Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A nemzetközi pénzügyi szervezet a tíz új kelet-európai uniós tagországgal foglakozó értékelésében hangsúlyozza, hogy az országokat ellenállóbbá tette az a törekvés, hogy meg akarnak felelni az euró bevezetéshez szükséges követelményeknek. Ugyanakkor a Világbank figyelmeztet: a szigorúbb hitelfeltételek miatt lassulhat a gazdasági növekedési ütem a fejlett országokban, és ez a kereskedelmi kapcsolatokon keresztül árthat a feltörekvő gazdaságoknak.
A jelentés részletesen foglalkozik a nemzetközi pénzügyi válság hatásával, amely "veszélyes lehet e tíz ország számára. A legnagyobb kockázat azokat érinti, amelyeknek nagy a folyómérleg hiánya." Ezek között említették a jelentésben a balti országokat, Romániát és Bulgáriát, továbbá Magyarországot, "amely nagy mértékben függ a bizonytalanabb portfolió befektetésektől, mint a működő tőke beáramlásától."
Az első negyedévben Magyarország kivételével ezek az országok még látványos teljesítménynövekedést produkáltak, de a második negyedévben már érezhető volt a lassulás Bulgária és Szlovákia kivételével. A szerény magyarországi növekedést a szükséges költségvetési kiigazítás magyarázza a Világbank szerint.
A jelek szerint a térség legtöbb országa túljutott már a növekedési csúcsán, és az idei év csak Szlovákiában, Lengyelországban, Litvániában és talán Bulgáriában ígérkezik jobbnak a tavalyinál.
A Világbank úgy látja, hogy a térség országainak fele, mindenekelőtt Magyarország javítja költségvetési helyzetét, míg az országok másik fele nem használja ki erős gazdasági növekedését az államháztartási egyensúlytalanságok kijavítására. A Világbank teljesíthetőnek tartja az idei magyarországi államháztartási deficitcélt, 2009-ben és 2010-ben a hiány viszont nagyobb lehet a kormány által tervezettnél.
