© sxc.hu

Magyarországon kevesebb visszaélés történik bankkártyákkal, mint külföldön. A hvg.hu által megkérdezett bankok többségének tapasztalata szerint a kártyákkal elkövetett visszaélések száma rendkívül alacsony, kockázata pedig elhanyagolható mértékű az összes tranzakció számához és volumenéhez viszonyítva. A Magyar Nemzeti Bank friss tanulmányából kiderül, hogy a tavalyi első félévben összesen 170 millió forint kárt okoztak a csalók.

A károk háromnegyede az ellopott és hamisított kártyák használatából ered. Természetesen a banki szakértők azt hangsúlyozzák, hogy a visszaélések jelentős része a bankkártya-tulajdonos odafigyelésével megelőzhető. Azonban a pénzintézetek is egyre fejlettebb technológiával próbálják megakadályozni e bűncselekményeket.

PIN, sms, monitorozás

Valamennyi megkérdezett banknál igényelhető egy sms-szolgáltatás, mellyel figyelemmel kísérhetők a bankkártyákkal kapcsolatos tranzakciók. Az üzenetben általában szerepel a felvett pénzösszeg, a pénzfelvétel időpontja és helyszíne is. A Budapest Banknál emellett működik az InternetBank szolgáltatás is, melyekkel a kártyatulajdonosok nyomon követhetik a bankszámlán történő pénzmozgásokat. Lehetőség van arra is, hogy az ügyfelek az ATM-en keresztül megváltoztassák PIN-kódjukat egy általuk könnyen megjegyezhető számra, így csökken annak az esélye, hogy a kártya közelében tárolják a PIN-kódot. Ez utóbbi lehetőség az OTP Banknál is elérhető.

Az Erste Banknál kártyalimitek beállításával is megakadályozható a nagyobb összegű kár, illetve az Erste TeleBankon elérhető egy időzáras limitálási szolgáltatás is. A bank a tranzakciók folyamatos figyelemmel kísérésével is törekszik arra, hogy a visszaélés-gyanús tranzakciókat kiszűrje. A CIB Banknál a nap 24 órájában meg lehet változtatni a kártyalimitet. A K&H Bank, a CIB Bank és a Credigen is (az sms és a kártyalimit mellett) monitorozással, illetve a tulajdonosok kártyahasználati szokásainak elemzésével igyekszik kiküszöbölni a csalásokat. A CIB-nél gyanús tranzakciók esetén a bank munkatársai telefonon hívják fel a tulajdonost. Ezen kívül az ügyfeleknek arra is van lehetőségük, hogy a bankkártyát külön alszámlához kapcsolják, így a folyószámlán lévő összeg nem érhető el közvetlenül kártyával, csak az a pénz, amit előzőleg átvezettek az alszámlára.

© Kovalovszky Dániel

Az elmúlt években gyakran hallhattunk olyan esetekről, hogy a bankjegykiadó automatákra valamilyen előlapot vagy maszkot szereltek, így megszerezve a kártya adatait. Az adatlopások megakadályozására a pénzintézetek az utóbbi néhány hónapban átalakították az ATM-ek leolvasóit.


Az új leolvasók már nem folyamatosan húzzák be a bankkártyát, hanem rezegtetve, így a csalók rögzítőin kártyamásolásra alkalmatlan elektromágneses zaj keletkezik.

Ezen kívül a bankok kamerákat is elhelyeznek az automaták közelében, így figyelik az ATM-eknél a forgalmat (erre egyébként feliratban figyelmeztetnek). A Budapest Banknál a kártyabehelyező nyílás körüli részt egyedi formájúvá - nem egyenes felszínűvé - alakítják, ezzel nehezítik meg, hogy ügyfelek által nehezen észrevehető tárgyat ragasszanak fel. A kártyanyílás körül villogó fény is azt segíti elő, hogy a pénzfelvevő könnyebben meggyőződhessen arról, hogy a nyílás sértetlen. Egyes ATM-ek a bankkártya beadásakor, illetve a pénz kiadásakor csipogó hangjelzést adnak, figyelmeztetve a kártya elvételére. Ha meghatározott időn belül nem veszik el a kártyát, azt az automata visszahúzza, hogy megakadályozza a kártya illetéktelen kezekbe kerülését.

