Tudjon meg mindent bankkártyája biztonságáról!

Hogyan akadályozzák meg a bankkártyacsalásokat? Az ügyfelet vagy a bankot terheli az okozott kár? Mikor vezetik be itthon a biztonságosabbnak tartott chipkártyákat? Lesz-e elektronikus pénztárcánk a jövőben? A hvg.hu összeállításában mindent megtudhat a bankkártyabiztonságról.

  • Dzindzisz Magdalena (hvg.hu) Dzindzisz Magdalena (hvg.hu)
Tudjon meg mindent bankkártyája biztonságáról!

© sxc.hu
Magyarországon kevesebb visszaélés történik bankkártyákkal, mint külföldön. A hvg.hu által megkérdezett bankok többségének tapasztalata szerint a kártyákkal elkövetett visszaélések száma rendkívül alacsony, kockázata pedig elhanyagolható mértékű az összes tranzakció számához és volumenéhez viszonyítva. A Magyar Nemzeti Bank friss tanulmányából kiderül, hogy a tavalyi első félévben összesen 170 millió forint kárt okoztak a csalók.

A károk háromnegyede az ellopott és hamisított kártyák használatából ered. Természetesen a banki szakértők azt hangsúlyozzák, hogy a visszaélések jelentős része a bankkártya-tulajdonos odafigyelésével megelőzhető. Azonban a pénzintézetek is egyre fejlettebb technológiával próbálják megakadályozni e bűncselekményeket.

PIN, sms, monitorozás

Valamennyi megkérdezett banknál igényelhető egy sms-szolgáltatás, mellyel figyelemmel kísérhetők a bankkártyákkal kapcsolatos tranzakciók. Az üzenetben általában szerepel a felvett pénzösszeg, a pénzfelvétel időpontja és helyszíne is. A Budapest Banknál emellett működik az InternetBank szolgáltatás is, melyekkel a kártyatulajdonosok nyomon követhetik a bankszámlán történő pénzmozgásokat. Lehetőség van arra is, hogy az ügyfelek az ATM-en keresztül megváltoztassák PIN-kódjukat egy általuk könnyen megjegyezhető számra, így csökken annak az esélye, hogy a kártya közelében tárolják a PIN-kódot. Ez utóbbi lehetőség az OTP Banknál is elérhető.

Az Erste Banknál kártyalimitek beállításával is megakadályozható a nagyobb összegű kár, illetve az Erste TeleBankon elérhető egy időzáras limitálási szolgáltatás is. A bank a tranzakciók folyamatos figyelemmel kísérésével is törekszik arra, hogy a visszaélés-gyanús tranzakciókat kiszűrje. A CIB Banknál a nap 24 órájában meg lehet változtatni a kártyalimitet. A K&H Bank, a CIB Bank és a Credigen is (az sms és a kártyalimit mellett) monitorozással, illetve a tulajdonosok kártyahasználati szokásainak elemzésével igyekszik kiküszöbölni a csalásokat. A CIB-nél gyanús tranzakciók esetén a bank munkatársai telefonon hívják fel a tulajdonost. Ezen kívül az ügyfeleknek arra is van lehetőségük, hogy a bankkártyát külön alszámlához kapcsolják, így a folyószámlán lévő összeg nem érhető el közvetlenül kártyával, csak az a pénz, amit előzőleg átvezettek az alszámlára.

Rezegtetés, kamerák, 24 órás zóna (Oldaltörés)

© Kovalovszky Dániel
Az elmúlt években gyakran hallhattunk olyan esetekről, hogy a bankjegykiadó automatákra valamilyen előlapot vagy maszkot szereltek, így megszerezve a kártya adatait. Az adatlopások megakadályozására a pénzintézetek az utóbbi néhány hónapban átalakították az ATM-ek leolvasóit.


Az új leolvasók már nem folyamatosan húzzák be a bankkártyát, hanem rezegtetve, így a csalók rögzítőin kártyamásolásra alkalmatlan elektromágneses zaj keletkezik.

Ezen kívül a bankok kamerákat is elhelyeznek az automaták közelében, így figyelik az ATM-eknél a forgalmat (erre egyébként feliratban figyelmeztetnek). A Budapest Banknál a kártyabehelyező nyílás körüli részt egyedi formájúvá - nem egyenes felszínűvé - alakítják, ezzel nehezítik meg, hogy ügyfelek által nehezen észrevehető tárgyat ragasszanak fel. A kártyanyílás körül villogó fény is azt segíti elő, hogy a pénzfelvevő könnyebben meggyőződhessen arról, hogy a nyílás sértetlen. Egyes ATM-ek a bankkártya beadásakor, illetve a pénz kiadásakor csipogó hangjelzést adnak, figyelmeztetve a kártya elvételére. Ha meghatározott időn belül nem veszik el a kártyát, azt az automata visszahúzza, hogy megakadályozza a kártya illetéktelen kezekbe kerülését.

