A hazai értékpapírpiacon továbbra is az állampapírok (10013,0 milliárd forint), tőzsdei részvények (5419,5 milliárd Ft), illetve a befektetési jegyek (2098,9 milliárd Ft), számítanak a legjelentősebb, legnagyobb forgalmú instrumentumnak. Az utóbbi években emelkedett a jelzáloglevelek (1319,3 milliárd Ft), és nem állam kibocsátású kötvények kibocsátása (308,4 milliárd Ft). Ezeknek az értékpapíroknak a forgalomban lévő állománya az előző három instrumentumhoz képest nem tekinthető számottevőnek. A legjelentősebb tőzsdei részvények továbbra is nem-rezidens befektetők tulajdonában vannak. Az állampapírok lejárati szerkezetében a rövid (legfeljebb 3 éves) hátralévő lejáratú papírok dominálnak. A 2006. június végi adatok szerint tíz intézmény letétkezelésében volt a legjelentősebb instrumentumok piaci értéken mért állományának jelentős része.

Az első félév végének adatai szerint a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények kapitalizációját tekintve 4 részvény (a MOL, az OTP, Magyar Telekom és a Richter) tette ki az összes részvény piaci értéken kimutatott állományának 83,9 százalékát. Ezeknek a papíroknak túlnyomó részt (a MOL 79,8 százaléka, az OTP 75,3 százaléka, a Richter 66,2 százaléka, míg a Magyar Telekom százaléka) külföldi befektetők tulajdonában vannak.

A hazai értéktőzsdét jelentős kibocsátói koncentráció jellemezte az első félév végén, hiszen a fenti 4 részvényen kívül mindössze további 5 papír (Elmü, Borsodchem, Egis, TVK, FHB) piaci értéken mért állománya érte el a BÉT kapitalizációjának 1 százalékát. A forgalomban lévő állampapírok lejárati szerkezetét tekintve, továbbra is fennáll az előző évi tendencia az államadósság finanszírozására használt forint állampapírok eredeti és hátralévő futamideje között. Miközben az állampapírok eredeti lejárata – névértéken számítva – egyenletesen oszlik meg a jelentősebb lejárati kategóriák között, addig a papírok hátralévő lejáratát tekintve az államadósság finanszírozásában elsősorban a rövidebb hátralévő futamidejű (3 éven belül lejáró) papírok, valamint az 5-10 év hátralévő futamidejű kötvények dominálnak.

A 2006. június végén forgalomban lévő állampapírok 49,8 százalékának hátralévő lejárata legfeljebb 2 év, és további 12,9 százalék jár le 2 éven túl, de legfeljebb 3 év múlva. Kisebb átrendeződés megfigyelhető az elmúlt félévben, hiszen az eredeti lejáratot tekintve a 2 évnél rövidebb lejáratú papírok aránya 2005. decemberhez képest 4,1 százalékponttal növekedett. Ezzel egyidejűleg a hátralévő lejárat alapján 4,1 százalékponttal mérséklődött a 3-4 éven belül lejáró papírok aránya, míg az 5-10 éven belül lejáróké 2,4 százalékponttal emelkedett.

© Magyar Nemzeti Bank

Az állam a jelenleg forgalomban lévő állampapírok döntő hányadát évek óta előre meghatározott naptár szerinti, nyilvános aukciók keretében értékesíti (névértéken a papírok 93,9 százalékát), de még nem jártak le a korábban (2003 előtt) zárt körben kibocsátott papírok sem (piaci állományuk 6,1 százalék). A nyilvános kibocsátású papírok több tulajdonosi szektor között viszonylag egyenletesen oszlanak meg (a külföldiek 28,8 százalékát, biztosítók és nyugdíjpénztárak 28,3 százalékát, hitelintézetek 20,5 százalékát, illetve a lakossági befektetők 10,8 százalékát birtokolják). Ugyanakkor a zárt kibocsátású papírok elsősorban a hitelintézetek (65,8 százalék) és az MNB (25,2 százalék) tulajdonában vannak.

A kamatozás módját tekintve 2006. június 30-án a fix kamatozású állampapírok (elsősorban kötvények) domináltak (a forgalomban lévő névértékes állomány 66,3 százalékát tették ki), míg az (elsősorban kincstárjegyekre jellemző) zéró-kupon papírok részesedése 24,1 százalék volt, a korábban kibocsátott, de még forgalomban lévő változó kamatozású papírok állománya 9,7 százalékot tett ki.

Megfigyelhető, hogy a külföldi befektetők elsősorban fix kamatozású, hosszabb lejáratú állampapírokat vásárolnak (állampapír állományuk 92,2 százaléka fix kamatozású), a háztartások inkább a zéró-kupon és változó kamatozású, rövid lejáratú papírokat preferálják (állampapír-befektetéseik 84,5 százaléka nem fix kamatozású). A változó kamatozású államkötvények nagy része (41,7 százaléka) a hitelintézetek és a lakossági befektetők (38,2 százaléka) tulajdonában volt az I. félév végén.

A nyíltvégű befektetési jegyek 2006. június végén 18,4 százalékát a hazai kötvényalapok, 18,7 százalékát ingatlanalapok, 32,5 százalékát pedig a pénzpiaci alapok tették ki. A többi alaptípus részesedése együttesen is csak 30,4 százalékot ért el.

Jelentős a hazai kötvényalapok részesedésének csökkenése, amíg 2005. december végén a forgalomban lévő befektetési jegyek 33,3 százaléka volt hazai kötvényalap passzívája, addig 2006. június 30-ára 14,9 százalékponttal mérséklődött ez az arány.

A június végi adatok szerint tíz intézmény letétkezelésében volt a legjelentősebb instrumentumok piaci értéken mért állományának 78 százaléka. A tőzsdei részvények, állampapírok és befektetési jegyek állományainak legjelentősebb letéti helyei továbbra is a HVB Bank, a Citibank illetve az OTP Bank voltak.

A jelzáloglevelek állományának közel kétharmada (60,1 százaléka) a pénzügyi vállalatok tulajdonában, 33,9 százaléka pedig a külföld tulajdonában volt. A nem állam által kibocsátott kötvények 64,6 százalékát a hitelintézetek bocsátották ki, további 18,0 százalékát pedig egyéb pénzügyi vállalatok. A tulajdonosi szektorok megoszlását tekintve, a nem állam által kibocsátott kötvények 46,2 százaléka a pénzügyi vállalatok tulajdonában volt június végén, de igen jelentős, 20,4 százalékos arányt képviseltek a háztartások is. Az elmúlt félévben legnagyobb mértékben a lakossági befektetők növelték jelzáloglevél-befektetéseiket, 1,4 százalékponttal.