A pénzintézetek a biztonság növelése érdekében úgynevezett 24 órás zónákat is kialakítanak. Ezek általában a bankfiókok közelében vannak, és oda csak kártyával lehet bejutni. A Budapest Banknál ez azzal egészül ki, hogy a helységben egyszerre csak egy ügyfél tartózkodhat. A K&H Banknál az automaták mellett segélyhívó telefonokat helyeztek el, melyekkel a kártyatulajdonosok értesíthetik a bank erre specializálódott csoportját a leragasztásokról.

A csalásból eredő kárra vonatkozó kormányrendelet szerint, ha a kár nem a kártyabirtokos szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása miatt következett be, akkor a kárt csak 45 ezer forintig viseli a számlatulajdonos. A kártyatulajdonost terheli a felelősség, ha például az ügyfél a kártya mellett tartotta a PIN-kódot és azzal történt a visszaélés. Abban az esetben sem fizet a bank, ha felhívták a tulajdonos figyelmét, hogy gyanús műveletek történnek a kártyájával, ő azonban ennek ellenére sem kezdeményez letiltást. A CIB Bank tájékoztatása szerint a tiltás pillanatától minden felelősséget a bank vállal.

A K&H Banknál minden egyes visszaélést egyedileg vizsgálnak ki. A kártérítés a törvényi előírásoknak megfelelően történik, de a bank általában jóhiszeműen jár el, és a kellő körültekintéssel járó ügyfelek teljes kárát jóváírja a számlákon. Az OTP Banknál a PIN-kóddal történő visszaélésekért az ügyfél felel. A bank álláspontja szerint ugyanis a kódot feltörni szinte lehetetlen, így a tulajdonos felelőssége is felvethető.

A chipkártyák bevezetése nagyban javítaná a biztonságos pénzfelvételt, de a magyarországi bankok közül egyelőre csak kettőben kezdtek el ilyeneket kibocsátani. Ezeken a chip ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint a hagyományos kártyákon lévő mágneses szalag, de nehezebb hamisítani és megszerezni az adatokat.

Magyarországon elsőként a K&H Bank vezette be a chipkártyákat 2002 májusában; mára az itteni kártyák 93 százaléka chipes. Másodikként az OTP adott ki chipkártyákat 2005 januárjától. A banknál folyamatos az átállás, az új típusú kártyákon a chip ugyanazokat az információkat tartalmazza, mint a mágnescsík.

A többi banknál egyelőre csak mágnescsíkkal ellátott kártyák vannak, igaz, többnél is tervezik a chipes verzió bevezetését. Az Erste Bank például 2007-ben készül ilyen kártyákat kibocsátani. A Budapest Banknál 2008-ig egy chipes termék bevezetését tervezik, 2010-re pedig az összes kártyát lecserélik. A CIB Banknál is megtették az első lépéseket. A Credigentől azt a választ kaptuk, hogy a piaccal lépést tartva vezetnék be a chipkártyákat, de mivel szerintük a jelenlegi trendek nem errefelé tartanak, egyelőre nem tervezik a mágneskártyák lecserélését.

Felmerül a kérdés, hogy a biztonságon kívül mire jó még a chipkártya. Be lehetne vezetni például az elektronikus pénztárca funkciót. Az elektronikus pénztárca olyan bankkártya, melyben a chip tárol minden információt, így használatakor nem kell online kapcsolatot teremtenie a központi bankkal. Vagyis bárhol lehet fizetni vele. A tulajdonos feltölti egy bizonyos összeggel, és levásárolhatja azt. Az elektronikus pénztárca főleg kisösszegű vásárlásoknál kényelmes, nem kell ugyanis aprópénzt vinni magunkkal. Magyarországon azonban erre még várni kell, a bankok nem tervezik ennek bevezetését.