Kiszervezi védelmi ipari érdekeltségeit a magyar állam
Mely cégeket érint az N7 Holding és a 4iG csoport közötti előzetes megállapodás? Milyen lehetőségeket tartogat az ágazat a hazai beszállítóknak?
A Magyar Nemzeti Bank nyilvánosságra hozta az egyes tulajdonosi szektorok értékpapír-befektetéseinek alakulását az idei első félévben. Ebből kiderül, hogy a külföldi befektetők és a nagybankok játszák a főszerepet, de bizonyos értékpapírokból a magyar lakosságnak is jelentős részesedése van.
A hazai értékpapírpiacon továbbra is az állampapírok (10013,0 milliárd forint), tőzsdei részvények (5419,5 milliárd Ft), illetve a befektetési jegyek (2098,9 milliárd Ft), számítanak a legjelentősebb, legnagyobb forgalmú instrumentumnak. Az utóbbi években emelkedett a jelzáloglevelek (1319,3 milliárd Ft), és nem állam kibocsátású kötvények kibocsátása (308,4 milliárd Ft). Ezeknek az értékpapíroknak a forgalomban lévő állománya az előző három instrumentumhoz képest nem tekinthető számottevőnek. A legjelentősebb tőzsdei részvények továbbra is nem-rezidens befektetők tulajdonában vannak. Az állampapírok lejárati szerkezetében a rövid (legfeljebb 3 éves) hátralévő lejáratú papírok dominálnak. A 2006. június végi adatok szerint tíz intézmény letétkezelésében volt a legjelentősebb instrumentumok piaci értéken mért állományának jelentős része.
Az első félév végének adatai szerint a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények kapitalizációját tekintve 4 részvény (a MOL, az OTP, Magyar Telekom és a Richter) tette ki az összes részvény piaci értéken kimutatott állományának 83,9 százalékát. Ezeknek a papíroknak túlnyomó részt (a MOL 79,8 százaléka, az OTP 75,3 százaléka, a Richter 66,2 százaléka, míg a Magyar Telekom százaléka) külföldi befektetők tulajdonában vannak.
A hazai értéktőzsdét jelentős kibocsátói koncentráció jellemezte az első félév végén, hiszen a fenti 4 részvényen kívül mindössze további 5 papír (Elmü, Borsodchem, Egis, TVK, FHB) piaci értéken mért állománya érte el a BÉT kapitalizációjának 1 százalékát. A forgalomban lévő állampapírok lejárati szerkezetét tekintve, továbbra is fennáll az előző évi tendencia az államadósság finanszírozására használt forint állampapírok eredeti és hátralévő futamideje között. Miközben az állampapírok eredeti lejárata – névértéken számítva – egyenletesen oszlik meg a jelentősebb lejárati kategóriák között, addig a papírok hátralévő lejáratát tekintve az államadósság finanszírozásában elsősorban a rövidebb hátralévő futamidejű (3 éven belül lejáró) papírok, valamint az 5-10 év hátralévő futamidejű kötvények dominálnak.
A 2006. június végén forgalomban lévő állampapírok 49,8 százalékának hátralévő lejárata legfeljebb 2 év, és további 12,9 százalék jár le 2 éven túl, de legfeljebb 3 év múlva. Kisebb átrendeződés megfigyelhető az elmúlt félévben, hiszen az eredeti lejáratot tekintve a 2 évnél rövidebb lejáratú papírok aránya 2005. decemberhez képest 4,1 százalékponttal növekedett. Ezzel egyidejűleg a hátralévő lejárat alapján 4,1 százalékponttal mérséklődött a 3-4 éven belül lejáró papírok aránya, míg az 5-10 éven belül lejáróké 2,4 százalékponttal emelkedett.
© Magyar Nemzeti Bank |
A június végi adatok szerint tíz intézmény letétkezelésében volt a legjelentősebb instrumentumok piaci értéken mért állományának 78 százaléka. A tőzsdei részvények, állampapírok és befektetési jegyek állományainak legjelentősebb letéti helyei továbbra is a HVB Bank, a Citibank illetve az OTP Bank voltak.
A jelzáloglevelek állományának közel kétharmada (60,1 százaléka) a pénzügyi vállalatok tulajdonában, 33,9 százaléka pedig a külföld tulajdonában volt. A nem állam által kibocsátott kötvények 64,6 százalékát a hitelintézetek bocsátották ki, további 18,0 százalékát pedig egyéb pénzügyi vállalatok. A tulajdonosi szektorok megoszlását tekintve, a nem állam által kibocsátott kötvények 46,2 százaléka a pénzügyi vállalatok tulajdonában volt június végén, de igen jelentős, 20,4 százalékos arányt képviseltek a háztartások is. Az elmúlt félévben legnagyobb mértékben a lakossági befektetők növelték jelzáloglevél-befektetéseiket, 1,4 százalékponttal.
Mely cégeket érint az N7 Holding és a 4iG csoport közötti előzetes megállapodás? Milyen lehetőségeket tartogat az ágazat a hazai beszállítóknak?
Van egy piaci szegmens, amely feltámadni látszik, de a megrendelő fejével kell gondolkodni.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. A cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változások kerülnek bemutatásra.
Még mintegy 186 milliárd forint kedvező feltételű pénzügyi forrás érhető el az EXIM-nél a Demján Sándor Program keretében meghirdetett konstrukciókban.
353-ról 529-re nőtt a gyermekotthonokban, nevelőintézetekben regisztrált bűncselekmények száma tavaly az előző évhez képest – derült ki a HVG által kikért adatokból.
A legmagasabb hőmérséklet napközben még 32 és 39 fok között alakul.
Garantált a konfliktus a magyar kormány és az EU féléves elnökségét átvevő Dánia között.