szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A reformoknak célja, hogy a közszférában is létrejöjjön az a fajta kultúraváltás, ami a politikában és a gazdaságban már bekövetkezett – mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter a debreceni közgazdász-vándorgyűlésen.

A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter szerint a reformok eredményességét rövid távon nehéz korrekten mérni. Most az jelent kihívást, hogyan vagyunk képesek viszonyulni az egyre erősödő versenyhez. Vannak, akik szerint elegendő csak biztatni: "Hajrá!", míg mások meg akarnak óvni a versenytől, s van aki pedig hozzájárul a verseny feltételeinek a megteremtéséhez. Kulcskérdésnek nevezte annak a megválaszolását, hogy az egyensúlyi állapotok felé történő kemény lépések közepette, mit kell tenni, hogy a gazdaság dinamikája visszatérjen.

Kiss Péter szerint ennek csak egyik szelete az általános adó- és járulékcsökkentés, amire egyébként – mint fogalmazott – megvan a kormányzati szándék. Fontosnak tartotta ugyanakkor megjegyezni, hogy konkrét beavatkozásokkal is dinamizálható a gazdaság.

Megemlítette, hogy Magyarországon mindössze 57-58 százalék a foglalkoztatási aktivitás. Ugyanakkor kiemelte: ha két nagy csoportot a romákat és a megváltozott munkaképességűeket nem számítjuk, akkor ez az aktivitás 64-67 százalék közötti, amely már valamivel jobb is, mint a nyugat-európai átlag.

Külön szólt arról, hogy Magyarországon 600-700 ezren vannak rokkantsági nyugdíjban olyanok, akik még nem érték el a nyugdíjkorhatárt. Reményét fejezte ki, hogy a rokkantak rehabilitálására tett lépések eredményeként növekszik ebben a rétegben is a bejelentetett foglalkoztatás.

A romák foglalkoztathatósága kulcskérdésének nevezte a szakképzést, ugyanis míg a diplomásoknak 80, a középfokú végzettségűeknek 70 százalék esélye van az elhelyezkedésre, addig az alacsonyabb képzettségűeknek csak 24–27 százalék.

Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ma van reformkényszer, de ehhez társul egyfajta reformbarkácsolás és háttérbe szorul a szakmaiság. A kamara elnöke a közgazdász-vándorgyűlésen a legnagyobb kérdésnek nevezte, hogyan használjuk fel az európai uniós forrásokat. „Egyetlen erőforrásunk van, az pedig az európai uniós források" – fogalmazott a kamarai vezető.

Kifogásolta, hogy az I. Nemzeti Fejlesztési Tervben gazdaságfejlesztésre 24 százalék jutott, míg a II-ben közvetlen gazdaságfejlesztésre csupán 10 százalék, de a turizmussal és az önkormányzatokkal kiegészítve is mindössze 17–18 százalék. „Betonba öntjük a pénzt" - mondta Parragh László, aki szerint a korábban csatlakozott országok közül csak azok lettek sikeresek, amelyek a támogatások nagy részét gazdaságfejlesztésre fordították.

Járai Zsigmond szerint reformokra feltétlenül szükség van, de a bizalom helyreállítása nélkül nem lehet reformot csinálni. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint a jelenlegi reformok nem jók, hiányzik belőlük a vízió, a tehetség, a szaktudás és a hitelesség.

Járai 7 pontban foglalta össze, hogy szerinte mit kellene tenni. Felsorolása szerint a szociális piacgazdaság kidolgozása, a foglalkoztatás növelése, az államháztartás rendbetétele, az adórendszer átalakítása, a bürokrácia leépítése, a korrupció visszaszorítása és a demokratikus intézményrendszer megerősítése a 7 legfontosabb tennivaló. "Ha ezek megvalósítását holnaptól elkezdenénk 2013-ban be lehetne vezetni az eurót Magyarországon" – jelentette ki a jegybank volt elnöke a debreceni közgazdász-vándorgyűlésen.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Itthon

Mihályi Péter is felügyeli az ÁPV Zrt.-t

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kinevezte az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) felügyelő bizottságának tagjait, akiknek megbízatása 2007. december 31-ig szól.

MTI Gazdaság

Erősödött a forint

Folytatta erősödését csütörtök reggel a forint, az eurót kilenc órakor 251,25/30 forinton jegyezték, egy árnyalatnyival gyengébben az előző nap délutáni 251,65/75 forintnál.

MTI Itthon

PM: nem lesz könnyebb a privatizáció

A Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára szerint a vagyontörvény szeptember 25-i hatályba lépését követően lehet csak érdemben beszélni arról, hogy a miniszterelnök kit jelöl majd a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökének, illetve tagjainak.

MTI Itthon

Több tízmilliárdot követelnek a kartellező sztrádaépítőktől

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) kártérítést követel az autópálya építések során bizonyítottan kartellező cégektől, és az erről szóló értesítést pénteken postázzák az érintetteknek - tájékoztatott Reményik Kálmán, a NIF Zrt. elnök-vezérigazgatója szerdán.

MTI Gazdaság

S&P: tarthatatlanná válhatnak a társadalom öregedésének költségei

A közfinanszírozási helyzet nagyon jelentős romlásával - ezen belül az államadósság-ráták robbanásszerű növekedésével - kell számolniuk a világ legfejlettebb gazdaságainak, köztük Magyarországnak, a következő fél évszázadban a társadalom elöregedésével járó egyre nagyobb költségek miatt, hacsak nem valósítanak meg ezt ellensúlyozó költségvetési kiigazításokat, vagy nem reformálják meg társadalombiztosítási, vagy egyéb, az időskori ellátáshoz kapcsolódó kiadási programjaikat, áll a Standard & Poor's szerdán Londonban kiadott éves elemzésében.

MTI Gazdaság

Első félév: a reálkereset 6,2 százalékkal csökkent

Január-júliusban a bruttó átlagkeresetek 8,2, a nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a reálkereset - a fogyasztóiár-index 8,5 százalékos növekedése mellett 6,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.