Bár most csak arról van szó, hogy engedélyezi-e Észtország tengeri gazdasági övezetében a felderítő-kutató munkálatokat az Északi Áramlat építőinek, ennek az engedélynek a megadását is "csakis azzal lehetne indokolni, hogy újabb információkkal szolgálhat a környezetről, ezek pedig csakis azokat az érveket támaszthatják alá, amelyek amellett szólnak, hogy ennek a vezetéknek nem szabad megépülnie a Balti-tengeren" - mondta  Urmas Paet külügyminiszter.

A lapokban a kormányzó jobbközép Pro Patria-ResPublica Szövetséghez tartozó Jaak Aaviksoo védelmi miniszter nyilatkozott úgy, hogy a kormány döntése nemleges lesz, mert "a jelenlegi helyzetben a legokosabb nemet mondani". Ez nem annyira jogilag megalapozott, mint inkább politikai döntés. Megingathatatlan jogi konstrukció nincs, de tekintettel a nagy társadalmi ellenállásra a politikai retorikának is van jelentősége - mondta.

A Nord Stream (Északi Áramlat) illetékese Moszkvában nem volt elérhető.

Az Északi Áramlat vezetéket eredetileg finn vizeken akarták lefektetni, de kiderült, hogy ott a tengerfenék túlságosan egyenetlen, ezért a részvénytársaság május 31-én azzal a kéréssel fordult Tallinhoz, hogy engedélyezze vizein a kutatásokat. A többi balti-tengeri ország, amelynek vizein át haladna a gázvezeték, már engedélyezte az előzetes kutató munkálatokat. Észtország az egyetlen kivétel. Válaszát szeptember 30-ig kell hivatalosan megadnia.

Ezek szerint tovább bonyolódik a szibériai, Juzsno-Russzkoje gázmezőhöz kapcsolódó beruházások ügye: onnan szállítana földgázt az Északi Áramlat Nyugat-Európába, a vezeték tenger alatti, 1200 kilométeres része az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tartana.

Szerdán kiderült, hogy az orosz Gazprom gázipari vállalat a német E.ON energiacég segítségével részesedést akar szerezni a walesi Baglan Bay erőműben. A hírt közlő moszkvai gazdasági lap, a Vedomosztyi emlékeztetett arra, hogy a Gazprom soha nem titkolta érdeklődését a brit vagyontárgyak iránt, de eddig nem járt túl nagy sikerrel, viszont az E.ON segíthet törekvéseiben, cserébe, amiért a Gazprom részesedést adott az E.ON-nak a szibériai Juzsno-Russzkoje gázmező kiaknázásában. Az amerikai GE Energy tulajdonában lévő Baglan Bayben való részesedés ennek az üzletnek a részévé válhat, mondta a lapnak egy meg nem nevezett Gazprom-vezető.

A Juzsno-Russzkoje lelőhely bizonyított tartaléka 800 milliárd köbméter, a kiaknázás a tervek szerint még idén kezdődhetne, és 2010-re évi 25 milliárd köbméter gázt szándékoznak kitermelni. Tavaly júliusban megállapodtak, hogy a mező kiaknázására koncesszióval rendelkező Severneftegasprom 25 százalék mínusz egy szavazati arányt adó részvényeit a Gazprom az E.ON-nak juttatja, és úgy volt, hogy cserébe megkapja az E.ON Ruhrgastól a magyar gázüzlet kisebbségét, 50 százalék mínusz egy részvény arányban, illetve az E.ON Hungária 25 százalék plusz egy részvényét.

"Idén azonban a Gazprom úgy döntött, hogy ezek az eszközök már nem elegendők a Juzsno-Russzkoje részesedés árának fedezésére. Most arról tárgyalnak, hogy mit tud az E.ON még felajánlani, és a lehetőségek között szerepelnek az E.ON nagy-britanniai erőművei" - írta a Vedomosztyi, Wulf Bernotat E.ON-vezérigazgatóra hivatkozva.

Egy hónapja szintén a Vedomosztyi írt arról, hogy a Gazpromnak kételyei támadtak a magyar cégek értékét és jelentőségét illetően a magyar piac állami szabályozása okozta nehézségek miatt", és ezért az E.ON "listát adott át a Gazpromnak új európai vagyontárgyakról, amelyek pótlólagos fizetségül szolgálhatnak a Juzsno-Russzkoje-i részesedésért, így a magyar aktívák alternatívájául is".