"Eszi, nem eszi, nem kap mást" - így jellemezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy múlt heti, XIII. kerületi fórumon a panelházakban lakók helyzetét, akik kénytelenek a távfűtésért évi 140 ezer forint körüli díjat fizetni. A választások előtt egy évvel a kormány lépést váltott: az eddigi, lakásonként több 100 ezer forintot is elérő önrész miatt nyögvenyelősen működő pályázati rendszer helyett a gyors megtérülésű, néhány 10 ezer forintért beszerezhető egyedi mérőeszközök beszerelésének szorgalmazásával próbál könnyíteni a 2002-es választásokon az MSZP-nek győzelmet hozó, 2,1 millió - az emlékezetes fideszes kiszólás szerint - "panelproli" helyzetén. Ám a százlépéses program eddigi bejelentéseinél már megszokott kapkodásban a múlt héten kihirdetett, "olcsóbb és biztonságosabb" lakótelepi életet ígérő intézkedésekből egyelőre csupán az új, Panel Plusz elnevezésű hitelprogram részletei ismertek, arról még nem született döntés, hogy a mérőeszközök felszerelését milyen konstrukcióban támogatják majd. Holott a szakértők egybehangzó véleménye szerint ez a legfontosabb.

Május végén Hiller István, az MSZP elnöke "kérte fel" nyilvánosan a kormányt, enyhítsen a lakótelepen élők gondjain. Ezt néhány héttel azt követően tette, hogy a miniszterelnök már megbízta Tóth József XIII. kerületi polgármestert a panelprogram - egészen a múlt heti bejelentésig titkos - előkészítésével. Szakértők szerint a kerületében nagy támogatásnak örvendő - 1998-ban a voksok 65, 2002-ben pedig 72 százalékát elért - szocialista polgármester személyével hitelesebbnek tűnhet az új program, mint ha az továbbra is az eddigi, nem túl sikeres pályázatok gazdájához, Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterhez kötődne. Gyurcsány pedig a múlt héten a XIII. kerületi Gyöngyösi úti lakótelepen, majd egy "pogácsás" lakossági fórumon hirdette meg az aktuális, életminőséget javító lépéseket, miután nagy csinnadrattával - megbotló idős nénit felsegítve, babakocsikba bekukkantva - végigvonult az angyalföldi panelek tövében.

Az elmúlt négy évben a 795 ezres panellakás-állományból mindössze 37 ezer felújításához vettek igénybe a lakók összesen 4,6 milliárd forint központi támogatást (lásd táblázatunkat). Talán ez a szerény rekonstrukciós hányad is hozzájárult ahhoz, hogy a kormány belátta, a húsz-harminc év alatt megtérülő beruházásokra nem szívesen vállalkoznak a panellakók. Ráadásul addig nincs is sok értelme a milliós külső hőszigeteléseknek és ablakcseréknek, amíg a fűtés szabályozhatóságát meg nem teremtik. "A program alfája és omegája az egyedi mérőeszközök beszerelése" - fogalmazott a HVG kérdésére Tóth József, hozzátéve, hogy a panelépületek lakóit érdekeltté kell tenni a kisebb fogyasztásban. A fűtés-korszerűsítés első lépéseként így minden radiátorra termosztatikus szelepet szerelnének, amellyel a lakástulajdonosok szabályozhatják a helyiségek hőmérsékletét, az egyes lakások tényleges fogyasztását pedig úgynevezett költségosztók felszerelésével mérnék. Mellesleg, éppen ezt az ötletet vetette el a gazdasági tárca a tavasszal elkészült új távhőtörvényben: bár két fideszes képviselő javasolta, mégsem tették kötelezővé a szolgáltatók számára, hogy legalább ott olvassák le és számlázzák ki a tényleges fogyasztást a lakásonként felszerelt mérőeszközök alapján, ahol már van ilyen (HVG, 2005. március 12.). Ráadásul egy 1993-as EU-direktíva elő is írja, hogy a fogyasztóknak lehetővé kell tenni a fűtésszabályozást.

HVG

Nemzetközi és hazai tapasztalatok szerint ezek az eszközök mintegy 20-25 százalékkal csökkentik a hőfelhasználást, így a 20-80 ezer forint családi ráfordítást igénylő beruházás három-öt éven belül megtérülhet. "Az a cél, hogy ne az ablakkilincs legyen a hőszabályozó" - egyszerűsítette le a korszerűsítés célját Podolák György, az MSZP-frakció energetikai munkabizottságának elnöke, aki a miniszterelnök megbízásából a panelprogramon belül a távfűtés korszerűsítésével kapcsolatos lépéseket készíti elő. Podolák egyébként úgy vélekedik: az egész panelfelújítást addig "felejtse el" a kormány, amíg fel nem szerelnek minden lakást egyedi szabályozóval és mérővel. Csakhogy arról még nem született döntés, milyen konstrukcióban finanszírozzák majd ezek beszerelését.

