Mártonffy Béla szerint ez azért probléma a termesztők számára, mert a dinnye az egyik olyan növény, amelynek július 1-jétől a nyár végéig szabad piaca lehetne, hiszen a mediterrán vidékről érkező dinnye ebben az időszakban már kifut az európai piacról. Ha okosan fejlesztenénk ezt a területet,  nemhogy területcsökkenéssel kellene számolnunk, hanem piac- és termésnövekedéssel - mutatott rá.

A Terméktanács ügyvezető igazgatója kifejtette: nehéz szezonjuk van a dinnyetermesztőknek a termés minősége és mennyisége szempontjából is. A június végéig elhúzódó esős, hideg idő nem kedvezett a növény kezdeti fejlődésének, az első terméseket ledobta a dinnye. Emellett gyökérkárosodással is számolni kellett. Az ügyvezető igazgató közölte: számításaik szerint a területek 25-30 százalékát károsította a hideg időjárás. Most pedig a hirtelen berobbant nagy hőség árthat a gyümölcs minőségének.

Mártonffy Béla szerint a kormányzatnak gondot kellene fordítania a kutatás-fejlesztésre, szaktanácsadásra, technológiai támogatásra. A termelőknek pedig össze kellene fogniuk, és modern kereskedelmi formát keresniük az értékesítéshez. Ma már csak korszerű fajtaválasztékot kínálva, marketinget felépítve lenne esélyük a fejlődésre, ehhez szemléletváltozásnak kell a dinnyések körében bekövetkeznie.

Az ügyvezető igazgató kijelentette: sajnos jelenleg még a dinnyések egymás ellen küzdenek, aminek az az eredménye, hogy az elszigetelt kistermelőket nem lehet megvédeni sem az időjárási, sem a piaci csapásoktól, és nem lehet összefogni a kereskedelem felé a kínálatot. 

Az utóbbi 3 évben 9800 hektárról az előzetes felmérések alapján 6 ezer hektárra esett vissza a dinnye vetésterülete - ismertette a terméktanács ügyvezetője.