A GfK Csoport 20 ország lakosainak ruházkodási szokásairól érdeklődött, a több mint 20 ezer emberre kiterjedő kutatás eredményei szerint Európában a vásárlók 56 százaléka egyáltalán nem szentel figyelmet a termékbe varrt címkének, amely megjelöli az adott árucikk származási helyét.

Az európai fogyasztók közül a görögök, az olaszok és a finnek körében vannak a nemzetközi átlagnál magasabb - mintegy 70 százalékos - arányban jelen azok, akik legalább néha ellenőrzik a ruházati termékeken a gyártás helyét. A magyar vásárlóknak már csak 45 százalékára jellemző ez a magatartás, s ez nagyjából megfelel a nyugat- és a közép-európai átlagnak. Az Egyesült Államokban és Oroszországban viszont, ha kis mértékben is, de azok a vásárlók vannak többségben, akik megnézik a termékekbe varrt címkéket – derül ki a felmérésből.

A vásárlók közül általában a nők szentelnek nagyobb figyelmet a címkén szereplő adatoknak. Érdekes, hogy a vásárlók korának emelkedésével Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban többen, Közép-Európában és Oroszországban kevesebben fordítanak figyelmet a holmi eredetére.

Amennyiben a címkén a "Made in China" felirat olvasható, a 20 ország vásárlóinak 36 százaléka elutasítja az adott ruházati termék megvásárlását. A legelutasítóbbak az oroszok, náluk tíz emberből hat hagyja az üzletek polcain a kínai ruházati cikkeket. A hazai ruházati iparra büszke franciák és olaszok, továbbá a bolgárok és görögök is kritikusabbak a kínai árukkal szemben, mint a nemzetközi átlag. A németek a legengedékenyebbek a kínai árukkal szemben: a német vásárlók csupán 14 százaléka mond le egy termék vásárlásáról, ha a címke kínai eredetet mutat.

A kevésbé kedvelt származási országok közé tartozik még Thaiföld, Vietnam és Indonézia, valamint Taiwan és Korea. Ezeknek az országoknak az elutasítottsága azonban nem éri el a 10 százalékot. A "vásárlói feketelistán" van még Törökország és India - az innen származó ruhákat a vásárlók 6, illetve 5 százaléka hagyja inkább az üzletek polcain Európa-, Amerika-, és Oroszország-szerte.

A kutatás érdekes megállapításai közé tartozik, hogy legkevésbé a briteknek számít a megvásárolni kívánt ruházati termékek gyártási helye, 55 százalékuk egyik ország termékeit sem utasítja el, míg a nemzetközi átlag e tekintetben mindössze 34 százalék.

Saját hazájuk termékeiben legkevésbé a törökök bíznak – 11 százalékuk nem venne török eredetű terméket, míg nemzetközi átlagban a fogyasztók 2 százaléka utasítja el saját hazája ruházati cikkeit.

A magyaroknak 30 százaléka kerüli a kínai árut, amikor ruházati cikkek vásárlásáról dönt. Ez némileg alacsonyabb a 34 százalékra tehető közép-európai átlagnál. A magyarok 7 százaléka utasítja el a taiwani termékeket. Az e szempontból elutasított országok és régiók sorában Románia, Korea és a Távol-Kelet vonatkozásában tett említések aránya 6-6 százalék. A hazai gyártású ruhákat a magyarok 3 százaléka nem vásárolná meg - adta hírül a piackutató vállalat.