Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A Kelet-Európát és a volt szovjet térséget felölelő régió vezető reformországai közé sorolja a Világbank Magyarországot, Horvátországot, Macedóniát, Grúziát és Bulgáriát. Az üzleti környezet változását a világ 178 országában, tíz fő kategória alapján vizsgálta a Doing Business. A tanulmány szerint Magyarország látványosan javított helyezésén, ám így is a vizsgált uniós országok középmezőnyében maradt, bár megelőzte Csehországot, Bulgáriát, Romániát és Szlovéniát is. Magyarország egy év alatt 21 helyet lépett előre. Igaz, egy évvel korábban a hatvanadikról esett a hatvanhatodik helyre - idéz a lap a tanulmányból.
A Világbank többek között azért sorolta előbbre Magyarországot, mert a hatóságok megkönnyítették a cégalapítást, amelynek ideje az átlagos 38 napról 16-ra rövidült. Ugyancsak felgyorsult az ingatlanok bejegyzése, és a csődtörvény módosulásával a hitelezőknek jobb esélyeik vannak követeléseik behajtására- állapítja meg a jelentés.
A Világbank elemzése jól tükrözi azokat a reformokat, amelyeket a világgazdaságban egymással versengő országok valósítanak meg. A visszaesés egyértelműen a reformok elmaradására utal, s persze arra, hogy a befektetők által is figyelt listán az ügyesebb országok megelőzik vetélytársaikat. A javítás pedig a reformok újabb hullámát sejteti.
