A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Rodrigo Rato arra figyelmeztet, hogy próbatétel előtt áll a világgazdaság az infláció és a kereskedelem, illetve a nemzetközi tőkeáramlás kiegyensúlyozatlansága miatt.

A világ húsz legerősebb gazdaságának listája

Ország	GDP (millió dollár)	Lakosság (millió fő)	GDP (USD/ fő)
Egyesült Államok	12 445 068	298,4	41700
Japán	4 505 912	127,5	35350
Németország	2 781 900	82,4	33750
Kína	2 228 862	1313973,7	1700
Nagy-Britannia	2 192 553	60,6	36170
Franciaország	2 110 185	60,9	34660
Olaszország	1 723 044	58,1	29640
Spanyolország	1 123 691	40,4	27820
Kanada	1 115 192	33,1	33690
Brazília	794 098	188,1	4220
Dél-Korea	787 624	48,8	16120
India	785 468	1095352,0	720
Mexikó	768 438	107,4	7150
Oroszország	763 720	142,9	5340
Ausztrália	700 672	20,3	34570
Hollandia	594 755	16,5	36060
Svájc	365 937	7,5	48640
Belgium	364 735	10,4	35140
Törökország	363 300	70,4	5160
Svédország	354 115	9,0	39270

Forrás: a Világbank 2005-ös GDP-listája, a CIA lakossági becslése 2006. júliusban

Az IMF szavazati kvótái

Sadakazu Tanigaki japán pénzügyminiszter az IMF közgyülése előtt még egyszer felhívta a figyelmet, hogy a feltörekvő ázsiai országoknak adják meg a fair reprezentáció lehetőségét a szervezetben. Tanigaki szavainak különös súlyt ad, hogy a G-7 szervezet soros elnökeként fejtette ki véleményét. A javaslatot az IMF 24 tagú végrehajtó bizottsága már jóváhagyta, de érvénybelépéséhez az kell, hogy a szervezet tagállamaitól származó szavazatok 85 százaléka is támogassa. A szavazatok az IMF-nek befizetett hozzájárulások alapján oszlanak meg. Az USA szavazata például az összes szavazat 17 százalékát éri, míg Japáné csak a 6,1 százalékát. A javaslat szerint Kína szavazati aránya, amely pillanatnyilag 2,93 százalék 3,65-re emelkedne, miközben Dél-Koreáé 0,76-ról 1,329-re.

Többévi erős növekedés után a világgazdaságban alig maradt tartalék kapacitás, és ettől erősödnek az inflációs várakozások, amit a magas olajárak csak tovább súlyosbítanak, mondta Rato szingapúri sajtóértekezletén. A világkereskedelmi tárgyalások befagyása ugyancsak hátráltató tényező, mondta.

Az IMF csütörtökön mind az idei, mind a jövő évre szóló világgazdasági növekedési előrejelzését kissé fölfelé igazította, 5,1 százalékra, illetve 4,9 százalékra (a tavaszi jóslat 4,8 százalékra, illetve 4,7 százalékra szólt), főképp az erőteljes kínai és más fejlődő országokban tapasztalható élénkülést figyelembe véve, azonban változatlan az álláspontja, hogy jövőre lassulás várható az idei ütemhez képest.

Rato figyelmeztetett arra az egyensúlytalanságra és kockázatra is, amely abban rejlik, hogy az Egyesült Államok folyómérleg-hiánya már eléri az ottani GDP 6,5 százalékát, miközben Ázsiában és az olajtermelő országokban nagy többletek alakulnak ki. Kína folyómérleg-többlete például a GDP 7,2 százalékát teszi ki.

A nyugati kereskedelmi partnerek, élen az Egyesült Államokkal, régóta követelik, hogy Kína értékelje fel a jüant, amelyet 15-40 százalékkal alulértékeltnek tartanak.

Mások is megfogalmaznak aggodalmakat. Pár napja a 360 pénzügyi intézményt tömörítő Institute of International Finance (IIF) szövetség vezetőjeCharles Dallara fejtette ki, hogy a világgazdaság folyamatos növekedésének fenntartása érdekében a világ vezető gazdaságai pénzügyminisztereinek és jegybanki kormányzóinak hatékonyabban kell együttműködniük a szélesedő kereskedelmi egyensúlytalanságok csökkentése érdekében és a világgazdaság sebezhetőségét fokozó egyéb tényezők hatása ellen.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank szingapúri éves ülésén részt vevő miniszterekhez és jegybanki kormányzókhoz intézett levélben Dallara rámutatott, hogy a világ legnagyobb gazdaságában, az amerikaiban lassul a növekedés, és mivel a világ gazdasági kilátásai nagy mértékben az amerikai gazdaság teljesítményétől függnek, ez jelentősen kihat majd a globális teljesítményre.

Dallara úgy véli – aki levelét Gordon Brown brit pénzügyminiszternek, az IMF politikairányító bizottsága vezetőjének címezte –, hogy az inflációs nyomás, és a tartós egyensúlytalanságok – a növekvő amerikai kereskedelmi hiány, a hatalmas Ázsiában halmozódó devizatartalékok – tovább veszélyeztetik a fejlődést. A dohai kereskedelmi forduló sikeres lezárása azért is alapvető jelentőségű, mivel jelentős hatással lenne ezekre az egyensúlytalanságokra.

Az IIF vezetője támogatta levelében az IMF reformját, egyes feltörekvő államok szavazati súlyának növelését, de megismételte felhívását a legfejlettebb ipari államokat tömörítő Hetek (G-7) csoportjának kibővítésére Kínával Oroszországgal, Indiával és Brazíliával, G-11-ekké.

A Világbank elemzői részlege egy új vizsgálata szerint a 2003-asi 17-ről az idénre 26-ra növekedett azoknak az ingatag országoknak a száma, amelyek veszélyeztetik a globális biztonságot.

A Független Értékelő Csoport (IEG) szerint az ingatag országokban 500 millióan élnek, fele részben nyomorszinten. Az országok belső konfliktusaik, bizonytalanságaik miatt rejtőzködési terepül szolgálnak a terroristáknak, és az országokban elterjedt a kábítószertermelés, a fegyvercsempészet. Az IEG, amely ajánlásokat tesz a Világbank nak, koordinált segélypolitika kidolgozását javasolja az országok megsegítésére, mondván, hogy egy-egy ország megingása egész régiókat érinthet.

Az elmúlt két évben a Világbank 4,1 milliárd dollárt költött az ingatag államok támogatására, de az IEG szerint a hitelnyújtást nem kísérték reformprogramok. A Közép-Afrikai Köztársaságban, Haitiban ez történt, míg Afganisztánban, éppen ellenkezőleg, a hitelt nyújtók túl ambicizóus reformokat indítottak el, azokat nem súlyozták, így jelenleg 120 reformterv van függőben.

A testület nagyobb átláthatóságot javasol a segélyezésben és azt, hogy az ingatag országok a megfelelő összegekhez jussanak hozzá. A nemzetközi segélyek összege a Kelet-Timornak juttatott egy főre jutó 200 dollár és a Közép-Afrikai Köztársaságnak jutott 15 dollár között mozogtak 2002- és 2004 között.