Nem változtatott a kamaton az EKB

Az Európai Központi Bank a jelenlegi 2,5 százalékos szinten hagyta csütörtöki kamatdöntő tanácskozásán az irányadó kamatokat, ami megfelelt a szakértői várakozásoknak. Az érdeklődés emiatt inkább az esetleg  májusi drágítás és a még későbbi hitelszigorítások mértéke iránt mutatkozik.

Az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet többször hangsúlyozta a közelmúltban, hogy a márciusi negyed százalékpontos drágítás után a bank nem tervez a Federal Reserve-hez hasonlóan folyamatos kamatemeléseket. Ami a májusi kilátásokat illeti, a Reuters által megkérdezett szakértők többsége azt várja, hogy a bank majd májusban drágít - 2,75 százalékra emeli a hitelek árát- , amit különben a piac már teljes mértékben beárazott. Az eurózónában a márciusi feldolgozóipari tevékenység öt éve óta nem volt ennyire erőteljes, javult a német üzleti bizalom is, ami erősíti a szakértők májusi kamatemelési várakozását.

A kamatdöntés bejelentése után csütörtökön Trichet az esetleges májusi kamatemelést firtató kérdéseket azzal hárította el, hogy az nem tükrözi az EKB tanácsában lévő "hangulatot".  Ezzel mintegy júniusra tolta ki a kamatokkal kapcsolatos újabb változtatás lehetséges időpontját - írták a jelentésekben.

A dollár/euró árfolyam azonnal reagált Trichet megjegyzésére: a dollár a nap elején még 1,23 dollár fölött járó euróval szemben határozottan erősödni kezdett, ennek mértéke hamarosan fél százalékot ért el, az euró a döntés után nem sokkal már 1,2232 dolláron volt.

Az eurózóna gazdaságnövekedési üteme 2 százalék körül mozog, a kamatszint viszont alig haladja meg az infláció ütemét. Az EKB ezt a túlságosan alacsony kamatszintet nem érzi megfelelőnek és "az inflációs várakozások felerősödésének kockázatát" is el akarja kerülni, ahogyan arra a bank kormányzótanácsának egyik tagja utalt. Ebből következtetnek többen arra, hogy az EKB a hitelszigorítási pályán marad, határozott jelzést azonban aligha fog adni a május után várható lépéseiről. Ennek főként az az oka, hogy az eurózónában a háztartási kiadások - amelyek a nemzeti termék növekedéséhez 57 százalékban járulnak hozzá - változatlanul gyengék, a bank tehát majd csak a hazai kereslet alakulására vonatkozó adatok ismeretében hozhat döntést.