése mellett.

Az előző negyedévhez képest mért szezonálisan kiigazított adatok3 szerint 2005 I. negyedévében a gazdasági növekedés 0,7% volt. A termelési oldalon az építõipar 3,7%-os és a szállítás, raktározás, posta és távközlés 2,6%-os növekedése volt a legjelentõsebb. A háztartások fogyasztási kiadása 0,6%-kal nõtt. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 1,1%-kal növekedtek az elõzõ negyedévhez képest. Így a háztartások tényleges fogyasztása 0,9%-kal bõvült. A közösségi fogyasztás 1,3%-os emelkedése mellett a végsõ fogyasztás 0,9%-kal gyarapodott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 12,6%-kal nõtt, míg a bruttó felhalmozás 9,9%-kal emelkedett. A belföldi felhasználás mindezek következtében 3,0%-kal bõvült, míg az export 1,0%-kal nõtt, az import 1,1%-os növekedése mellett.