A pénzintézetek a biztonság növelése érdekében úgynevezett 24 órás zónákat is kialakítanak. Ezek általában a bankfiókok közelében vannak, és oda csak kártyával lehet bejutni. A Budapest Banknál ez azzal egészül ki, hogy a helységben egyszerre csak egy ügyfél tartózkodhat. A K&H Banknál az automaták mellett segélyhívó telefonokat helyeztek el, melyekkel a kártyatulajdonosok értesíthetik a bank erre specializálódott csoportját a leragasztásokról.

Az ügyfél vagy a bank fizet? (Oldaltörés)

A csalásból eredő kárra vonatkozó kormányrendelet szerint, ha a kár nem a kártyabirtokos szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása miatt következett be, akkor a kárt csak 45 ezer forintig viseli a számlatulajdonos. A kártyatulajdonost terheli a felelősség, ha például az ügyfél a kártya mellett tartotta a PIN-kódot és azzal történt a visszaélés. Abban az esetben sem fizet a bank, ha felhívták a tulajdonos figyelmét, hogy gyanús műveletek történnek a kártyájával, ő azonban ennek ellenére sem kezdeményez letiltást. A CIB Bank tájékoztatása szerint a tiltás pillanatától minden felelősséget a bank vállal.

A K&H Banknál minden egyes visszaélést egyedileg vizsgálnak ki. A kártérítés a törvényi előírásoknak megfelelően történik, de a bank általában jóhiszeműen jár el, és a kellő körültekintéssel járó ügyfelek teljes kárát jóváírja a számlákon. Az OTP Banknál a PIN-kóddal történő visszaélésekért az ügyfél felel. A bank álláspontja szerint ugyanis a kódot feltörni szinte lehetetlen, így a tulajdonos felelőssége is felvethető.

Biztonságos chipkártyák (Oldaltörés)

A chipkártyák bevezetése nagyban javítaná a biztonságos pénzfelvételt, de a magyarországi bankok közül egyelőre csak kettőben kezdtek el ilyeneket kibocsátani. Ezeken a chip ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint a hagyományos kártyákon lévő mágneses szalag, de nehezebb hamisítani és megszerezni az adatokat.

Magyarországon elsőként a K&H Bank vezette be a chipkártyákat 2002 májusában; mára az itteni kártyák 93 százaléka chipes. Másodikként az OTP adott ki chipkártyákat 2005 januárjától. A banknál folyamatos az átállás, az új típusú kártyákon a chip ugyanazokat az információkat tartalmazza, mint a mágnescsík.

A többi banknál egyelőre csak mágnescsíkkal ellátott kártyák vannak, igaz, többnél is tervezik a chipes verzió bevezetését. Az Erste Bank például 2007-ben készül ilyen kártyákat kibocsátani. A Budapest Banknál 2008-ig egy chipes termék bevezetését tervezik, 2010-re pedig az összes kártyát lecserélik. A CIB Banknál is megtették az első lépéseket. A Credigentől azt a választ kaptuk, hogy a piaccal lépést tartva vezetnék be a chipkártyákat, de mivel szerintük a jelenlegi trendek nem errefelé tartanak, egyelőre nem tervezik a mágneskártyák lecserélését.

Felmerül a kérdés, hogy a biztonságon kívül mire jó még a chipkártya. Be lehetne vezetni például az elektronikus pénztárca funkciót. Az elektronikus pénztárca olyan bankkártya, melyben a chip tárol minden információt, így használatakor nem kell online kapcsolatot teremtenie a központi bankkal. Vagyis bárhol lehet fizetni vele. A tulajdonos feltölti egy bizonyos összeggel, és levásárolhatja azt. Az elektronikus pénztárca főleg kisösszegű vásárlásoknál kényelmes, nem kell ugyanis aprópénzt vinni magunkkal. Magyarországon azonban erre még várni kell, a bankok nem tervezik ennek bevezetését.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Míg Magyar Péter ígérget, Orbán Viktor osztogat és fenyeget

Míg Magyar Péter ígérget, Orbán Viktor osztogat és fenyeget

Kormányzóképes erőként igyekezett látni és láttatni magát hétvégi, nagykanizsai kongresszusán a Tisza Párt, amelynek már a választási programja is körvonalazódik. A kormány sem tétlen azonban, friss ígéreteivel pedig nyilvánvalóan a választási eredmény befolyásolása a cél.