Az egyik javaslat szerint a beruházási költségekhez a távhőszolgáltatók is hozzájárulnának. Ám erről valószínűleg nehéz lesz meggyőzni az önkormányzati tulajdonban lévő, igencsak lobbierős, inkább a hőközpontok kialakítását, mintsem az egyedi mérést szorgalmazó távhőszolgáltatókat. "A felszerelés költségei is növelnék a távhő díját" - érvelt Sturdik Miklós, a Budapesti Távhőszolgáltató Rt. osztályvezetője. Marad az a megoldás, hogy a Panel Plusz program hiteleire a lakások egyéni fűtésszabályozását megvalósító lakóközösségek is pályázhatnak. "Az ilyen beruházások megtérülése az általuk elérhető energiamegtakarítás révén megfelelő mértékű és biztonságú ahhoz, hogy finanszírozásukba a bankok a lakásra terhelt jelzálog nélkül beszálljanak" - mondta a HVG-nek Solymosi Tamás, a CIB Bank Rt. energetikai projektek finanszírozásával foglalkozó vezető menedzsere.

A lakóközösségeknek és az önkormányzatoknak a Panel Plusz tervezete szerint a kereskedelmi bankok - a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 20 milliárd forintos refinanszírozásával - 15 éves futamidőre nyújtanak majd kedvezményes hitelt. Átlagos felújítási költséggel, lakásonként 1,2 millió forinttal számolva a fizetendő kamat havi 1900 forint, a hároméves türelmi időt követően a tőketörlesztés pedig 3300 forint, amit az elképzelések szerint már a korszerűsítés révén elért megtakarítások fedeznének. A szociálisan rászorulóknál a kamatfizetés terhét is átvállalná az állam: a szociális törvényben meghatározott lakásfenntartási támogatáshoz hasonlóan a havi 1900 forint kamattámogatásra az lesz jogosult, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az idén 24 700 forintos nyugdíjminimum 150 százalékát, illetve egyszemélyes háztartás esetén annak 200 százalékát, a lakásfenntartási költségei pedig a háztartás jövedelmének legalább 20 százalékát teszik ki.

Múlt heti angyalföldi fellépésén azt is megígérte a miniszterelnök, hogy a kormány megvizsgálja az erőművek és a szolgáltatók árképzését, jelenleg ugyanis a távfűtési tarifákban országszerte 50-60 százalékos különbségek is előfordulnak. "Az elmúlt hetekben a polgármesterekkel megegyeztünk, hogy a hőtermelőknek és -szolgáltatóknak legyen kötelező nyilvánosságra hozniuk az árképzésüket" - mondta Tóth József. Bár a fűtésszámlák csökkentését a kormány így "megúszhatja" néhány tízmilliárd forintból, hosszú távon azonban mégiscsak szükség lesz egy komplex lakótelep-felújítási programra, hogy megelőzze a panelek teljes leértékelődését - véli Hegedűs József, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója. Ám a kormány csak a későbbiekben, és javarészt EU-forrásból kívánja támogatni a civil szervezeteket a játszóterek, közösségi terek kialakításában, és közösségi pénzt kíván igénybe venni a lakótelepi rendőrségek létrehozásához is.

A lakótelepi életkörülmények javítása 1998 óta szerepel a politikai kampányokban. Először a Fidesz-kormány hirdetett meg pályázatot 2001-ben a Széchenyi-tervben az "iparosított technológiával készült" - azaz nemcsak panel-, hanem blokk-, alagútzsalus, öntött, vasbetonvázas és egyéb előre gyártott elemek felhasználásával épült - lakótelepek felújítására. 2003-ig a költségvetési előirányzat még nagyjából fedte az igényeket. A tavalyi 1,5 milliárd forintos keretet azonban Draskovics Tibor pénzügyminiszter megszorító intézkedéseivel az év közben 800 millió forintra csökkentette, így az idei, eredetileg 1,9 milliárd forintban megszabott összeg jelentős része elmegy a 2004-es keretet bőven meghaladó összegű pályázatokra. Az ideiekre megmaradt csekélyke forrást emiatt Kolber április elején további 6 milliárd forinttal fejelte meg - de már a jövő évi költségvetés terhére.

G. TÓTH ILDA