szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Monetáris Tanács 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot július 19-i hatállyal hétfői ülésén. Az elemzők illetve a piaci szereplők többsége erre számított.

Járai: kedvező nemzetközi környezet

Járai Zsigmond, az MNB elnöke szerint a stabilan kedvező nemzetközi befektetői környezet tette lehetővé a jegybanki alapkamat csökkentését.

"Már lassan egy éve nagyon kedvező a befektetői környezet, a mostani kockázati felár, amelyet a befektetők a térségtől elvárnak, jelenleg a legalacsonyabb szinten áll, de valószínűleg ez nem lesz mindig így" - mondta Járai.

A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a maginfláció alacsony volt júniusban, a fogyasztói árak emelkedése azonban a hatodik hónapban a vártnál magasabb szintet ért el.

Emiatt a döntés meghozatalában döntően a nemzetközi tényezők játszottak szerepet, az ország gazdaságát tekintve a makrofundamentumokban sem következett be lényeges változás - mondta Járai.

A Monetáris Tanács legutóbb június 21-i hatállyal csökkentette az alapkamatot 25 bázisponttal 7,00 százalékra. Az idén korábban ötször mérsékelte a kamatot: januárban 50 bázisponttal 9,0 százalékra, februárban 75 bázisponttal 8,25 százalékra, márciusban 50 bázisponttal 7,75 százalékra, áprilisban 25 bázisponttal 7,5 százalékra, májusban pedig 25 bázisponttal 7,25 százalékra.

A hosszabb távú inflációs folyamatokat tükröző maginfláció az elmúlt időszakban csökkent, a második negyedévben 2,2 százalék, júniusban 1,9 százalék volt - közölte közleményében az MNB. Az alacsony maginflációhoz jelentős mértékben hozzájárult az iparcikkek körében tapasztalható árcsökkenés, mely az utolsó hónapokban már a nem tartós termékeket is jellemezte. A piaci szolgáltatások inflációja továbbra is mérsékeltnek tekinthető - állítja a jegybank.

Az alacsony inflációs környezet megszilárdulását támogatja a mérsékelt fogyasztásbővülés és a munkapiacon megfigyelhető létszám- és béralkalmazkodás. Ez azt jelzi, hogy az alacsony inflációs várakozások megszilárdultak - teszi hozzá az MNB.

A maginflációnál ugyanakkor lényegesen magasabb volt a fogyasztói árak emelkedése: a második negyedévben és júniusban egyaránt 3,8 százalék. A fogyasztóiár-index emelkedését a jegybank szerint elsősorban a maginfláción kívüli termékek okozták.

A rövidebb távú inflációs kilátásokra az elmúlt hónapokban nem elhanyagolható hatást gyakoroltak a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők, elsősorban az olaj- és a nyersélelmiszer-árak egyre tartósabbá váló emelkedése.

A jegybank szerint maradtak kockázatok (Oldaltörés)

A Monetáris Tanács megítélése szerint hosszabb távra előretekintve továbbra is számottevőek a magyar gazdaság egyensúlyi kockázatai.

A kockázatok csökkenésének alapfeltétele az olyan fiskális politika, amely biztosítja, hogy a jelentős bevételkiesést okozó adócsökkentési tervekkel a kiadási oldal is teljes mértékben összhangba kerüljön és teljesüljön a konvergencia programban vállalt fiskális konszolidáció - szól a közlemény.

A nemzetközi pénzügyi piacokon, ezen belül a kelet-közép-európai régióban továbbra is jelentős a kockázatvállalási hajlandóság, ami jelenleg ellensúlyozza a hazai fundamentumok kockázati megítélésre gyakorolt hatását.

E hatások eredőjeként az elmúlt időszakban a hazai árfolyamalakulást viszonylagos stabilitás jellemezte, a hozamok pedig csökkentek.

A Monetáris Tanács ismételten megerősíti, hogy a monetáris politika a jövőben is a tartós, az inflációt középtávon meghatározó folyamatokra reagál. Ennek megfelelően az adóintézkedésekből fakadó egyszeri, átmeneti hatásokat nem kívánja monetáris politikai lépésekkel ellensúlyozni - fejezi be a közlemény.

Elemzők szerint a Monetáris Tanács augusztusban tovább csökkenti a jelenleg 6,75 százalékra mérsékelt alapkamatot, amely az év végére akár 6,0-6,25 százalékra, a jövő év közepére pedig 5,5-6,0 százalékra eshet.
   
Mivel az év végi infláció mindenképpen a Magyar Nemzeti Bank által célként kitűzött 4,0 százalék alá kerül, s jövőre akár 2,0 százalékra is süllyedhet, a jegybank augusztusban tovább csökkentheti a kamatot - mondta Török Zoltán a Raiffeisen Bank vezető elemzője úgy vélekedett, az év végére 6,25 százalékra esik az alapkamat, és most már nem elképzelhetetlen a 6,0 százalékos kamatszint sem.
   
"Ha a gazdasági folyamatokat a most prognosztizálható, 12 hónapos lefolyás szerint nézzük, akkor a jövő év közepére 5,5 százalékos kamatszint valószínűsíthető" - fogalmazott Török. Ez a kamatcsökkenés nem jár feltétlenül együtt a forint árfolyamának komolyabb gyengülésével, mivel úgy tűnik, hogy befektetők szemében pozitív irányba változott meg a forint iránti bizalom, így tartós lehet a 250 forint körüli euró árfolyam - tette hozzá.
   
Ennél kissé gyengébb, 250-255 forintos euró árfolyamot prognosztizál a következő hónapokra Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő Rt. vezető elemzője ugyanakkor egyetért kollégájával a további, augusztusi kamatcsökkentés mértékében, mivel véleménye szerint júliusban 3,5 százalék alá kerülhet az infláció.   

A mostani döntés előtt már felerősödtek azok a vélemények, amelyek szerint akár 50 bázispontot is lefaraghat az alapkamatból a Monetáris Tanács, ami jelzi a piacon lévő hangulatot - tette hozzá. Az elemző az év végére 6,5 százalékos kamattal számol, "de a piaci helyzet akár 6,25 százalékos kamatot is indokolttá tehet".

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!