Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Négy éve hangoztatjuk, milyen kockázatokkal jár aszélsőséges ingadozás a devizapiacon. A dollár értékvesztése valóban aggasztó számunkra. Erről nem mi tehetünk: ellentétben az Egyesült Államokkal és Kínával, az euróövezet folyómérlege egyensúlyos. Ha nekünk, európaiaknak kell fizetnünk az egyensúlytalanságok következményeiért, akkor nem lehet elvárni, hogy passzívak maradjunk. Az amerikai kormányzat rendszeresen ismételgeti, hogy nem érdekelt a gyenge dollárban. De most már némi összhangot várunk a szavak és a tettek között - idézte a biztost péntek reggel a Le Figaro című francia lap.
Megnyugtatásul azonban Almunia azt is hozzátette az újságnak nyilatkozva, hogy az euró ereje egyszersmind az európai gazdaságba vetett befektetői bizalmat is jelzi - "aminek örülnünk kell", - és az euró felértékelődése egyszersmind az egy évvel ezelőttinél olcsóbbá teszi a dollárért vásárolt kőolajat.
Az euró péntek reggel, az európai értéktőzsdék nyitása előtt, 1,4167 dollár volt a londoni bankközi piacon, 0,0017 dollárral drágább a csütörtöki későinél. Az euró, miután augusztusban még fél éve nem látott sebességgel olcsóbbodott a "nem elsőrendű válság" nemzetközivé válása miatt, az utóbbi két hétben meredeken feljavult. Múlt kedd óta újabb lökést adott a Fed kamatcsökkentése, az euró azóta rekordról rekordra drágult, az utolsó csúcsa csütörtökön volt, 1,4190 dolláron, az e héten egymást követő, gyengeségre utaló amerikai gazdasági adatok miatt. Ezek erősítik a reményt, hogy a Fed októberben folytatja a kamatcsökkentést, viszont ebben a helyzetben az Európai Központi Bank (EKB)aligha folytathatja a szigorítást még az idén, még ha a "nem elsőrendű válság" európai következményeit nem is tartaná
elegendőnek a további kímélethez.
Az EKB most szeptember elején kihagyta az esedékes, negyed százalékpontos szigorítást, irányadó kamatminimumát meghagyta 4,00 százalékon. Az EKB legutóbb június elején emelte irányadó rátáját, a 2005. decemberben kezdett ciklusban nyolcadszor negyed ponttal. Noha kamatemelésre nincs kilátás a közeljövőben, az eurót az is erősen tartja, hogy enyhítésre sincs esély belátható időn belül, annak ellenére sem, hogy e hónap elején mind az Európai Bizottság, mind az EKB leértékelte az euróövezeti gazdasági növekedés
kilátásait. Augusztusban ugyanis a korábbi rekordhoz képest kisebb volt a pénzellátás növekedése az euróövezetben, de a magánhitelezés tovább nőtt, távolról sem igazolva semmiféle aggodalmat, amelyet a "nem elsőrendű válság" nemzetközi kitörése okozott. A bizonytalanság okozta hitelszűke eszerint a nagybani - bankközi - piacra korlátozódott.
Az M3-as pénzellátás az euróövezetben augusztusban 11,6 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel azelőtt, a tizenkét havi ütem csökkent a júliusi, 11,7 százalékos rekord tempóhoz képest, de még nagyobb volt a júniusi, 10,9 százalékos éves többletnél, jelentették az EKB-ban csütörtökön. Közben a magánhitelezés mérete - a "nem elsőrendű válság" nemzetközi kitörésének kellős közepén - 11,8 százalékkal haladta meg a tavaly augusztusit, a júliusi, 11,6 százalékos éves többlet után. Az EKB hivatalos tűrésküszöbe az M3-as pénzellátásnál tizenkét hónapra legföljebb 4,5 százalék. Az euróövezeti pénzellátás növekedése ilyen csekély sohasem volt az euró 1999-es bevezetése óta, de a mostani, kiugró értékek mindenképpen növelik az EKB éberségét az inflációs várakozások iránt.
Az EKB most 2,2-2,8 százalék között várja a GDP-növekedést az euróövezetben idén, júniusban még 2,3-2,9 százalékos növekedést jósolt idénre, márciusban 2,1-2,9 százalékot valószínűsített. Az EKB szerint jövőre a gazdasági növekedés 1,8-2,8 százalék között várható, egyelőre ugyanazt jósolta, mint júniusban, de márciusban
még 1,9-2,9 százalékot valószínűsített a jövő évre. Az Európai Bizottság most 2,5 százalékos növekedésre számít az idén. Május elején 2,6 százalékot, februárban 2,4 százalékot, novemberben 2,1 százalékot jósolt erre az évre, a tavalyi, 2,7 százalékos, hatéves rekord ütem után. Az EKB évente 2 százalékot alig meghaladó GDP-növekedést tart csak egészségesnek az árstabilitás számára.
Megnyugtatásul azonban Almunia azt is hozzátette az újságnak nyilatkozva, hogy az euró ereje egyszersmind az európai gazdaságba vetett befektetői bizalmat is jelzi - "aminek örülnünk kell", - és az euró felértékelődése egyszersmind az egy évvel ezelőttinél olcsóbbá teszi a dollárért vásárolt kőolajat.
Az euró péntek reggel, az európai értéktőzsdék nyitása előtt, 1,4167 dollár volt a londoni bankközi piacon, 0,0017 dollárral drágább a csütörtöki későinél. Az euró, miután augusztusban még fél éve nem látott sebességgel olcsóbbodott a "nem elsőrendű válság" nemzetközivé válása miatt, az utóbbi két hétben meredeken feljavult. Múlt kedd óta újabb lökést adott a Fed kamatcsökkentése, az euró azóta rekordról rekordra drágult, az utolsó csúcsa csütörtökön volt, 1,4190 dolláron, az e héten egymást követő, gyengeségre utaló amerikai gazdasági adatok miatt. Ezek erősítik a reményt, hogy a Fed októberben folytatja a kamatcsökkentést, viszont ebben a helyzetben az Európai Központi Bank (EKB)aligha folytathatja a szigorítást még az idén, még ha a "nem elsőrendű válság" európai következményeit nem is tartaná
elegendőnek a további kímélethez.
Az EKB most szeptember elején kihagyta az esedékes, negyed százalékpontos szigorítást, irányadó kamatminimumát meghagyta 4,00 százalékon. Az EKB legutóbb június elején emelte irányadó rátáját, a 2005. decemberben kezdett ciklusban nyolcadszor negyed ponttal. Noha kamatemelésre nincs kilátás a közeljövőben, az eurót az is erősen tartja, hogy enyhítésre sincs esély belátható időn belül, annak ellenére sem, hogy e hónap elején mind az Európai Bizottság, mind az EKB leértékelte az euróövezeti gazdasági növekedés
kilátásait. Augusztusban ugyanis a korábbi rekordhoz képest kisebb volt a pénzellátás növekedése az euróövezetben, de a magánhitelezés tovább nőtt, távolról sem igazolva semmiféle aggodalmat, amelyet a "nem elsőrendű válság" nemzetközi kitörése okozott. A bizonytalanság okozta hitelszűke eszerint a nagybani - bankközi - piacra korlátozódott.
Az M3-as pénzellátás az euróövezetben augusztusban 11,6 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel azelőtt, a tizenkét havi ütem csökkent a júliusi, 11,7 százalékos rekord tempóhoz képest, de még nagyobb volt a júniusi, 10,9 százalékos éves többletnél, jelentették az EKB-ban csütörtökön. Közben a magánhitelezés mérete - a "nem elsőrendű válság" nemzetközi kitörésének kellős közepén - 11,8 százalékkal haladta meg a tavaly augusztusit, a júliusi, 11,6 százalékos éves többlet után. Az EKB hivatalos tűrésküszöbe az M3-as pénzellátásnál tizenkét hónapra legföljebb 4,5 százalék. Az euróövezeti pénzellátás növekedése ilyen csekély sohasem volt az euró 1999-es bevezetése óta, de a mostani, kiugró értékek mindenképpen növelik az EKB éberségét az inflációs várakozások iránt.
Az EKB most 2,2-2,8 százalék között várja a GDP-növekedést az euróövezetben idén, júniusban még 2,3-2,9 százalékos növekedést jósolt idénre, márciusban 2,1-2,9 százalékot valószínűsített. Az EKB szerint jövőre a gazdasági növekedés 1,8-2,8 százalék között várható, egyelőre ugyanazt jósolta, mint júniusban, de márciusban
még 1,9-2,9 százalékot valószínűsített a jövő évre. Az Európai Bizottság most 2,5 százalékos növekedésre számít az idén. Május elején 2,6 százalékot, februárban 2,4 százalékot, novemberben 2,1 százalékot jósolt erre az évre, a tavalyi, 2,7 százalékos, hatéves rekord ütem után. Az EKB évente 2 százalékot alig meghaladó GDP-növekedést tart csak egészségesnek az árstabilitás számára.
